2019. március 31., vasárnap

Máté portfólió: 2019. I. negyedév


Ahogy Decemberben ígértem, negyedéves összefoglalóval jelentkezem. Meglehetősen eseménydús negyedévet tudhatok a hátam mögött, részvényarányom a tavaly decemberi 32,3%-ról 36,4%-ra emelkedett úgy, hogy közben volt eladásom is. A Karácsony meghitt és bensőséges hangulatát magunk mögött hagyva búcsút inthettünk a piacokra nehezedő negatív nyomásnak is. A FED sokkal enyhébb hangvételének köszönhetően (tavaly még 3 kamatemelést jósoltak 2019-re, most már úgy néz ki, hogy egy sem lesz) azok, akik a piac összeomlására fogadtak ismételten rosszul jártak, mert az amerikai piacok kiemelkedő negyedévet produkáltak. Így a következő válság ismételten ismeretlen időre elhalasztva.
2019. Q1 vásárlások:
Kraft-Heinz: 45 dolláron vásároltam Warren E. Buffett egyik kedvenc cégéből a 2018-as jelentés közzétételét megelőzően. Az omahai bölcs 325 millió részvénnyel rendelkezik, a cég több mint 26%-át birtokolja. Amire nem számítottam: a cég sokkoló 2018-as jelentést tett közzé Február 21-én. A legfontosabb megállapítások ebből:
  • Az amerikai Értékpapír - és Tőzsde Felügyelet (SEC) vizsgálatot indított a cég könyvelési gyakorlatai kapcsán
  • 15,4 milliárd $ értékvesztést számolt el goodwill és immateriális javaira (Kraft és Oscar Mayer brand-ekre vonatkozóan)
  • Negyedéves osztalék mértékét 62,5 centről 40 centre csökkentette
A vállalat jelenlegi formáját 2015 Márciusában nyerte el, amikor is a 3G Capital és a Berkshire által birtokolt H.J Heinz egyesült a Kraft-al. Akkori mércével mérve a 3. legnagyobb étel és italgyártó cég volt Észak-Amerikában. Az ilyenkor szokásos költségmegtakarításokat és fellépő szinergiákat emelték ki, mint várható előnyöket. Ebből 4 évvel később, 2019-ig nem sok valósult meg. Ezt jól mutatja az alábbi ábra is:
Ugorva a jelenbe, ezen a szürke, kicsit álmos Február 22-i napon a cég elvesztette értékének több mint 27%-át:
Nem minden nap történik ilyen „mészárlás” a tőzsdén, főleg nem egy ekkora méretű céggel, így a pénzügyi sajtó is kiemelt figyelemmel foglalkozott vele. És hogy mit hozhat 2019 és a távolabbi jövő a Heinz ketchup gyártója számára?
A CFO így nyilatkozott a jelentésben erről: „Taken together, top line, EBITDA and EPS drivers, while we expect to take a step backwards in 2019, we remain confident in delivering consistent profit growth from 2020 onwards, driven by fully leveraging our advantage brands, cost structures and capabilities.”
Mielőtt úgy gondolnánk, hogy hirtelen milyen olcsó lett a paradicsomszósz királyának tartott cég, érdemes egy pillantást vetni a mérlegére is. A 15,4 milliárd $-os leírást követően még 86 milliárd $ goodwill és immateriális jószág „pihen” a könyvekben. A tárgyi eszközök értéke eltörpül emellett:
A forrás oldalt szerencsére nem nyomja olyan hatalmas adósság, ami ne lenne kezelhető, viszont a trendje emelkedő, és ha az EBITDA-hoz hasonlítjuk, akkor kifejezetten magas, több mint a négyszerese. Így ebből a szempontból érthető volt az osztalékvágás is. Összefoglalva véleményem szerint nehéz időszak elé néz a Kraft-Heinz, valószínűleg sok befektető elvesztette a bizalmat irántuk(még akkor is ha Warren Buffett nem), és bár jó lehetőségnek tűnhet ekkora esést követően vásárolni, én most inkább az óvatosságra szavazok, és a további leírásoktól tartva inkább a partvonalon maradok.
Altria: 49 dolláron vásároltam a dohányipar királyának részvényeiből. Az elmúlt egy év során nagyon sok negatív csapás érte ezt az iparágat és a benne tevékenykedő cégeket és árfolyamukat. 2 cégben is komoly részesedést szerzett, amit a részvényesek nem díjaztak pozitívan, leginkább az értük kifizetett magas ár miatt. Az egyik a marihuánával foglalkozó kanadai Cronos (45%-át vásárolta meg), a másik pedig az elektromos cigik vezető gyártója a Juul (35%-át vásárolta meg). A cég egyértelműen törekszik a több lábon állásra, és igyekszik bővíteni a bevételforrás lehetőségeit. Azt se felejtsük el, hogy jelentős részesedés (10%) van a birtokában a világ legnagyobb sörgyártójából, az AbInBev-ből. Az általam vásárolt áron 6,5% osztalékhozammal rendelkezik. Kifizetési arány 2018 év végével eps-hez képest 80%, még fcf-hez képest 87% volt, ami megfelel a Board által követett irányelvnek.
Vodafone: 18 dolláron vásároltam belőle egy első, kezdő csomagot. Az árfolyama kb. 10 éves mélyponton tartózkodik, ezen az áron extrém magas osztalékhozammal rendelkezik, több mint 9%, ezért komoly kockázatot is hordoz magában a vásárlás. Az osztalék fizetése nem szokványos, évente kétszer fizet, év végén általában kisebb összeget, év közben pedig egy nagyobbat, mértéke évről évre ingadozik.
Enefi: Akik folyamatosan követik a magyar tőzsdét és az azon szereplő vállalatokat, annak valószínűleg nem kell különösebben részleteznem az elmúlt hetek történéseit. Az árfolyam komoly száguldásba kezdett a 200 Forint körüli korábbi szintekről. Februárban ez még mérsékelt volt, 220-250 Forint között ingadozott. Márciusban viszont szabályosan felrobbant, és a hónap utolsó kereskedési napján volt, hogy 540 forint is ért egy részvény (végül 450 Ft lett a napi és a havi záróárfolyam). Az élénkülés a napi forgalmi adatokból is jól kivehető, a korábban alig néhány ezer db-os napi forgalmat immáron több száz ezer részvény adásvétele jellemezte. Ne feledjük, hogy jelenleg forgalomban 7,5 millió részvény van. Közben a 2018-as eredmény is közzétételre került valamint nemsokára, Április 18-án vagy ha az nem lesz határozatképes, akkor legkésőbb Április 30-án tartják a rendes éves közgyűlést, ami nagymértékben befolyásolni fogja a cég jövőbeli működését.
Teljesült tranzakcióim Enefit illetően:
Ezek viszonylag kis csomagok voltak. Ahogy a lenti, legutolsó táblázatban látható, a portfólióm még több mint 4%-át teszi ki az Enefi.
Mtel: Kiváló jelentést tett közzé 2018-ra vonatkozóan a Magyar Telekom. Bevételek éves alapon 7,6%-al nőttek, EBITDA 3,7%-al, viszont az Adózott eredmény 6,7%-al csökkent, de ez egy egyszeri 2017-es tételnek köszönhetően csökkent csak, szóval nem mérvadó. EPS 41,6 Ft lett, szabad cash flow 68 mrd Forint. Nettó adósság/Teljes tőke 34,8%-ról 30,7%-ra csökkent. Ha az osztalékfedezettségét nézzük, akkor mind EPS (60%), mind FCF (38%) oldalról bőven a biztonságos korlátok között van. A cég ennek és a vártnál jobb eredménynek köszönhetően megemelte a 2019-es eredmény után várható osztalék mértékét 25-ről 27 forintra. A piac és a befektetői közönség nem fogadta kitörő örömmel a fentieket, a jelentést követő nap volt mínusz 3%-ban is a cég árfolyama. Kihasználva ezt a jó lehetőséget, további csomagot vásároltam 460 Ft-on. Az esés folytatódása esetén tovább fogok bővíteni.
Fortum: Norvég közmű vállalat, erőművek (vízi és nukleáris) üzemeltetésével, elektromos áram előállításával és értékesítésével foglalkozik. 2018-ban 1,1 EUR-t fizetett ki osztalékként, ami a jelenlegi árfolyamon 5,5%-nak felel meg. Hasonlóra számítok 2019-ben is.
AT&T: 29 $ - on vettem még egy csomagot, itt kereken 7% az osztalékhozama cégnek. Az idei év nagy kérdése, hogy képes lesz-e a beígért módon csökkenteni a tetemesre duzzadt adósság mértékét. A várhatóan 26 milliárd $ értékű FCF erre viszonylag nagy teret ad, így én bízom benne, hogy igen.
BNP Paribas: Ez a vásárlásom kilóg a többi közül, ugyanis 10 év bika piacot követően nem biztos, hogy a legjobb döntés bank részvényt venni. Viszont úgy gondolom, hogy ez a bank kiváló fundamentumokkal rendelkezik, nem drága a jelenlegi árán. Én 40 EUR-ért jutottam hozzá. Az is fontos, hogy nem keveredik botrányokba, könyv szerinti értéke stabilan folyamatosan, évente 5%-al emelkedik:


Emellett kiváló osztalékhozammal rendelkezik (7,5%), ami fenntartható, mivel a nyereség kicsivel több mint 52%-át fizeti csak ki. Persze egy válsághelyzetben ez könnyen megváltozhat, ugyanakkor az Európai Központi Bank által 2018-ban végzett stressz teszten is nagyon jól teljesített:

Wirecard: 108 eur vásároltam egy kisebb csomagot spekulációs céllal, miután bejelentették, hogy Április közepéig tilos a cég részvényeinek shortolása. Nem tervezem hosszú távon tartani, egy adandó komolyabb felugrás alkalmával értékesíteni fogom. 150 EUR-ra állítottam be az eladási limit áramat. 130 EUR környékén már kétszer is eladhattam volna a részem, de lemaradtam róla. Ebből is látszik, hogy a rövid távú spekulálás nem egy könnyű műfaj és nem is érzem magam komfortosan benne, így csak nagyon minimális összeggel, úgy mond „játékpénzzel” szállok be egy két ilyen lehetőségbe.
2019. Q1 eladások:
Mol: 3020 Ft-on vásárolt csomagot 3172 Ft-on értékesítettem. Így most már csak 3 csomagom maradt amiket még 1600 Ft-os áron vásároltam. Azokat továbbra sem tervezem eladni. Már csak azért sem, mert a várakozásokat jócskán felülmúló eredményt tett közzé 2018-ra. Ennek megfelelően ismét kiváló osztalékfizetésről született döntés a Március 14-i közgyűlésen: az alap osztalék mértéke majd 12%-al, 85 forintról 95 forintra emelkedik, illetve extra osztalék kifizetése is lesz 47,5 forint értékben, így összesen 142,5 forint üti a befektetők markát részvényenként, ami a jelenlegi 3300 forintos árfolyamra vetítve több mint 4%-os osztalékhozam.
General Mills: 12%-os bruttó nyereséggel (kereken 50 $-on) túladtam a részvényeimen, leginkább azért, mert az utóbbi 3 hónapban 38 dolláról 50 dollárig emelkedett úgy, hogy a szektorra egyáltalán nem az erős teljesítmény jellemző mostanság. Elég ha csak a Kraft-Heinz vagy a Kellogg árfolyamára rátekintünk. Így jobbnak láttam most kiszállni (amíg még lehet), és később (40 dollár alatt) esetleg újra visszavenni.
Jelenleg a következő pozícióim vannak nyitva:
BNP Paribas eladása 50 EUR-on, Enefi vétel 360 Forinton. Gamestop eladás 17 dollárron. Macy’s vétel 20 dolláron, Suedzucker eladás 15 EUR-on és Wirecard eladás 150 EUR-on.
Osztalék és kamat jövedelem havi megoszlása 2019-ben:
Eszközök aránya a portfólióban (2019.03.31):
Jelenleg tartott részvényeim (2019.03.31):

2019. március 11., hétfő

A részvénysúly meghatározása

Értékalapú befektetéseknél jelentőséggel bír, hogy a befektetési keretünk hány %-át alkotja részvény. Ez az aktív és passzív megközelítésre is igaz. Vegyük a legegyszerűbb módszert: különféle iparágakból 30 vezető vállalat részvényét (hosszú osztalékfizetési múlttal) tartjuk korlátlan ideig. Ez a tömör mondat önmagában nagyon sok biztonsági szabályt tartalmaz. Újabb szabály, hogy korlátozni kell a részvénysúlyt, a különbözetet pedig elsőrangú kötvényekbe helyezzük. 
Na de hogyan határozzuk meg a részvénysúlyt? Több tényezőt célszerű mérlegelni, a végeredmény nem feltétlen lesz egyértelmű.
Benjamin Graham egyszerűen rendezi le: alapesetben 50-50%, mely 25-75% között tolható el.

