2020. október 22., csütörtök

Piaci mozgások a 2020-as elnökválasztás idején

2020. október 15.: E sorok írásakor nem egészen 3 héttel járunk az Egyesült Államok elnökválasztása előtt. Ahogyan a [2016-os választások hatásait archiváltam], hasonlóan tervezek most is eljárni. Biden nyerési esélyeit jelenleg 75-91%-ra teszik, de ez most még nem jelent semmit. Azt pedig méginkább lehetetlen megmondani, hogy a tőzsdék hogyan reagálnak, bárhogyan is alakul a végeredmény.

A 4 évvel ezelőtti körülményekhez képest jelentős eltérés, hogy 2020. eleje óta a koronavírus járvány igen erősen rányomja a bélyegét a gazdaságra és a tőzsdékre.


- - - a bejegyzés november 4-ig folytatódik - - - 

2020. szeptember 30., szerda

Máté portfólió 2020. III. negyedév

 

Érdekes időszak előtt állunk. Bár írhatnék az elmúlt negyedévről is, de az év utolsó három hónapja sok izgalmat és meglepetést hordozhat, így inkább erre fókuszálok. Az összes média felület kivétel nélkül a vírus újabb hullámával van tele, folyamatosan bombáznak minket statisztikai adatokkal, vannak akik tagadják vagy kisebbítik a járvány súlyát, és olyanok is, akik az egész mögött egy titkos háttérhatalmat sejtenek. Én egyik csoporthoz sem tartozom, de ha nagyon be kellene sorolnom magam, azt mondanám, hogy az alkalmazkodókhoz húzok a legjobban. A szabályok, előírások betartásával igyekszek minél kiegyensúlyozottabb, normális életet élni és a hosszú távú terveimre koncentrálni.  

2 hónap sincs már az amerikai elnökválasztásig, ami jelentős hatással lehet a következő 4 év tőkepiaci kilátásaira(bár egyesek szerint se Biden se Trump győzelme nem fog radikális változást hozni). Még Szeptember elején új csúcsokra emelkedtek a tőzsdei indexek és szinte eufórikus hangulatban vásárolták a részvényeket, addig egy hónappal később már inkább a bizonytalanság érzékelhető, és nem látszik egyértelmű irány. Az Apple Szeptember elsejei csúcsáról kb. 15%-al került lejjebb 30 nap leforgása alatt, ami kb. 350 milliárd$ csökkenés a piaci értékében. Viszonyításképpen az egykoron legnagyobb tőzsdei cég, az Exxon mobil jelenleg 150 milliárd $-t sem ér.

Nem akarok jóslásokba bocsátkozni, de nagy esést nem várok, ahogy nagy emelkedést sem az év végéig. Én inkább arra számítok, hogy November végéig kitarthat az oldalazó, esetleg kicsit le-kicsit fel mozgás. Ha ez a forgatókönyv következik be, akkor valószínűleg inaktív maradok. Kicsi esélyt látok rá, de ha nagyobb emelkedés lesz, akkor inkább az eladói oldalon fogok állni, és néhány cégtől igyekszem megszabadulni. Ha viszont egy 2018. decemberihez hasonló mértékű esés jönne, akkor az alábbi részvényekből szeretnék vásárolni: Alphabet, Abbvie, CVS, Allianz, JNJ, Mastercard, Apple, Intel, Amazon.

2020. Q3 vásárlások:

Lockheed Martin: 350$-on vásároltam az egyik legkiválóbb és legnagyobb hadiipari cégből. A novemberi elnökválasztást követően szeretnék még bővíteni belőle, amennyiben hasonló jó áron kapható lesz.

Vásárláskori adatok:

Piaci kapitalizáció: 98,2 mrd$

P/E: 14,5

P/B: 28,5

Osztalékhozam: 2,74%

Osztalékkifizetési arány: 39,8%

Osztalék emelése: 18 éve folyamatosan.

Walgreens Boots Alliance: Július 9-én tette közzé soron következő jelentését. 2mrd$ készpénz kiáramlással nem járó goodwill-t írt le a könyvekből leginkább a UK-ben található üzletei miatt. Az ára több mint 9%-ot esett ezen a napon. Az persze a befektetőket teljesen hidegen hagyta, hogy a leírással együtt 2,2%-os osztalék emelést is bejelentett a vállalat. A részvény visszavásárlási programot ezzel együtt felfüggesztette. Ezt kihasználva bővítettem a meglévő csomagomat 38,47$-on.

