2015. április 6., hétfő

Befektetés vagy spekuláció?

Könyveket lehetne megtölteni azzal, hogy boncolgatjuk a kettő közötti különbséget, de szerintem nem érdemes elveszni a részletekben. Érdemes viszont tisztán látni a két területet annak ellenére is, hogy könnyen összemosódik. És ugyanilyen fontos tudnunk: befektetők vagy spekulánsok vagyunk? Graham szerint "a befektetési művelet mélyreható elemzés alapján a befektetett tőke biztonságát és megfelelő hozamát ígéri. Az ezeknek a követelményeknek nem megfelelő műveleteket spekulatívnak tekintjük."
Ha valaki pusztán technikai elemzés alapján vásárol otp részvényt, az spekulál.
Ha valaki csak azért vásárol otp részvényt, mert az "szerinte jó cég", szintén spekulál.
Ha valaki azért vásárol otp részvényt, mert az otp alkalmazottja, és úgy látja, a vállalat nagy jövő előtt áll, s elhivatott irányába, de a számviteli adatokat már nem is nézi, ő is spekulál.
Ha valaki azért vásárol otp részvényt, mert extázissal és gyötrelemmel nézheti közben  árfolyam és a saját vagyona változását, az szenvedélybeteg.
Ha az otp elnök-vezérigazgatója a 90-es években vásárol (illetve opcióként kap) otp részvényt, és ezt 20 évig tartja, miközben felfuttatja a bankcsoportot, ő befektető.
Ha valaki azért vásárol otp részvényt, mert (a) átnézte az elmúlt évek jelentéseit, (b) szakértelem birtokában értékelte számviteli adatait, (c) tisztában van az általános üzleti elvekkel, (d) tisztában van a tőkepiac működésével, a számvitellel, (e) ismeri a megfelelő számítási módszereket, (f) konkrét stratégiát követ, olyan helyzetekre is tudja a pontos megoldást, amivel még nem szembesült, (g) a megvásárolt vállalat tulajdonosának tartja magát, és nincs időbeli korlátja a tartásnak, (h) és ezek után úgy látja, hogy az otp árfolyama megfelelően alacsony az üzletrész megvásárlásához: ő valószínűleg befektető!
Ezek után új értelmet nyerhet a "kisbefektető" kifejezés is. A gyakorlatban a kisbefektető az a laikus ember, akinek van legalább egy kevés pénze arra, hogy valamilyen pénzügyi eszközbe fektessen. Ha ragaszkodnánk a fogalmakhoz, akkor a kisbefektető elvileg olyan befektető (tehát nem spekuláns), aki nem tud vagy nem akar meghatározó részesedést szerezni egy adott piacon, például egy adott részvény piacán.
Ha a tőzsdei fórumok közönségét veszem alapul, akkor elképesztően ritka a befektetői gondolkodással bíró ember. Minden ezer emberre juthat 1-5 személy, aki tudja, hogy miről is van szó. Sajnos a legtöbben azt értik alatta, hogy szimpátia vagy várakozás alapján megveszünk és hosszútávon tartunk egy eszközt.
Az összeesküvés elméletek nagy népszerűségnek örvendenek, ugyanis a laikusként elszenvedett veszteségekre valamilyen "ésszerű" magyarázatot keres az elme, saját maga megnyugtatására. Már amennyire ésszerű az, hogy a Bilderberg csoport, a kínaiak, Erzsébet királynő, Ferenc pápa vagy "az alapok" leviszik a részvény árfolyamát 4100-ról 3500-ra, hogy a kisbefektetőt eladásra kényszerítse, és elvegye annak százezer forintját. Sokan pedig azt tekintik sikeres spekulációs tevékenységnek, hogy "nem veszítenek több pénzt". Ezek az emberek valószínűleg menthetetlenek. 
Megemlítendő, hogy a tőzsde nem zéró összegű játszma. Nem azt nyerjük meg, amit valaki más elveszít. Hosszútávon és közvetve, de a vállalatok megtermelt nyereségét vagy eszközeit "nyerjük meg". A nyereséges vállalatok értéke folyamatosan növekszik, mi ebbe az értéknövekedésbe fektetünk, ezt kapjuk vissza. A piaci árfolyam rövidtávon hisztis, de hosszútávon tükrözi a részvénytársaságok mögöttes teljesítményét. Ezt a szabályt nem tudja felülírni az sem, hogy sokan befolyásolni akarják. A piac végül mindenképpen az érték irányába halad.

2 megjegyzés:

  1. A spekuláció mögött valójában gyors profitszerzési szándék áll, különbözeti ügylet, nem pedig értékalapú szemléletmód áll mögötte.

    VálaszTörlés