Ismered a piacot?
Ha nem ismered a piac gyilkos természetét - például nem élted át a 2008-as időszakot - talán nem érdemes 25% fölé menned. Volt már részvényed, ami a szemed (számlád) láttára csődölt be? Még nem? Hogyan lehet kezelni ez? Hogyan lehet felkészülni rá?
- Egy adott cégbe nem fektetünk túl sokat, például a tőke 1-3%-ánál többet.
- Egy adott tevékenységi körbe (pl. bank, olaj, stb.) nem fektetünk aránytalanul sokat, például 10-20%-nál többet.

Ismered a saját reakcióidat?
Ugyanilyen fontos a saját viselkedésed, stressztűrő képességed. A piactól függ, hogyan teljesít a portfóliónk... de hogyan reagálsz erre? A skála az "abszolút nem érdekel"-től az "egész nap szorongok"-ig terjed.
Van, aki 5% csökkenéstől nem tud aludni, más pedig egy nagy válságot is lazán átalszik.

Milyen időtávon gondolkodsz a befektetéseidet illetően? 
Buy and hold esetén időkorlát nélkül tartjuk a részvényeket, de ez nem azt jelenti, hogy soha nem adhatjuk el. Eladhatjuk, de a legjobb úgy gondolkodni felőle, hogy a portfóliót az ükunokáink számára építgetjük.

Mennyi bérjövedelmet tudsz éves szinten hozzáadni a portfóliódhoz?
Most kezdted, és évente 30-50%-ot is hozzáteszel? Ez esetben akár 100%-ot is vállalhatnál, mert a következő években még nagyon sok tőke áramlik a számlára. De épp azért, mert kezdő vagy, inkább kis súllyal (25%) érdemes tapasztalatot szerezni.
Most kezded, de van már érdemi alaptőkéd? 10%-kal érdemes kezdeni, szokni vele a klímát. Talán nem is akarsz utána részvényekbe fektetni. Talán nem is neked való ez az egész.
Még 40 évig szeretnél hozzátenni a portfóliódhoz, vagy csak 5 évig? Nagyon nem mindegy. A tervezésnél ezt is figyelembe kell venni.

Hol tartasz a pénzügyi célokhoz vezető úton?
Lehet, hogy már elérted, és a hozamokból élsz? Ekkor már talán a tőke 80-100%-át is részvényben tartanád. Pár évig még dolgoznod kell rajta? Ez esetben talán 65% fölé nem érdemes menned.

Mikor volt utoljára világpiaci recesszió?
Épp mély recesszió észlelhető, mindenki utálja a részvényeket, senki nem venne? Ebben az esetben 75%-ig feltolni a részvénysúlyt józan döntés lehet. 10 éve semmi komolyabb pánik nem történt? Ajánlott az óvatosság, akár 25% súllyal.

Lássunk néhány konkrét példát, bull piac 10. évében:
Én úgy vélem, hogy saját részemre 65% részvény 35% kötvény (=kötvény+cash+1 év pénzbeáramlása) arány megfelelő. Ha recesszió jönne, a 35%-nyi tőke vásárlóereje jelentősen megnő, ezzel érdemi mértékben növelhető a részvénysúly. A 65% részvény szintén kellő súllyal rendelkezik, amíg emelkednek a piacok. Az elmúlt években a súly volt magasabban, de alacsonyabban is. Ha nem 1, hanem 5 év pénzáramlásával tervezünk, akkor a súly kisebb.
Egyik ismerősöm mindössze 35% részvényt vállal, beáramló jövedelem mellett. Az arányt tartja, vagyis a friss pénz kétharmadát kötvényre, egyharmadát részvényre fordítja. Recesszióban tervezi növelni az arányt.
Másik ismerősöm szintén jövedelemmel növeli a befektetési keretét, de ő mindent részvénybe fektet, az ő részvénysúlya 100%-nak tekinthető, több év pénzbeáramlását nézve ez az arány kevesebb.
Befektetési stílusunk hasonló, nem vagyunk kezdők, és mégis nagyon széles skálán, 35-100% közötti részvényarányt vállalunk.

Összefoglalás:
Nem lehet pontos képletet ajánlani senkinek. Inkább az javasolható, hogy a részvénysúly legyen átgondolt tervezés eredménye, figyelembe véve a súly csökkentését, de a súly növelését is indokló tényezőket.

2019. február 15., péntek

Néhány hasznos link részvények válogatásához

A blogon több bejegyzés is található, ami adatforrásokkal foglalkozik, hozzátennék néhány újat. Tegyük fel, hogy Ben Graham által "passzívnak" nevezett stratégiát követjük, s ehhez piacvezető vállalatokat keresünk hosszú osztalékfizetési múlttal.
A Suredividend oldalán egyszerű leválogatást találhatunk a [legalább 10 éve fizető] részvényekről. Ugyanott [25 éves] és [50 éves múlttal] is kereshetünk papírokat. 
Ha a segítségükkel kinéztünk valamit, megnézhetjük a múltbéli átlaghozamát a [Dqydj] oldalán.
Nézzük meg, hogy a 2008-as válságot mennyire szenvedte meg. Erre a [Macrotrends] kitűnő grafikonokat kínál.
A [Yahoo Finance] Analysis füle alatt pedig megtudhatjuk, az elemzők mit várnak tőle az idei és a következő évre. Ha maga a cég nem ismerős, a "profile" fül alatt rövid leírást olvashatunk róla.

Kritika:
1. Ezek az oldalak hasznosak, de nem csodaszerek. A biztonsági szabályokat így is be kell tartani. 
2. A múltbeli osztalékpolitika irányt mutathat a jelenlegi menedzsmentnek, de nem jelenti azt, hogy ez a jövőben is fennmarad. 
3. Az elemzők nem látnokok. Valószínűsítenek, ami vagy bejön, vagy nem. Inkább olyan esetben lehet hasznos, ha az elemzők olyan híreket is beleszámolnak, amiről mi épp nem tudunk.
4. A múltbéli hozamról különösen elmondható, hogy nem jelent semmit a jövőre nézve.

2019. január 24., csütörtök

Tőkejövedelem kiegészítése opciós ügyletekkel

A bejegyzés szakmai lektoráláson átesett, de a szerző a bejegyzés írásakor nem él az opciós piac lehetőségeivel.

"Kamat, osztalék, árfolyamnyereség" - gondoljuk azonnal, ha a tőkejövedelem fő formáira gondolunk. Részvényportfóliónk birtokában azonban még egy módon gyűjtögethetjük a zsét, mégpedig azzal, ha részvényre vonatkozó vásárlási vagy eladási szándékunkat - ígéretként - áruba bocsájtjuk. Bármilyen furcsán hangzik is, ennek számszerűsíthető piaci értéke (és egyben kockázata) van. A bejegyzésben néhány szót ejtek erről.

Egy pár hátrány, amivel gyorsan elveszem a kedved:
- Az opciós piac elsősorban külföldi szolgáltatónál érhető el. KBC-seknek európai börzén keresztül elérhetőek opciók, de jelenleg nem ismerek olyan személyt, aki jártas lenne az elérhető termékeket illetően.
- Magyar részvényeknek valószínű nincs opciós piaca.
- 100 db-os részvénycsomagokra lehet ügyletet kötni, tehát ha valamiből 50 db-al üzletelnénk, akkor arra nem tudunk opciót kötni. (A DB keresőjére ez lehet, hogy nem vonatkozik.)
- Az ellenérdekű fél - pl. egy árjegyző bank - úgy alakítja az ajánlatát, hogy neki megérje.
- Az opció egyes esetekben korlátozza az árfolyamnyereséget, ami opció nélkül egyébként létrejöhetne.
- A fedezetlen opció korlátlan kockázattal járhat, de a bejegyzésben csak fedezett opcióról írok.

-------

1. eset:
Tegyük fel, hogy vásárolnánk 100 db AT&T részvényt. Az árfolyama 30.6$, most NEM vesszük meg, de hajlandóak vagyunk a piacnak megígérni, hogy 50 napon belül (2019. márc. 15-i lejárattal) 28$-ért megvesszük. Mennyit ér a piacnak ez az ígéretünk?