Vásárláskori adatok:

Piaci kapitalizáció: 98,2 mrd$

P/E: 7,7

P/B: 1,57

Osztalékhozam: 4,8%

Osztalékkifizetési arány: 33,3%

Osztalék emelése: 43 éve folyamatosan.

Intel: Van egy csomagom már 58$-ról, és most bővítettem 52$-on. A Q2-es jelentést nagyon rosszul fogadták a befektetők, volt olyan is amikor több mint 17% mínuszban volt a cég árfolyama a jelentést megelőző naphoz képest. A fő problémát a 7 nm technológia csúszása okozza, amivel az AMD jelenleg sokkal előrébb jár. Rengeteg véleményt olvastam már, vannak akik egyértelműen az AMD győzelmét és az Intel végleges vereségét hangoztatják, olyanok is vannak, akik azt mondják, hogy bár a csatát az AMD megnyerte, de a háborúnak még nincs vége. Én ez utóbbiak táborát erősítem. 😊 4,86$-os EPS-t várnak az elemzők idén az Inteltől, 52$-os árhoz viszonyítva szerintem nagyon olcsón megkapható egy gigaméretű IT cég.


Vásárláskori adatok:

Piaci kapitalizáció: 210 mrd$

P/E: 9,5

P/B: 2,6

Osztalékhozam: 2,5 %

Osztalékkifizetési arány: 27,22%

Visa: Régóta vágytam már erre a cégre, és most bekerült, mégha csak igen kis arányban is a portfóliómba. Nagyon kevés vállalat mondhatja el magáról, hogy 50%-nál nagyobb profit marginnal operál. A Visa és versenytársa, a Mastercard ezzel büszkélkedhetnek. Másrészről pedig az életünk jelenleg szinte minden területének részei. A pandémia még inkább felgyorsította a készpénzmentes fizetési eszközök terjedését, amit a kormányok is egyre inkább támogatnak. Persze a globális utazási restrikciók nem tettek jót a legfrissebb negyedéves számaiknak, de én ezt csak átmeneti, és nem strukturális problémának látom. Az alábbi adatok alapján a részvény egyáltalán nem olcsó, sőt kifejezetten drágának tekinthető. Remélem, az is egyértelmű mindenki számára, hogy nem az osztalékhozam miatt vásároltam. A fő ok a jelenlegi világgazdaságunkban beágyazott megkerülhetetlen szerepe, ami várhatóan sokáig meg is marad.

Vásárláskori adatok:

Piaci kapitalizáció: 418 mrd$

P/E: 39

P/B: 13,85

Osztalékhozam: 0,61 %

Osztalékkifizetési arány: 23,92%

2020. Q3 eladások:

GEO Group: Úgy döntöttem, hogy a WBA-ban kínálkozó jelentős esés adta lehetőséget kihasználom, így ezt eladtam, és a felszabadult pénzből vettem még WBA részvényeket. Tavaly Júliusban vettem a GEO-t, de azóta folyamatosan csökken az árfolyama, irreális osztalékhozamot produkálva, amit a várakozásomnak megfelelően csökkentett is 30%-al. Így elfogadva, hogy tavaly rossz döntést hoztam, eladtam, és átforgattam.

3M: Február végén 149$-on vásárolt részvényeimet értékesítettem 167$-on. Az így szerzett árfolyamnyereség bár nem kiemelkedő, de annyira nem is rossz szerintem. Az indoklás hasonló mint a PM esetében, egyrészt részvényarány csökkentés, másrészt a jelenlegi pozitív piaci hangulatban alig tudott emelkedni, így jobbnak láttam megválni tőle.

GE: 18$-on vásároltam kb. 2 évvel ezelőtt, most valamivel 6$ fölött szálltam ki belőle. Akkor azt gondoltam, hogy 30$-ról esve talán nem fizetek érte túl sokat. Nagyot tévedtem, ugyanis a cég helyzete tovább romlott, lényegében az összes iparága, amiben tevékenykedik jelentős nyomás alatt van. Így elismerve, hogy rossz döntést hoztam, realizáltam a veszteséget, és a megmaradt pénzből vásároltam a fent említett Visa-t.

Gamestop: Majdnem a fele csomagot eladtam 9,75$-on, ezzel majdnem 15% nyereséget zsebre téve. Márciusban még egyáltalán nem gondoltam volna, hogy az akkor 3$ alatti árról valaha is képes lesz újra 10$ környékére vissza emelkedni. A csőd lehetősége nem állt messze. Ezt a csomagot egyébként még 2019 Májusában vettem, és azóta néztem, ahogy fokozatosan romlik a cég kilátása. Most egy új befektető jelent meg a „porondon”, aki közel 10%-ot vásárolt már a cég részvényeiből. Ez jelentős felhajtó erőként hatott a részvényárfolyamra, amit valószínűleg segített a magas short állomány is. Nagyon kíváncsi leszek, hogy meddig mehet fel, már csak azért is mert van még 13 és 18$-on is egy egy csomagom, amiktől szintén szeretnék veszteség nélkül megszabadulni.

RC Kereskedési számla (a teljes tőkém 12,6% jelenleg) alakulása:

Philip Morris: Az előző negyedévben vásároltam még 70$-os árfolyamon és most eladtam kereken 80$-on. Több dolog miatt döntöttem az eladása mellett. Az egyik, hogy az amerikai indexek új csúcsra futottak Augusztus közepén, ilyenkor mindig megszólal egy „vészharang”, hogy lehet érdemes csökkenteni a részvénykitettségen. Másrészt legyen bármilyen jó pénztermelő cég is, hosszú távon mégsem bízom a vállalat túlélésében a folyamatosan csökkenő eladási volumenek miatt, és mivel Altriával is rendelkezem, így számomra racionális döntés volt csökkenteni az egyébként is utált piaci szegmens felé a kitettségem. Ugyanakkor 70$ alatt valószínűleg megfontolnám a visszavásárlását.

Osztalék és kamat jövedelem havi megoszlása 2020-ban:


Eszközök aránya a portfólióban (2020.09.30):


Jelenleg tartott részvényeim (2020.09.30):



2020. augusztus 2., vasárnap

Tömör álláspontok az Intelről

4 csoporttag véleményét írom le az Intelről, névtelenül. Remélhetőleg ötletforrásként hasznosítható (semmiképp sem befektetési tanácsként). A nyilatkozók mind jópár év befektetési tapasztalattal rendelkeznek, ki-ki a saját elemzése alapján fekteti be a saját pénzét.

Tartottatok-e már korábban Intel részvényt?
#1: Never.
#2: Nem.
#3: Soha.
#4: Néhány éve 36.7$-ért vettem, fél év után 46$-ért adtam el. 

Jelenleg tartjátok-e?
#1: Nem.
#2: 58 és 52$-ról 1-1 csomag.
#3: Nem.
#4: 64$-ért egy belépő csomagot tartok, a bővítés lehetőségével.

Hányszor bővítenél és milyen áron?
#1: Lehet, hogy belépek 45$ körül egy pakkal. 
#2: 45$-ért bővítenék.
#3: 3-4 részletben építeném fel a pozit, 45-50$-os sávban már lehet, hogy felkelti az érdeklődésem.
#4: Esetleg még egyszer bővítenék inkább 40$ alatt, de ez függ a többi cég árazásától is.

Milyen áron adnád el?
#1: Szűk stoppal követve 55-58$-on azonnal eladnám. Swing trade a cél.
#2: Időtől is függ, de ha gyorsan visszamenne 60-ig, eladnám.
#3: Nem tartanám hosszútávon, 60$ körül dump.
#4: Az első csomagot tartási időtől függően 80$ fölött. Ha bővítettem, mondjuk 40$-ért, azt akár jóval lejjebb is, 55-60$-ért.

2020. július 10., péntek

Miért akar valaki Amazon helyett Walgreenst venni?

"Ti miért vesztek egy olyan retail részvényt ami az elmúlt 5 évben 50% felett esett? Vagy miért tartjátok "jó vételnek" mondjuk egy amazonnal (online retail) szemben?" - hangzik el a kérdés csoporttagunktól, aki a growth részvényeket favorizálja.


A fenti képen a Walgreens gyászos teljesítményét közli a kérdező. 

