2013. december 26., csütörtök

Elvárható hozam

Az értékalapú befektető portfóliójában a kötvények és a részvények aránya alapesetben 50-50%, mely eltolódhat 75-25% arányban bármilyen irányba (az egyszerűség kedvéért a kötvény halmazába számítom a pénzpiaci alapot és a számlákon lévő maradvány készpénzt is). Nem soroljuk ide az olyan eszközöket, mint ingatlanok, biztosítások, egyéb üzletrészek, reálgazdasági befektetések.
A stratégia szerint összeállított részvényállomány meglepő stabilitást mutathat az indexek esésekor, mert nem birtoklunk junk, instabil, növekedési vállalatot, vagy bármilyen más túlárazott részvényt. Ennek ellenére szükség van a kötvények biztonságára. A trendekkel nem, csak az árazással foglalkozunk, ezért a kötvényállomány mély válságban is forrást fog biztosítani a részvényvásárlásokhoz. Mindez kényelmes szintre csökkenti a szórást (a kockázatot) ugyanakkor nyugodt alvást és versenyképes hozamot biztosít.
A versenyképes hozam azt jelenti, hogy hasonló lehetőségekhez (pl. a 9% SP500 hosszútávú hozamhoz) képest a többlet fáradozásainkért (elemzés)  joggal számíthatunk prémiumra. Ha ez a prémium nincs meg, akkor a tőkeköltség-szabály nem érvényesül, vagyis befejezhetjük a szakma művelését, visszatérhetünk az indexkövető alapok tartásához. A teljesítmény értékeléséhez idő kell, legalább 5, de inkább 20 év. Ezen az időtávon egyébként már a kis hozamelőny is rengeteget jelent a kamatos kamathatás miatt.
A benchmark nem más, mint az ún. kiegyensúlyozott részvény-kötvény befektetési alapok, melyek hasonló területen és devizanemben fektetnek be. Nem tudhatjuk előre, melyik alap fog a legjobban teljesíteni, ezért ezen alapok átlagteljesítményét kell a befektető tőkeköltségének tekinteni.
Az egyéni befektetőnek óriási előnyt biztosítanak az alábbiak: (a) nincs alapkezelői díj (b) nincs kényszerlikvidálás (c) birtokolható sokkal kisebb likviditású (de nem illikvid!) részvény is (d) kisebb az adóteher (e) a rosszul teljesítő alapok rontják a benchmarkot.
A másik viszonyítási alapunk a tőzsdeindexek hozama. Hosszú távon az indexkövetés tekinthető az egyik legjobb hozamú passzív befektetésnek. Graham és Buffett is az indexalapokat javasolja a laikusoknak. Előbbi 50% kötvényalapból, 50% indexalapból álló portfóliót ír, az arány eltolódása miatt negyedévente, évente átsúlyozást tart megfelelőnek. Ám ez sem illik akárkihez, hiszen az index értéke ideiglenesen simán feleződhet egy válság során.
Tudomásom szerint nincs garantált (aktív vagy passzív) módszer ennek felülteljesítésére, vagy ahogy mondani szokták, a "piac legyőzésére". A value investorok azonban megnyugtatóan sokszor mutattak már fel az indexekhez képest jobb átlaghozamot. Ezzel kapcsolatban Warren Buffett "Graham- és Doddfalva szuperbefektetői" c. rövid írását ajánlom elolvasni. 10 év után megkérdezhetjük magunktól: Vajon nekünk sikerült? Nem lehet előre megmondani.
Az elme csalóka játéka, hogy sokan azt hiszik: minél bonyolultabb egy módszer, annál magasabb hozam érhető el vele. A Graham könyvében olvasható kutatások szerint ez egyáltalán nincs így. Sőt: az indexhozamot túlszárnyalni nem képes próbálkozások aránya meglepően magas.
A jobb átlaghozam a piac teljesítményénél (9%) 2-15%-al jobb értéket jelent 20 éves időtávon, azaz 10-20% körüli átlaghozamra törekedhetünk. Gondolhatjuk azt, hogy ez a hozam nekünk nem elég. Gondolhatjuk azt is, hogy mi ennél sokkal többre vagyunk képesek, és emiatt elcsábulhatunk a kockázatos, meggondolatlan lépések irányába. Ám ne feledjük, hogy a tőzsdén két út van. Az egyik út a gyors meggazdagodás kezdeti ígéretét keltő gyors elszegényedés. A másik út a lassú gyarapodás. A kamatos kamathatás miatt ez utóbbi is tökéletes elégedettségre adhat okot. Ha valaki azt állítja, hogy feltűnően magas hozam elérésére képes (havi 5% és ilyesmik), és nem látjuk őt a világ leggazdagabb emberei között, akkor erősen indokolt fenntartásokkal fogadni a kijelentését. A kamathatásnak ugyanis ez lenne a következménye.
Még nobel díjas közgazdászok is képesek a gyors bukásra, akik a bennük bízó befektetők több milliárd dollárját veszítették el a piacon: http://en.wikipedia.org/wiki/Long-Term_Capital_Management. A mi tudásunk nem közelíti meg az övékét.
A value investing sem nyújt garanciát a piac legyőzésére, és a jövőre vonatkozó pénzügyi tervezést is célszerű a piaci átlagnál nem magasabb hozammal végezni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése