2014. október 29., szerda

Direktíváim az észak-atlanti piacokon

(a bejegyzés megírása óta a módszereim valamelyest megváltoztak, az aktuális rendszer itt elérhető)
2014. októberében úgy döntöttem, hogy a kizárólagos magyar piac felől az észak-atlanti piacokra és devizákra térek át. Mindez nem érinti a betartandó legalapvetőbb szabályokat, ám az ezekre épülő részszabályaimat már módosítanom kellett.
A váltással nem jártam rosszul, hiszen a hosszúkötvény alapom - melyet azt hiszem februárban vásároltam s szeptember körül adtam el - körülbelül 8-10%-ot rallizott, s a teljes portfóliómat 3%-kal dobta meg. A részvényportfólió eladásával pedig 15-25% körüli nyereséget realizáltam, a portfólióra vetítve ez 10% körüli hozamot adott.
A kiindulópont tehát továbbra is a 25-75% részvénykitettség a portfólióban attól függően, hogy az elmúlt 5-10 évet tekintve épp milyen formában van a piac egésze. Légy mohó, amikor mindenki óvatos, s légy óvatos, amikor mindenki mohó. Az anticiklikus hozzáállás az egyik segítőtársunk. Az elmúlt 5 év bikapiaca szerintem inkább az óvatosságot indokolja. Emiatt úgy döntöttem, hogy a kitettségem 40% alatt tartom (a pontos kitettségekhez olvasd el a pár napja írt "medvepiac és részvénykitettség" bejegyzésem). 
A többi lóvét kp-ben, pénzpiaci alapban és kötvényekben tarthatom, ezért rögtön ránéztem a rövid eurokötvény alapokra, melyektől igen alacsony hozamot vártam. Hosszúkötvényt alacsony hozamkörnyezetben nem ajánlatos vásárolni, de rövidet sem, ha hamarosan részvényekre fogjuk lecserélni őket. Így marad a pénzpiaci alap, ami ugyanúgy nem hoz semmit, de ezt relatíve nagy biztonsággal teszi.
A felületemről kb. 300 külföldi részvényt érek el, átfutottam mindet, hogy legyen némi fogalmam a kínálatról. 9100 környéki dax szinten azt találtam, hogy a 300 részvénynek kevesebb, mint 10%-a van megvásárolható állapotban, és 5% tekinthető kitűnő vételnek. Nem tudom még, hogy a mélymedvében hány % lesz majd ugyanez az arány.
Rögtön tudtam, hogy ilyen sok (és ráadásul külföldi) részvény esetében nem fogom átnyálazni a jelentéseket, ezért biztonsági megoldásként erős diverzifikáció szükséges. A diverzifikáció a tudatlanság elleni megoldás. W. Buffet "Graham- és Doddfalva szuperbefektetői" c. cikkében két alapról tesz említést, ami értékalapú stratégiát követ ÉS nagyon sokféle papírt tart. Az egyik alap Walter J. Schlossé (WJS), a másik pedig Tom Knappé (Tweedy, Brown Inc., TBK). Mindketten 13%-kal múlták felül a piacot hosszútávon. Mindez nem éri el Buffett 22, Munger 15, Guerin 26 vagy Perlmeter 16%-os előnyét, de nem is kell telhetetlennek lenni (az előbbi számok tehát a piac hozamán FELÜLI hozamot jelentik). A diverzifikáció mértékét nálam az mutatja, hogy a tőkém 1-1.5%-át költöm el egy vállalatra. Ha egyszer megvettem egy papírt, akkor valószínűleg nem hígítok egészen addig, amíg a nem megvásárolt 250 másik papír között akad jó vételi lehetőség. Eladni pedig túlértékeltség esetén fogok, illetve akkor, ha mérsékelt túlértékeltség mellett akad alulértékelt papír, amire "átcserélhetem".
Az investopedia honlapja jól bemutatja azokat az elveket, amikhez hasonlóakat magam is követek a részvénykiválasztásnál. Az enyéim nagyjából ezek:
- 15, de inkább 10 alatti PE ráta. A PE-nél figyelembe veendő az elmúlt 3-6 év átlaga is. Nagyon erős múltbéli negatív eredmény így kizáró ok lehet.
- Lehetőleg 1, de mindenképpen 1.2 alatti PB.
- A Graham-szám a Graham által ajánlott 22.5 helyett 15, de inkább 10 alatt legyen. Az eladással pedig lehet várni 22.5 helyett 30-ig, de az eladási érték még csak terv.
- Előny a 4% feletti osztalékhozam. Ez az érték a jelenlegi hozamsivatag viszonyaira értendő, mélymedvében valószínűleg változni fog.
- A 3 éves árfolyamgrafikon szerint inkább komoly csökkenésen, mint komoly emelkedésen legyen túl az ár.
- Lehetőleg ismert, régi, stabil vállalat legyen.
- Az elhanyagolható adósság előny, a túlzott adósság kizáró ok. Erre fix mutatókat nem alkalmazok, hiszen egy ingatlanhasznosító cég adósságmutatói teljesen mások egy bankéhoz vagy egy iparvállalatéhoz képest.
2 módosításom:
- Az említett időtávon az 50% feletti emelkedés kizáró ok. (ezt a feltételt kivettem)
- Kétség esetén megnézem a legújabb jelentés adatait.
Az első jelentéktelen hullámban, ahol a DAX 9100-ról 8400-ig esett, már megtapasztaltam, hogy a részvényportfólióm kérlelhetetlenül követi az indexet. Ezért lelkileg felkészültem arra, hogy a leendő válságban nagyon sok feleződött/harmadolódott részvényem is lehet majd (miközben veszem a többit, s miközben mindegyikre kapom a megfelelő osztalékot). Nem azért üljük ki a feleződést, mert makacs idióták vagyunk, hanem mert anyagilag megéri: vállalat mögöttes értéke folyamatosan növekszik, és az árfolyam hosszútávon követi a cég teljesítményét. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy akár több év masszív negatív hozam után néhány hónap vagy év alatt az árfolyam akár triplázódhat, hogy "utolérje" a mögöttes értéket. Sok ilyet láttunk már. Mivel azt sosem tudhatjuk, hogy mikor és hogyan következik ez be, egyetlen elvhez tartjuk magunkat: a mögöttes értékhez képest olcsón veszünk. Ami ezután jön, azt pedig rábízzuk a piacra.

2 megjegyzés:

  1. Felingerültségeden beindulva én is elkezdtem nézegetni szakmányában az európai és amerikai részvényeket. Azt látom, hogy a legtöbb papír sokkal, de sokkal jobban túlértékelt a magyaroknál. Ha hozzászámolom, mennyivel drágább külföldön kereskedni, nem vagyok benne biztos, hogy érdemes volt ekkorát szaladnod. A grafikonok elemzéséből az jött le nekem, hogy egész másképp viselkednek az árfolyamok, mint nálunk. Ezt is ki kell tapasztalni. Itthon a politilag :) való kockázat tényleg magas, de minden elmúlik egyszer, rendeződnek a viszonyok.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Valóban magasabb az adásvétel díja, de ez nálunk kevésbé probléma, mert a részvények forgási sebessége meglehetősen alacsony. Magam is írtam, hogy sok papír ijesztően túlértékelt, viszont a stratégiánk egyik lényege, hogy azon keveset ismerjük fel, melyek alulértékeltek.

      Törlés