A kérdésben összekeveredik a value investing, a growth investing, és a technikai elemzés. Nem szabad összekeverni őket, ezért röviden tisztázni érdemes, melyik mit csinál, mire számít:

A technikai elemző árfolyammozgásokból indul ki. Nem lényeges számára a részvény mögöttes értéke, és az sem, hogy egyáltalán részvényről legyen szó. Árfolyamot lehet elemezni nemesfémnél, nyersanyagnál, devizapárnál is. A blog nem erről szól, így felesleges többet írni róla.

A growth és a value investing között az a fő különbség, hogy a growth investor hajlandó megfizetni a részvényért azt az óriási prémiumot, ami a jelentős növekedési várakozások miatt jelentkezik az árfolyamban. A value investor olyan részvényt vásárol, amely árfolyamában minél kevesebb a prémium. Ezek között növekedési részvény nem, vagy csak rövid ideig található. Bár az árfolyamot nem elemezzük, tájékozódásképp célszerű megnézni az elmúlt 5-10 év alakulását. Gyakran fordul elő, hogy egy részvény jelentős árfolyam-csökkenés után éri el azt az értéket, ahol már megvásárolható. A Walgreens is egy példa erre, szóval a kérdésre adott válaszba akár azt is be lehetne foglalni, hogy "pont ez az esés teszi lehetővé nekünk, hogy beszálljunk".

Mindkét módszernek megvan a maga előnye és hátránya. 
A growth (növekedési) papírok árfolyamemelkedése lenyűgöző, de ha a profitnövekedés nem követi a várakozásokat, akkor a piac a lassabb pályát fogja árazni, és ekkor az árfolyam általában jelentősen esik.
A value (értékalapú szemlélettel kiválasztott) papírok ára stagnálhat (és csökkenthet is) évekig, de apró pozitív jelek esetén is jelentős árfolyamnövekedés mehet végbe.
A growth papír akkor éri meg az árát, ha teljesíti a profitnövekedési várakozásokat. A megvásárlással azonnal meg kell fizetni egy célt, ami valamikor a távoli jövőben teljesül - ha teljesül.
A value papír már akkor is megéri az árát, ha nem nyújt sokkal rosszabbat az egyébként is gyenge elvárásoknál. 

Bár most úgy tűnik, hogy a FAANG mindent visz, a value mégiscsak ott van a szeren:


Abszolút egyetértek a cikk egyik tanulságával, miszerint a teljesítmények hasonlósága miatt saját ízlésünkön múlik, hogy value vagy growth papírokat választunk. 

Walgreens vs. Amazon:

Elég sokféle módon lehet vállalatot értékelni, én egy faék egyszerűségű szempontot mutatok be, mégpedig a nyereségvárakozásokat. A nyereségvárakozás nem jóslat, pusztán a nagyközönség várakozása a jövőbeli teljesítményt illetően. Gyorsan szokott változni, és általában pontatlan. :) 

Az Amazon esetében 2020-22-ben 20, 38, 58$ részvényenkénti profitot várnak átlagosan. Ezért a piac jelenleg 3180$-t fizet.
A Walgreensnél 5.5, 6, 6.1$-t várnak, ezt jelenleg 39$-ra értékeli a közönség. 
Megdöbbentő a különbség az arányokban (árfolyam/nyereség) pusztán attól, hogy az egyik esetben erőteljes növekedést, a másik esetben stagnálást várnak. 
Jelenleg úgy gondolom, a Walgreens megér 60$-t, és reális lehet 3-5 éven belül ilyen árfolyamot várni, ami kb. 50% felértékelődést jelentene.
Az Amazon esetében pedig azt várják a vevők, hogy X év múlva a részvényenkénti eredmény 300$ fölé kúszik. Még 2023-ban sem várnak 100$ profitot, és onnan még háromszoroznia kellene valahogyan. Anyavállalati szinten a 300$ EPS kb. 160B $ tiszta profitot jelentene. Egyáltalán nem állítom, hogy nem éri el ezt a célt, csak azt állítom, hogy ennek az árát most kell megfizetni, függetlenül attól, hogy teljesül-e.

Aki a növekedési részvényért hajlandó megfizetni a prémiumot, nem feltétlen számíthat akár egy fillér hozamra is. Példaként felhozható a Twitter, az Uber, a Snap és a Pinterest.