2014. szeptember 24., szerda

Csoporttagunk, Németh Gábor észrevételei a hosszúkötvény alapok várható teljesítményéről

Ezek benchmark követő alapok, ahol minimum 3 éves duration-t kell tartania a kezelőjének (piaci helyzettől függetlenül). Mit jelent ez? Ha átlagosan 1%-os esnek a hazai hozamok, akkor a befektető nyer 3%-ot. Ez tehát addig nagyon jó buli, amíg csökkenek a hozamok. Viszont ennek van egy alsó korlátja, hiszen 0 alá nem mehetnek a hozamok. A valós alsó korláthoz (ami megvalósulhat a magyar piacon) valószínűleg már elég közel vagyunk. Ha ránézel mondjuk egy 5 éves referencia hozamra, akkor láthatod, hogy az elmúlt két és fél évben közel 11%-ról leesett kb. 3,6%-ra (19/A).... Ez már óvatosságra int, nem?
A legtöbb hosszú kötvény alap referencia indexe a MAX, aminek most kb. 4,1 év a duration-je, ezt követik le az alapok kezelői (3 alá pedig nem mehetnek soha). A MAX papírok súlyozott átlaghozama 3,4% körül van most, azaz ha nem mennek sehová innen a hozamok (márpedig inkább emelkedni fognak 1 éves távon), akkor bruttó 3,4%-ot fog hozni egy hosszú kötvényalap, amiből még lejönnek a költségek, ami hozzávetőlegesen 1,6% körül van (ez a TER), azaz nettóban fog hozni 1 év alatt a befektetőnek kb. 1,8%-ot! Ha ne adj Isten lemegy még 1%-ot a hozam (amire azért valljuk be kevés esély van tartósan, persze az ECB QE segíthet, de vegyük észre, hogy a kötvénypiacok alfájának és omegájának számító amerikai hozamok valószínűleg emelkedni fognak 1 év alatt, hisz bő fél/háromnegyed év múlva jöhet az első kamatemelés a tengerentúlon), akkor lenne 1,8%+4,1*1%=5,9% a hozam (amennyiben az adott alap kezelője felvette legalább a MAX kamatlábkockázatát), de erre én egy árva fityinget sem adnék jelenleg 1 éves időtávon. Na de mi van akkor, ha emelkednek a hozamok? Mondjuk a mostani szintről 2%-ot a következő egy évben?
Ekkor a reprezentatív alap hozama így fog kinézni:
1,8%(ketyegő)+4,1*-2%= -6,3%, igen jól látod mínusz 6,3%.
Na akkor melyik tűnik jobb választásnak egy passzív/hobbi befektető számára?
Egy abszolút hozamú alap, amiben a portfólió kezelője ha akar vehet részvényt, shortolhat devizát, nézegetheti a nyersanyagokat, de akár kötvényt is shortolhat különböző derivatívokon keresztül, egy szóval rengeteg lehetősége van diverzifikálni, és meg tudja védeni a befektetőjét a hozamemelkedés ellen (ha ügyes persze!), vagy a hazai hosszú kötvény alap amiben akármi van, legalább 3év HUF durationt kell tartania (ami marha jó volt az elmúlt években, mert soha nem látható ralli volt a világ kötvénypiacain, de ez nem tarthat örökké), ezzel teljesen ki van téve a hazai állampapírhozamok változásának?
Amúgy nem bátorítok én senkit az abszolút hozamú alapok vételére, mert 1) természetesen az a legjobb, ha valaki tehetséges, van ideje, tudása és ötletei is, és ezekből saját portfóliót tud építeni (elfogadható költségek mellett) magának, akor nagyobb hozamot is elérhet náluk és sokkal jobban személyre is szabhatja, de erre nem sokan képesek (nincs tudás, nincs idő, nincs jó ötlet). 2) Az abszolút hozamú alapok valószínűleg túl vannak a csúcsukon hozamban, hiszen egy 0%-os kamatkörnyezetben nem lehet tőlük elvárni azt, amit az elmúlt években egy nagy válság után elértek. És ha lesz nagy esés, biztos lesznek negatív hozamot produkálók is...
DE, aki ránéz egy hazai hosszú kötvényalap visszatekintő hozamára, és a 10%-tól megrészegülve befektet, az hatalmas kockázatnak teszi ki magát, mert egy referenciaindex követő hazai hosszú kötvényalapnak a visszatekintő hozama SEMMIT nem jelent a jövőre nézve (ez csak arra lehet jó, hogy az azonos benchmarkú alapokat összehasonlítsa).

3 megjegyzés:

  1. Szerintem van értelme a tőke egy részéből amerikai részvényekbe fektetni, a Random Capitalnél most 0,1-0,2% min 2 USD a vételi jutalék, számos alulértékelt amerikai bank és más szektorbeli társaság forog a tőzsdén, amelyekben még bőven van lehetőség, továbbá számos ETF is. Az USA piacán még sok kiváló alulértékelt vállalatot találhatunk. Sztem érdemes lehet Wells Fargot venni, amely Warren Buffet egyik kedvence.

    VálaszTörlés
  2. A Randomnál érdemesebb külföldi piacokon kötni, hiszen 7 helyett 2$ a kötési díj minimuma, és nem 0,3-0,35% a díjtétel, hanem 0,1-0,2%. Díjtételben kedvezőbb mint a kbc.

    VálaszTörlés
  3. Annyi megjegyzést tennék hozzá, hogy Németország adott már el negatív kamatú állampapírt. Szóval extrém esetben azért van 0 alatti hozam. Kíváncsi lennék, hogy mekkora defláció kellene ahhoz, hogy Magyarországon is negatívba forduljon.

    VálaszTörlés