Az opciós piac nyelvére lefordítva ebben az esetben 1 db PUT opciót írunk ki (short put) 28-as strike-al, márc 15' 19 lejárattal. 
Az ajánlati könyvben jelenleg 26$ ennek vétele, azaz 26$-t ér a piacnak ez az ígéretünk. Ezt kapjuk meg azonnal prémiumként, ha az opciós üzletet nyélbe ütjük. Az üzlet piaci értéke azonban folyamatosan változik, legfőképp a jelenlegi árfolyamtól, a lejáratig hátralévő időtől függ. Nem kell megvárnunk a lejáratot, az ígéretünket visszavonhatjuk úgy, hogy más ígéretét vesszük meg a piacon.
Az opciót az opció vevője bármikor lehívhatja, ekkor 28$-ért 100 db AT&T-t kell megvennünk tőle. Ez akkor éri meg neki, ha az árfolyam jelentősen 28 $ alá megy.

A következő kimenetelek történhetnek:
1. A részvényárfolyam nem megy 28$ alá annyival, hogy a vevő lehívja az opciót. 26$ zsebünkben, és nem kényszerültünk az AT&T megvásárlására. Ekkor új opciót írhatunk ki, hiszen továbbra is megvennénk ezt a remek részvényt.
1.b. Ha például az árfolyam emelkedik 20%-ot, akkor nem keletkezett 20% árfolyamnyereségünk (kb. 600$), mert nem vettük meg a csomagot. Ehelyett 26$ prémiummal kell beérnünk.
2. Az árfolyam jóval 28$ alá megy (ITM, "in the money" lesz), a vevő lehívja az opciót, vagyis meg kell vennünk tőle a részvénycsomagot 28$ akkor is, ha lehíváskor az azonnali árfolyam 22$. A 26$ egyébként ekkor is a miénk, és megvettük olcsóbban a részvényt, amit eredetileg is meg akartunk venni. A részvény birtokában pedig egy másféle opció kiírásával kereshetünk pénzt. 
3. Az opciónkat lejárat előtt zárjuk azzal, hogy ugyanezt az opciót megvesszük a piacon. Ha ezt 15$-ért vesszük, mert épp annyit ér, akkor kerestünk 9$-t.

------------
2. eset:
Tegyük fel, hogy van 100db AT&T részvényünk, melyet örömmel tartunk a mostani 30.7$-ért, de 33$-nál mégis szívesen eladnánk, és erre 50 napos ígéretet is tennénk. Mennyit ér ez az ígéret?

Az opciós piacon ekkor 1 db CALL opciót írnánk ki (short call) 33 strike-al, márc 15'19 lejárattal. Az ajánlati könyvben 20$-t adnának ezért, tehát az ígéretünk 20$-t ér. Ezt rögtön megkapjuk, ha kötünk.

A következő kimenetelre számíthatunk:
1. A részvényárfolyam nem éri el a 33$-t, az opciónk vevőjének nem éri meg lehívni az opciónkat. Megtartjuk a csomagunkat, és miénk a 20$ prémium.
2. A részvényárfolyam annyival megy 33$ fölé, hogy az opció vevője úgy dönt, lehívja az opciót. Igaz, hogy 20$ prémium a miénk, de a 100 db-os részvénycsomagunkat akkor is el kell adnunk neki 33$-ért, ha az árfolyam épp 37$-on áll. A hozamunk korlátozottá vált. A lehívást azonban elkerülhetjük a 3. pontban írtak szerint, így az alapterméket nem kell eladnunk.
3. Az opciónkat lezárjuk azzal, hogy a piacon megvesszük ugyanezt az opciót az aktuális áron. Lehet, hogy ez 5$, de lehet, hogy 35$ lesz. 

--------

Az opciós piacon sokféle üzlet köthető, sokféle stratégia létezik, de elsősorban ez a kettő alkalmazható a részvényportfólió tartása során. A kockázatot az alábbiak csökkentik:
- Az idő az opció kiírójának dolgozik. 
- A kinézett részvényt put opció nélkül is megvásároltuk volna, a put lehívásával azonban olcsóbban jutottunk hozzá, mint opció nélkül.
- Call opció nélkül is eladnánk a részvényeinket, a lehívással árfolyamnyereségre is szert teszünk.
- A kiírt opciónk fedezett. Fedezetlenül a kockázat korlátlan is lehet.
- Az opciónkat idő előtt lezárhatjuk, ártól függően szerény profittal vagy szerény veszteséggel.

A bejegyzéssel nem akarok senkit sem biztatni az opciózásra, pusztán ízelítőt adtam, hogy egy részvény-orientált befektető ezt a lehetőséget is felveheti az eszköztárába, ha alapos tanulás és számítások alapján így látja jónak.

McDee hasznos gondolatai következnek alább, köszönet neki érte:

Láttam blogodon az opciós bejegyzést. Ehhez a témához néhány gondolat, egyszerűsítéssekkel és némi elnagyolással élve alább..

A PUT és CALL opciókat talán (vagyon)biztosításhoz illetve foglaló fizetésével biztosított vételi joghoz lehet legszemléletesebben bemutatni.

PUT opció:
Az opció vevője a biztosított (long opció), míg annak kiírója a biztosító (short opció). Viszonylag kicsi, de a biztosított (kötésenként 100 db stock) vagyon értékéhez képest nem elhanyagolható összegért megvehető a nyugalom, hogy a biztosított jószág elértéktelenedése (árfolyamcsökkenés) esetén kifizetésre kerül a kötési értékre megfizetett biztosítási díj fejében a kár (árfolyamveszteség). Persze a kár (veszteség) jellemzően nem a teljes vagyontárgy pusztulását (0-ig eső árat) jelenti, mint ahogy ritka a csődesemény is. Az esetek átlagos túlnyomó részében a futamidő alatt megfizetett díjakat nem éri el az értékcsökkenés (árfolyamesés). A biztosítási matematikusok feladata, hogy az odds-okat, ill. a díjat úgy határozzák meg, hogy a nap végén a biztosító nyerjen. Lehet, hogy esetenként nagyot bukik, de átlagban és hosszú távon sokat nyer. Ez  a valószínűség pusztító ereje és ugyanez dolgozik az opcióknál is,melyeket (többek között) a Black-Scholes-Merton modell alapján kalkulálnak. A biztosító az opció eladója, kiírója, a bookmaker. És bizony nem éri meg a Ház ellen fogadni, mert tudjuk, hogy a casino hosszútávon csak nyerhet.
Ezért éri meg jobban az opciót kiírni, mint megvásárolni. Vevőként rögtön hendikeppel indulsz. Az árfolyamnak jó irányba kell mozdulnia a futamidő alatt legalább a prémiumot meghaladó mértékben, hogy megérje a vevőnek a vétel.
Amennyiben PUT opciót veszünk a prompt árszintnél alacsonyabb kötési áron (OTM opció), akkor ugyan csökken az opció ára a spot szinthez képest, viszont cserébe még rosszabbak a valószínűségek. Sokszor mondják, hogy az( ATM) opció kiírása nem biztonságos. Ha opciót és különösen OTM opciót veszünk, akkor limitált a veszteségünk és távolodó OTM esetén egyre kisebb. Ezzel aztán kötésenként apránként "biztonságosan" veszítjük el az össze pénzünket. OTM PUT opció vétele hasonlítható alulbiztosított, vagy önrésszel biztosított vagyontárgyhoz. A jelenár - fizetett prémium - önrész lesz a kifizetés.

CALL opció
Ha pl. lakás (stock) vételi szándékunk van és megállapodott vételi árra (kötési, strike ár) foglaló (opció prémium) fizetését követően beköltözhetünk a lakásba (élvezzük az árfolyamnyereséget), akkor kontrolláljuk a vagyontárgyat (100 db stock-t ellenőrzünk kötésenként). Ha a vételár megfizetéséig eltelt idő alatt a lakás (stock) ára a megfizetett foglalót (prémiumot) meghaladó mértékben növekszik, akkor megvesszük a lakást (lehívjuk az opciót, vagy eladjuk azt a pillanatnyi árfolyamon). Ha viszont az eltelt idő alatt a lakáspiac összeomlott (tőzsdepánik volt), hagyjuk veszni a foglalót (megfizetett prémiumot) és megvesszük a szomszéd, vagy ugyanazt a lakást (stock-ot) féláron. Ez persze szélsőséges scenario. Az esetek többségében nem fog annyit emelkedni az ár, hogy a prémium+kötési ár fölé menjen, veszteségünk keletkezik. Ez az analógia azzal a megkötéssel érvényes, hogy a foglaló nem képezi a vételár részét, azon felül van.  


Az opciók árazása alaposan kidolgozott elméleti alapokon nyugszik, ami természetesen nem jelent tökéletességet. Mint minden modell, ez is egyszerűsítésekkel él, ami félreárazást eredményez. A távoli, LEAPS opcióknál ez különösen szembetűnő tud lenni. Gyakran felülárazottak ezek az eszközök a természetes emberi (algoritmusi 😉) veszteségtől való félelem miatt.

Európai tőzsdékre bevezetett opciókkal nincs tapasztalatom, de félő, hogy a mögöttes termék alacsony likviditása miatt ezeknél sem értelmezhető a forgalom. Ennek következménye lehet a széles bid/ask spread vagy, hogy az árjegyző kiáll a tranzakcióból, ha retail ajánlat érkezik. Ha jól tudom, KBC-nél nem lehet opciókat kötni, még ha a kereső fel is dobja (mint ahogy Limited Partnership is kizárt, de erről sehol nem írnak). Ezt le kell ellenőrizni.

Visszatérve US piacra. 
Retail operátorként lehetsz opciónak kiírója és vevője egyaránt. A tranzakció másik oldalán az esetek túlnyomó többségében egy Árjegyző - Market Maker - áll. Ő köteles a meghirdetett áron elfogadni az ajánlatodat. Ha viszont az algoritmus érzékeli, hogy egy opcióra megnövekedett az eladási , vagy vételi kereslet, akkor rosszabbá teszik ajánlatukat (szélesítik a bid/ask spread-et), esetleg nem tudsz középáron újabb opciót bekötni.
Retail szereplőként annyi előnyünk van MM-el szemben,hogy azonos árfolyamértékű ajánlat esetén, ha érkezik túloldali párosítható ajánlat, azt a miénkkel párosítják. MM-nek ugyanis rengeteg elég előnye van (kvázi ingyen köt, BID-n tud venni és .ASK-n eladni, meglévő készletével tud gazdálkodni, stb.).

A kockázatról.
Naked PUT kiírása korlátlan veszteségpotenciált jelent, mindaddig, míg a stock árfolyam eléri 0-t. Ez a "korlátlan" veszteségpotenciál egyenlő részvénybirtoklás veszteségpotenciálja - kapott prémium, tehát kisebb, mint a részvénybirtoklásé. A short PUT kifizetési grafikonja egyébként elméletileg (és praktikusan is) tökéletesen megegyezik a konzervatív stratégiának tartott covered call-lal.
Ha naked short CALL-t nézzük, az valóban problematikus tud lenni, hiszen az árfolyammozgásnak felfelé nincs elméleti korláta.

A lehívásról.
A tranzakció másik oldalán legtöbbször naked long opciót birtokolnak. Nem azért vesznek tehát pl. long PUT-ot. mert el akarják adni meglévő x*100 db stock-jukat (persze lehet/van ilyen is). Azért veszi meg a MM, mert egy retail szereplő el akar adni (ekkor az MM nyeresége nem más mint a bid/ask spread).  Ezért inkább kizárják az opciót. Ha opció kiírójaként nem veszed vissza azt ITM-mé válás esetén lejáratig, akkor kikényszerített lehívásról beszélhetünk. Többször feltűnt ez az eljárás az európai GDPR szabályozás kapcsán, amikor kiderült, hogy nem lehet amerikai ETF-ket vásárolni. Erre megoldás lehet az opció kikényszerített lehívása. Ha DITM PUT opciót írsz ki a kívánt ETF-re, akkor az lejáratkor jó eséllyel lehívásra kerül. Ha nem akarod mindet megtartani, akkor tetszés szerinti mennyiséget már akár a következő kereskedési napon eladsz.

A letéti követelményről.
A naked short opciók fedezetéül kb. a kötési árfolyam 25-30%-t kell rendelkezésre bocsátani. Konkrét, egzakt képlete van, de elégedjünk most meg ennyivel.
A letét nem kerül levonásra a brókerszámládról, az a cash továbbra is ott marad, de nem látod többé, elkülöníti a bróker. A kapott prémium viszont növeli a cash mennyiséget. Ez is felhasználható letétként a továbbiakban. Ha kizárod az opciót, a letét természetesen ismételten láthatóvá válik. Ettől ugyan a P/L pozíció nem változik, de a rendelkezésreálló cash igen.
A covered call stratégiának nincs többlet letéti igénye. Ha megvan a részvény, további letét nélkül eladható rá a call opció.