2015. szeptember 7., hétfő

Indexelés helyett indexkövetés

Ez a bejegyzés elméleti példákat hoz fel arra, hogy ha egyáltalán nem értünk a részvényekhez, és foglalkozni sem akarunk velük, mire számíthattunk az elmúlt évtizedekben, ha valamely fogyasztási cikk helyett egy előre meghatározott részvénykosarat (=részvényindexet) vásároltunk és tartottunk volna. A példák azt is segítenek felmérni, hogy a közeljövőben általunk megvásárolt fogyasztásnak milyen horribilis a valódi ára. 
A számítás biztosan nem pontos például azért, mert az indexkövető alapkezelő éves jutalékot von a szolgáltatásért, amely jó esetben a tőke 0.05%-a. Minél hosszabb a példában szereplő időtáv, annál kevésbé életszerű: nagyon kevesen bírják ki, hogy a befektetést ne likvidálják és ne költsék fogyasztásra; illetve azt sem lehet előre tudni, hogy melyik nemzet gazdasága fogja túlélni az adott időszakot.
1986-ban egy vadonatúj Trabant ára 80k Ft körül alakult. Ekkora forintösszeg reálértéke az azóta létrejött inflációnak köszönthetően 2014-ben 1.91m Ft-tal egyezik meg. Ha a 80k-t valaki képes lett volna az átkosban dollárra váltani (usdhuf=45), majd sp500 indexkövető alapba fektetni (ami azóta 19.29-szeresére emelkedett), akkor a befektetése most körülbelül 9.4m forintot érne. Nem rossz egy tragacs helyett.
1988-ban a Balatonon egy család napi ezer forintból el tudta magát látni szerényen. Az a szép zöld színű ezres kb. annyit ért, mint most egy húszezres. Ha akkor ezt dollárra (54 Ft) váltják, majd a fentiek szerint befektetik, akkor minden egyes ezerforintos befektetés ma 80k forinttal örendeztetné gazdáját. Nem is rossz, ugye? Szóval hány ezrest tudtunk volna félrerakni a kölköknek annak idején?
1993-ban egy relatív korszerű, 286-os számítógép, színes VGA monitorral, 40 megabájtos merevlemezzel 75k forintért megvásárolható volt. A vételár reálértéke ma 550k forint. De aki annak idején dollárt (93) vásárolt, és megvette a részvénykosarat, már 1.65m Ft-ot termelt.
1996-ban egy 1024x768 képpont (super VGA) felbontású, képcsöves, 14 colos monitort 50k forintért bárki megvásárolhatott. Az infláció miatt ma 200k forint rendelkezik ugyanekkora reálértékkel. Ha monitor helyett sp500 alapba fektettünk, akkor azért most 423k forintot tehetnénk zsebre.
1914-ben egy magyar munkás 100 koronát keresett havonta. Ha a háború elől meglógott, és amerikába érve ezt az összeget az épp munkába álló ifjú Benjamin Graham kezébe nyomja SP500 indexbe fektetés céljából, akkor az elmúlt száz évben 340,000 $-ra hízott volna a befektetése, ami 95 millió forint. De ha 1 koronáért iszogatott előtte való este, akkor a befektetés közel egymillió forinttal lenne most kevesebb (drága berúgás). Ha ugyanebben az évben valamelyik pesti aranyifjú nem egy rohadtul menő, 4 üléses, 20 lóerős gépkocsira költi el a vezérigazgató faterjától kapott 14,000 koronát, hanem amerikai vállalatokba fekteti, a fenti számítás alapján 13.3 milliárd forint lenne az utódaira ebből szétterült vagyon.

Felhasznált adatok:
Az S&P 500 hozamainak számítása: http://www.moneychimp.com/features/market_cagr.htm
Korona/dollár átváltási arány: https://en.wikipedia.org/wiki/Austro-Hungarian_krone
Forintinflációval kapcsolatos számítás: http://maganpenzugyiakademia.hu/kalkulator-inflacio/
1914-es korona adatok: http://www.gyakorikerdesek.hu/ 
Hivatalos usdhuf árfolyamok: https://www.mnb.hu/arfolyam-lekerdezes
Vanguard indexkövető alapjának éves költsége: http://etfdb.com/etf/VOO/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése