2014. január 19., vasárnap

Mi igaz és mi nem a tőzsdével kapcsolatban?

"Nem értek a tőzsdéhez, kicsit félek is tőle, ezért inkább nem vágok bele."
Ez a laikusok egyik leghasznosabb és legértelmesebb gondolata. Tudja, hogy nem ért hozzá, így megkíméli magát az esetleges veszteségektől. A problémát az fogja jelenteni, amikor ezen a természetes gátlásán valamilyen reklám vagy közhely hatására túllép, és álmokba ringatja magát. Ehelyett vagy emellett tőzsdei szaktudást szerezhet (például könyvtárból), és ezt nem 2 napos gyorstalpalón, hanem kitartással, évek alatt teheti meg.

Ha szaktudás nélkül, néhány egyszerű szabályt betartva halmoz fel hosszútávra részvényeket, megfelelő passzív hozamot érhet el (évi 9% dollárhozam a 20. század folyamán), amelyet szaktudással sem biztos, hogy felül tud majd múlni.

"A forexen kis tőkével 1750 €-t kerestem egy nap alatt."
Tömve van az internet ezzel a szeméttel. Azt próbálják elhitetni a kívülállóval, hogy egy szakértő az illető kis pénzéből sokat csinál. Fontos szabály: (rajtunk kívül) senkinek nem érdeke, hogy mi gyarapodjunk. Ha valaki képes kis tőkéből sokat létrehozni, akkor ő nem a mi, hanem a saját vagyonát fogja növelni vele. A fenti reklám egyébként arról szól, hogy nagy tőkeáttéttel felveszünk egy kis devizapozíciót. Ha nem értünk hozzá, tevékenységünk hasonlítani fog valamelyik szerencsejátékhoz, ahol bármikor belenyúlhatunk egy nagy nyereménybe, ám a sok kis veszteség valószínűleg erodálja azt. A szolgáltatónak eredményünk teljesen mindegy, mert veszteséges kötéseink után is megkapja jutalékát.

a változat: "Sokat esett egy részvény árfolyama, ezért veszek belőle."
b változat: "Sokat emelkedett egy részvény árfolyama, ezért veszek belőle."
Mindkét gondolat lehet hasznos a stratégiától függően, ám a kívülálló ezzel semmire nem fog menni, inkább ártani fog magának. Két fő stratégiát különböztessünk meg: a technikai elemzést (TA), illetve a fundamentális elemzést (FA). A TA trendeket próbál felismerni és meglovagolni. Ők akkor vesznek részvényt, amikor az már túl van némi emelkedésen, vagyis emelkedő trendben van, és arra számítanak, hogy ez folytatódik. Ha felismerik a trend végét, eladják eszközeiket (ami lehet árutőzsdei termék, nemesfém, olaj, deviza, származtatott termék, részvény). Az FA a részvény mögöttes értékét és a gazdasági folyamatokat vizsgálja. A FA egyik ága az értékalapú befektetési stratégia, ha sokat esik egy részvény árfolyama, vehet belőle, ha a mögöttes értékhez képest az ár valóban olcsó.

“Annak éri meg, aki tudja, hogy hol van az árfolyam legalja és mikor van a tetején, mert akkor megduplázhatja a pénzét.”
Soha senki nem tudja előre, hol lesz egy árfolyam alja vagy teteje, hacsak nem törvénytelen módszerekről (bennfentes kereskedés, tiltott piacbefolyásolás) van szó, és még ez sem működik bizonyos likviditás felett. Egyetlen sikeres stratégia sem próbálja meg kitalálni az árfolyam alját vagy tetejét, de minden sikeres stratégia kiemelten figyel a tőke menedzselésére.

“A tőzsdén csak nagy pénzekkel lehet kereskedni, a kicsiket csak kifosztják.”
A tőzsdén a legnagyobb kockázatot saját magunk jelentjük. Ha nem értünk hozzá, nem mások fosztanak ki, hanem saját magunk okozzuk a veszteségeket magunknak. Ez nincs kizárólagos összefüggésben a pénz nagyságával. A kisbefektetők kifosztásának tekinthető a junk részvények tőzsdei jelenléte, de ezt az értékalapú befektető sikeresen detektálja s elkerüli.

"A gazdag emberek játékszere a tőzsde."
A tőzsdei fórumok színvonala alapján kijelenthető, hogy a szegény emberek játékszere is: Sokan módszeresen a tőzsdére viszik elbukni kevéske pénzüket, miközben legkisebb hajlandóságot sem mutatják a tanulásra. Ez inkább szenvedélybetegség. Ezzel szemben az értékalapú befektető számára a tőzsde egyszerűen csak piac, melyet platformnak használ részesedés vásárlásához egyszersmind tőkejövedelem eléréséhez.

“Bennfentes információkkal kiforgatják a kicsiket a vagyonukból.”
A megfelelő stratégiák nem építenek bennfentes infókra, illetve kellőképpen csillapítják ezek esetlegesen káros hatásait. A "kicsiket" a vagyonukból a saját felelőtlenségük és tudatlanságuk forgatja ki.

“A tőzsde veszélyes, mindig veszít az ember.”
A tűz is veszélyes, ám dönthetünk úgy, hogy megtanulunk vele bánni, így nem megégetni fogjuk vele magunkat, hanem finom puhára főzzük vele táplálékunkat. Persze a tőzsde ennél jóval bonyolultabb, de a vele elérhető haszon is ennyivel nagyobb. Hosszútávon (10-20 év) még a véletlenszerűen összeállított portfólió is jobb hozamot fog nyújtani, mint a bankbetét vagy a kötvények.

“Nincs nekem időm, hogy a nap minden percében figyeljem az internetet/tv-t, hogy mikor kell eladnom és mikor kell vennem.”
A technikai elemzés során talán szükség lehet erre, ám az értékalapú befektető a negyedéves jelentéseket vizsgálja, és bizony az árfolyamokra is elég negyedévente, havonta ránéznie. Havonta egynél többször nincs szüksége portfóliója rendezgetésére.

"A betét biztos, kiszámolható."
A betét biztos, de hozama is ennyivel kevesebb. Egymillió forintból 30 év alatt keletkezik 3.25m, ha 4% kamattal számolunk. 15% hozammal ez már 66.2m Ft lenne, 19% esetében 184m. Mindenki döntse el maga, törekszik-e magasabb hozamra ésszerű kockázatvállalással.

"Vegyünk xy részvényt, mert nemrég jelent meg a piacon"
A kibocsátó saját érdekének megfelelően megpróbálja a lehető legmagasabb áron bevezetni részvényeit. Ennek az érdeknek az ellentétes oldalán van a befektető. Sokszor előfordul, hogy bevezetéskor szárnyalni kezdenek a részvények, ám előfordul ugyanennek ellentéte is. Az értékalapú befektető alaposan felméri a bevezetett részvények mögöttes értékét, és ez alapján dönt. Általában úgy dönt, hogy nem vásárol ilyen esetben, mert a mögöttes érték sokkal alacsonyabb.

“Most nagyon jól megy az xy részvénynek, vegyünk belőle. Egész héten + jel volt előtte a tévében.”
Ezek a gondolatok a trendkövetés erősen lebutított változatát tükrözik, ami szinte biztosan veszteségeket fog okozni, hacsak nem egy nagyon hosszú bikapiacról van szó. Ha így is van, az utána következő válság leszálló ágában ez a módszer csődöt fog jelenteni.


"Csak olyan pénzt érdemes a tőzsdére vinni, amelynek elvesztésétől nem félünk."
Megfelelő stratégia esetén a részvénybe fektetett pénz elvesztésének olyan kicsi az esélye, mintha bankbetétben lévő pénzünket veszítenénk el. Erre is van lehetőség, ha valamilyen társadalmi vagy természeti katasztrófa totális pusztítást okoz. Az értékalapú befektető olyan pénzt fektet részvénybe, melynél nincs szükség kényszerlikvidálásra, tehát tetszőleges ideig nélkülözni tudja (10-20 év). Rövid kötvényeknél ez mindössze néhány hónap is lehet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése