2017. február 20., hétfő

Hozamtörténet (2017. március 31.)

Stratégia 2011-2017-ig: Részvény-, kötvény-, valamint nemesfém befektetések végrehajtása, kezelése Benjamin Graham - Az Intelligens Befektető c. könyve alapján. Ez a stratégia a vállalatok számviteli elemzését, ezekre épített szabályokat, továbbá tőkepiaci és vagyonkezelési ismereteket foglal magában.
Stratégia 2017-től: passzív portfólió tartása.

Év     Nettó forinthozam     Részvényarány
-------------------------------------------
2017.03.31.    +1.5%             0.24

2016.         +11.3%             0.16
2015.          -6.8%             0.42
2014.         +13.7%             0.36

2013.         +34.9%             0.56
2012.          -5.8%             0.82
2011.          +5.8%             0.92


A hozamszámítást úgy végzem, hogy forintban kifejezett mérleget készítek a teljes tőkémre vonatkozóan, és a nem befektetéssel kapcsolatos bevételeket és kiadásokat is nyilvántartom. A nem befektetési pénzmozgást ily módon kiszűrve megkapom a befektetési tevékenységek eredményét, és az évi eredményt elosztom az előző év végi saját tőkével (return on equity). A teljes tőkém azonban olyan elemeket is tartalmaz, amely a befektetésben nem vesz részt, a számított hozam ezáltal torzul (a negatív és pozitív hozamot is kevesebb százalékkal jelzi).
A fenti adatok tehát fenntartással kezelendőek. Azért nem számítok pontos százalékos hozamot, mert engem elsősorban nem a százalék érdekel, hanem a konkrét pénzeszköz változás. A másik torzító hatás, hogy 2014-től a forint-dollár-euró viszony is jelentős hatással bír a végeredményre, komoly forint erősödés komoly negatív hozamot jelenthet. A % csak egy függvény a saját táblázatomban, és arra gondoltam, tájékoztató adatként más számára is hasznos lehet, hogy egy átlagos befektető mit tud összehozni értékalapú szemlélettel.
Benchmarkot, vagyis viszonyítási alapot szándékosan nem írok a táblázatba. Egyrészt nem versenyzek velük, lehet, hogy jobban teljesítek, lehet, hogy nem. Nem célom a magasabb hozam. Másrészt több oszlopra is szükség lenne, például forintban számolt S&P500 indexre, vegyes befektetési alapok átlagos teljesítményére, stb. Semmi kedvem ezeket számolgatni, gyűjtögetni.
2017-től nem elemzek részvényeket, hanem hosszútávon tartom a kiváló vállalatokból álló részvénycsomagot (melyet több év alatt tervezek felépíteni), ezért 2020-tól a S&P 500-hoz hasonló hozamokra lehet számítani. Ebből a szempontból a hozamtörténet is értelmét veszti.

2017.  Az évet 16% részvény, 9% arany etf, és 75% cash aránnyal indítottam. Tavasszal döntöttem el, hogy néhány év alatt fokozatosan felépítek egy - élvonalbeli vállalatokból álló - passzív portfóliót, és hagyom magától működni. Ez azt is jelenti, hogy nem elemzek részvényt, és nem foglalkozom azzal, hogy mikor adjam el, mert alapesetben korlátlan időre veszem meg. Mindössze néhány egyszerű szabályra figyelek.
2016. A részvénykitettségem alacsonyan, általában 15-30% között tartottam, és költség- átlagolással néhány % arany ETF-et is vásároltam. Az olaj és a nyersanyag árak, valamint a részvénypiacok is emelkedtek az időszak során. Az alacsony részvényarány miatt az eredményemben sem jelentős mélypont, sem jelentős hozam nem volt várható. Ezeket az éveket az jellemezte, hogy inkább kimaradtam emelkedésből, mint komoly részvénykitettséggel beleszaladjak egy válságba. A portfolio cikke szerint az év során az abszolút hozamú és vegyes alapok 2.5 és 7.7% között hoztak átlagosan, ehhez képest az én eredményem jónak számít. Hozzáteszem azonban - magam ellen beszélve -, hogy egyetlen év eredménye semmit sem jelent a befektetések világában.
2015. Év elején az alkalmi vételekre kezdtem koncentrálni, ahol a részvény üzleti értéke legalább 50%-kal meghaladja a piaci értéket. Egy üzletrészre a tőkének maximum 0.5-2%-át költöttem. 2015. első félévének 10% hozama év végére mínusz 6.8%-ra olvadt, főleg azért, mert az olajos, a bányász és a szállítási papírjaim a mélybe zuhantak. Egy életre megtanultam azt, hogy rossz szektorba kizárólag időben elnyújtva szálljak be. 2014. óta kötvényeket már egyáltalán nem birtokoltam, de az aranyba még nem szálltam be. Év végén az eszközeim 42%-át alkotta részvény.
2014. A részvénykitettséget jelentősen csökkentettem, óvatossá váltam. Októberben minden magyar eszköztől megszabadultam, áttértem az euróban és dollárban elérhető tőkepiacokra. Eddig a pontig általában 10-20 féle üzletrészt birtokoltam, egyenként 3-10% kitettséggel. A részvényarányomat igyekeztem 70% környékén tartani, mely az időszak végére 36%-ra süllyedt. Az évi eredményt (forintban mérve 13.6%)  jelentősen segítette, hogy a dollár és az euró is erősödött a forinthoz képest.
2013. A 2012-es befektetések jelentős része 2013-ban hozta meg gyümölcsét, 34.9% nettó hozamot értem el, a BUX index stagnálása (2.2%) mellett. Ez mind százalékos, mind nominális értékben egyéni csúcs volt. A teljesítményhez jelentősen hozzájárult az Egis kivezetése, ami a kivezetési hír napján több százalékkal emelte a teljes portfólió piaci értékét. A részvényarányom év végére 56%-ra apadt.
2012. Az év folyamán a portfólió jelentős átrendezése történt meg, továbbra is magyar részvényekkel. A BUX index emelkedése ellenére 5.8%-kal csökkent eszközeim piaci értéke, de új portfóliónál ezt teljesen elfogadhatónak tartottam. A részvényarányom év végén a tőke 82%-át tette ki.
2011. Az indulás éve, magyar részvényekkel. Megúsztam 5.8% hozammal, miközben a BUX index 20%-ot esett. Az év végére igen magas, 92% részvényarányt birtokoltam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése