2015. április 30., csütörtök

Mol üzletrészt vennél?

Ha MOL üzletrészt vennél, nem árt utánajárnod annak, hogy mit is kapsz a pénzedért cserébe. Jelen pillanatban a következőket mondanám erről: 
1,749 mrd (Ft) anyavállalati saját tőkéből célszerű kivonni az immateriális javakat (371), az egész cég nettó vagyona tehát 1,378 mrd Ft. Ezt elosztva a nem saját részvények számával (102.976m) megkapjuk, hogy egy részvényre 13,381 Ft könyv szerinti érték (tangible book value), immateriális javakkal 16,984 Ft (book value) kerül. 
A 4.07 milliárd forint nettó eredmény aranyos vicc a könyvelők részéről, ezt nyugodtan vehetjük akár 0-nak is. Minimális nyereséget kihozni idénre még mindig jobban mutat, mint kis veszteségről beszámolni. Elkerülték a másik ügyes trükköt, mely szerint egyetlen üzleti évbe beletuszkolnak minden elkönyvelhető mínuszt, ezáltal a következő évekre statisztikailag szép növekedést lehet kimutatni. 
Az 1,378 mrd forint tangible book value és a 0 (NULLA) növekedésre jut 2,454 mrd forint kötelezettség. Ez sok. Ha növekedési vállalatról beszélnénk, és évente 12-20% megtérülést szállítana a saját tőkére vetítve, akkor oké. A mol esetében azonban nem beszélhetünk ilyesmiről. Van egy rakás kötelezettsége, amiből az utóbbi 2 évben épp csak stagnált. Az utóbbi években, vagy a következő években erőn felül kellett volna törleszteni a kötelezettségeit, ám ezt nem tette meg, és valószínűleg a jövőben sem fogja. Azt viszont feltétlen megemlítem, hogy a kötelezettségek és a saját tőke aránya töretlenül javul, de ennek így is kellene maradnia. Grahamnél simán megbukna a forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek 1.5 alatti mutatója is.
Fogjuk rá, hogy azért ilyen pocsék a gazdálkodása, mert alacsonyak az olaj- és gázárak. A kedvezőtlen iparági környezet tényleg komoly probléma, kérdés, képes-e megfelelően nyereségessé válni, amint az olajár ismét egyensúlyba kerül. Sajnos nem tudjuk, hol lesz ez az egyensúlyi ár, és hogyan alakul a jövőben (ezért is ilyen jó buli a tőzsde), így azt sem, hogy mennyit ér az üzletrész. Tetszik vagy sem, nincs ember, aki megmondja, hogyan fog alakulni az olajár a következő x évben.
A MOL árfolyama szorosan együtt mozog az olaj világpiaci árával, érthető okokból. Minél alacsonyabb az olaj ára, az olajos cégek annál kisebb  nyereségre tesznek szert, márpedig egy cég értéke főképp a jövőbeli pénzáramlások diszkontált jelenértékével jellemezhető. Ha az olaj ára növekszik, a cégek is mennek utána. Ezért emelkedett az árfolyam az utóbbi hónapokban 11k-ról 15k Ft-ig.
Ha pusztán a p/b és p/e értékeket nézzük, találunk a MOL-nál sokkal jobb külföldi szektortársakat. Ilyen a kínai CNOOC, amely bár magasabb p/b-vel érhető el, ezt bőségesen kárpótolja a kiemelkedő növekedés (ROE), tavaly a MOL 0%-ával szemben 17%-ot teljesített. Ha nem nyereségre, hanem nettó vagyon olcsó megszerzésére koncentrálunk, ott a brazil Petrobras, amely 0.5 p/b-vel messze megelőzi a MOL-t, de még a növekedése is jobb nála. Bár a MOL nem a legjobb választás, egy diverzifikált olajos portfólióba akár szépen be is illeszthető
Beilleszthető, de szerintem nem ezen az áron. Én 15k forintért nem vennék MOL-t. Akkor éri meg itt vásárolni, ha képes lesz a jövőben részvényenként nem 39 Ft, hanem legalább 1,500 Ft nyereséget felmutatni. Megfelelő olajárak mellett erre képes is. Egyelőre azonban ne várjunk ilyen értékeket. 
12, vagy inkább 10 ezer forint alatti árfolyamon alkalmi vételnek tekinteném a részvényt, és ha vettem volna 12k alatt, akkor 15k körül valószínűleg eladtam volna ezeket a részesedéseket. Fél évvel ezelőtt itthagytam a magyar piacot, tehát a MOL-t is mellőztem.
Ha a mostani 58$ körüli olajár visszaesik 40, 30, vagy akár 25$-ig, akkor a MOL is követni fogja, könnyedén előfordulhat 5,000 Ft, vagy még alacsonyabb árfolyam is. Találtam külföldi olajosokat 0.2 p/b-vel, a MOL hozzájuk képest még drága is. Ha az olajár tovább emelkedik, úgy szinte borítékolható a MOL növekedése is. Egy jó 80-90$-os szintnél simán elképzelhetőnek tartanám a 20k-t is, de csak e lehetőség  miatt nem vásárolnék 15k-ért.
A rossz forgatókönyvekre való felkészülés egyebek közt 2 pontból áll:
1. A mol kitettségünkre a tőkénkhez képest nem költünk 2%-nál többet (ez a többi részvényre is alkalmazandó)
2. Olajos papírokba a tőkénknek 10%-ánál többet nem fektetjük (ez a többi szektorra is alkalmazandó).

2015. április 27., hétfő

Kínai minőség: Joyou.

Facebook csoportunkban ("Értékalapú befektetők") az alábbi linkre lettem figyelmes:

Joyou AG: Special Audit; Management Board/Management
"2015.04.27
Hamburg, April 27, 2015 – As a result of most recent information regarding business transactions at subsidiaries of Joyou AG (the "Company"), the necessity to review said business transactions has arisen.
The supervisory board of the Company therefore has resolved to have a special audit conducted by auditors and legal counsel in order to review whether the net assets, financial and profit position were reflected correctly in the past and to achieve a complete clarification of the facts at hand.
The supervisory board has agreed with the members of the management board of Joyou AG, Messrs. Jianshe Cai and Jilin Cai, that they will be suspended from their office as members of the management board of the Company during the special audit with immediate effect. The supervisory board has appointed the member of the management board Mr. Gerald Mulvin as interim chairman of the management board of Joyou AG."

Gyenge angolságommal értettem, hogy a könyveket újra kell vizsgálni, mert valami nem oké velük, aztán a csoportban megerősítették ezt a sejtésem. Nem tulajdonítottam nagy súlyt a hírnek, aztán ránéztem a vállalat részvényárfolyamára (forrás: morningstar).


Az ámulat elért, ám hideg veríték és az erős szívdobogás elmaradt, ugyanis ettől a cégtől már korábban megszabadultam. De ha nem akartam volna cash arányt növelni, akkor nem adom el, s akkor most ezt a veszteséget elszenvedtem volna. Jelen pillanatban csak a fenti hírt ismerjük, így a részvényárfolyam zuhanása akár ideiglenesnek is tekinthető. Majd meglátjuk. Erről természetesen eszembe jutott a Powerland. A 100 meglévő vagy nemrég eladott papíromból 2 bedőlni látszik, de mindkettő kínai, és csak 14 kínai cégem van/volt. Ez nem a legmegbízhatóbb arány. Mi folyik itt Kínában? Hogy lehet, hogy még a német anyavállalat, a Grohe sem tudja megfékezni a saját kínai leányvállalata problémáit?
A biztonság érdekében nyomban csökkentettem a kínai kitettségem. Kézenfekvő volt, hogy olyan papírokat adjak el, amelyben az egyedi részvénykitettségem volt nagy, és ez 2 esetben komoly emelkedés miatt duzzadt meg. Ezeknél 3-3 hónap után +97 és +56% hozamot kellett realizálnom.
Hallottad már itt-ott, hogy "a kínai részvénypiac alulértékelt"? Az ilyen esetek után sejthetjük, hogy a bizonytalan jogi környezet lehet az egyik oka. A Powerlandról szóló írásomban már említettem ezt a cikket. És talán emeljük ki a nyilatkozó üzletember elhatározását is belőle: "I'll never buy Chinese shares again." - ha nem is kell vakon engedelmeskednünk e mondatnak, mindenképpen kell egy másiknak:

DIVERZIFIKÁLJ!

És egy harmadiknak:

Légy óvatos!

Ide kívánkozik egy negyedik is:

Senki sem tévedhetetlen.

Még Warren Buffett sem az, pedig ő aztán alaposan megnézi, mit vásárol meg. Megírta leveleiben a főbb tévedéseit, kezdve a Berkshire Hathaway-el, amibe beleragadt, mert forrófejű ifjúként nem volt hajlandó pár centtel olcsóbban eladni részét az akkori igazgatónak. Később pedig jól belenyúlt a Tescoba.
Diverzifikálunk, nincs mese. Akármilyen tuti egy cég, nem teszünk bele nagyobb összeget, mint aminek csekély eséllyel bekövetkező elvesztését nyugodtan elviseljük. A tőkénk hány százaléka ez? 5? 2? Nálam kb. 1-1.5%. Ha a mérethatékonyság engedi, legyen 0.5%. 

2015. április 6., hétfő

Befektetés vagy spekuláció?

Könyveket lehetne megtölteni azzal, hogy boncolgatjuk a kettő közötti különbséget, de szerintem nem érdemes elveszni a részletekben. Érdemes viszont tisztán látni a két területet annak ellenére is, hogy könnyen összemosódik. És ugyanilyen fontos tudnunk: befektetők vagy spekulánsok vagyunk? Graham szerint "a befektetési művelet mélyreható elemzés alapján a befektetett tőke biztonságát és megfelelő hozamát ígéri. Az ezeknek a követelményeknek nem megfelelő műveleteket spekulatívnak tekintjük."
Ha valaki pusztán technikai elemzés alapján vásárol otp részvényt, az spekulál.
Ha valaki csak azért vásárol otp részvényt, mert az "szerinte jó cég", szintén spekulál.
Ha valaki azért vásárol otp részvényt, mert az otp alkalmazottja, és úgy látja, a vállalat nagy jövő előtt áll, s elhivatott irányába, de a számviteli adatokat már nem is nézi, ő is spekulál.
Ha valaki azért vásárol otp részvényt, mert extázissal és gyötrelemmel nézheti közben  árfolyam és a saját vagyona változását, az szenvedélybeteg.
Ha az otp elnök-vezérigazgatója a 90-es években vásárol (illetve opcióként kap) otp részvényt, és ezt 20 évig tartja, miközben felfuttatja a bankcsoportot, ő befektető.
Ha valaki azért vásárol otp részvényt, mert (a) átnézte az elmúlt évek jelentéseit, (b) szakértelem birtokában értékelte számviteli adatait, (c) tisztában van az általános üzleti elvekkel, (d) tisztában van a tőkepiac működésével, a számvitellel, (e) ismeri a megfelelő számítási módszereket, (f) konkrét stratégiát követ, olyan helyzetekre is tudja a pontos megoldást, amivel még nem szembesült, (g) a megvásárolt vállalat tulajdonosának tartja magát, és nincs időbeli korlátja a tartásnak, (h) és ezek után úgy látja, hogy az otp árfolyama megfelelően alacsony az üzletrész megvásárlásához: ő valószínűleg befektető!
Ezek után új értelmet nyerhet a "kisbefektető" kifejezés is. A gyakorlatban a kisbefektető az a laikus ember, akinek van legalább egy kevés pénze arra, hogy valamilyen pénzügyi eszközbe fektessen. Ha ragaszkodnánk a fogalmakhoz, akkor a kisbefektető elvileg olyan befektető (tehát nem spekuláns), aki nem tud vagy nem akar meghatározó részesedést szerezni egy adott piacon, például egy adott részvény piacán.
Ha a tőzsdei fórumok közönségét veszem alapul, akkor elképesztően ritka a befektetői gondolkodással bíró ember. Minden ezer emberre juthat 1-5 személy, aki tudja, hogy miről is van szó. Sajnos a legtöbben azt értik alatta, hogy szimpátia vagy várakozás alapján megveszünk és hosszútávon tartunk egy eszközt.
Az összeesküvés elméletek nagy népszerűségnek örvendenek, ugyanis a laikusként elszenvedett veszteségekre valamilyen "ésszerű" magyarázatot keres az elme, saját maga megnyugtatására. Már amennyire ésszerű az, hogy a Bilderberg csoport, a kínaiak, Erzsébet királynő, Ferenc pápa vagy "az alapok" leviszik a részvény árfolyamát 4100-ról 3500-ra, hogy a kisbefektetőt eladásra kényszerítse, és elvegye annak százezer forintját. Sokan pedig azt tekintik sikeres spekulációs tevékenységnek, hogy "nem veszítenek több pénzt". Ezek az emberek valószínűleg menthetetlenek. 
Megemlítendő, hogy a tőzsde nem zéró összegű játszma. Nem azt nyerjük meg, amit valaki más elveszít. Hosszútávon és közvetve, de a vállalatok megtermelt nyereségét vagy eszközeit "nyerjük meg". A nyereséges vállalatok értéke folyamatosan növekszik, mi ebbe az értéknövekedésbe fektetünk, ezt kapjuk vissza. A piaci árfolyam rövidtávon hisztis, de hosszútávon tükrözi a részvénytársaságok mögöttes teljesítményét. Ezt a szabályt nem tudja felülírni az sem, hogy sokan befolyásolni akarják. A piac végül mindenképpen az érték irányába halad.