2015. november 11., szerda

A befektető típus és a fogyasztó típus közötti különbségek

Az egyénnek a pénzhez való viszonyát illetően megkülönböztethető a befektető típus és a fogyasztó típus. A két halmaz élesen elkülönül, de közöttük enyhe átjárás figyelhető meg. Ha a saját környezetemet veszem, gyors becsléssel az emberek 98%-át fogyasztó típusúnak mondanám. A bejegyzés célja nem a minősítés. Az egyik típus nem jobb és nem is rosszabb a másiknál, egyszerűen csak különbözőek. Az adott típus a maga halmazát érzi komfortosnak, abban érzi jól magát.
Ha egy százmilliós lottónyeremény felhasználása a kérdés, a fogyasztó elsősorban arra gondol, mire költené el, és másodsorban megjegyezné, hogy a többit "berakná a bankba", vagy befektetné. A befektető típus első gondolata, hogy mibe fektetné az összeg túlnyomó részét, és mellékesen elgondolkodna, hogy az 5-30%-nyi szeletet esetleg milyen igazán fontos cikkre költené el. Utóbbi személy a fenti összegből és a befektetés fajtájából rögtön megbecsülné a tőkejövedelem nagyságát, és leendő életszínvonalát a tőkejövedelem által megengedhető mérték alá állítaná be. A gyakorlatban a fogyasztó típusú ember néhány év alatt elveri a lottónyereményt, a befektető viszont jó gazda módjára tovább gyarapítja a tőkéjét.
Ha bérjövedelemről van szó, a fogyasztó típusú emberek egy része soha nem képez megtakarítást, de másik részük megteszi. Ezt általában alacsony kockázatú és alacsony hozamú formában tárolják, de náluk a befektetés nem cél, hanem csak egy köztes állapot. A takarékoskodás célja pedig egy hasonló mértékű fogyasztás finanszírozása. Ha autót akarnak vásárolni, akkor egy félmilliós autóhoz félmilliót gyűjtenek össze. Ha már összejött félmillió, akkor elcsábulhat egy egymilliós jármű felé. A befektető típus ezzel szemben folyamatosan növeli a megtakarításait, és észben tartja, hogy körülbelül mennyi tőkejövedelemre számíthat belőle. Rendszerint jó ideig ezt a jövedelmet visszaforgatja. A bérjövedelemre úgy tekint, mint egy folyamatos készpénz-beáramlási forrásra az új befektetések fedezéséhez. A vágyai azonnali ellátása helyett a praktikusság vezérli: csak akkor vásárol járművet, ha valóban elengedhetetlen, és ha rákölthet hárommilliót, akkor is csak a félmilliósak közül szemezget.
Vágyakkal természetesen mindkét halmaz rendelkezik. A fogyasztó típus, függetlenül attól, hogy mennyit keres, általában a teljes jövedelmét rááldozza. Esetleg képez egy szerény biztonsági tartalékot, amit vészhelyzet híján inkább elkölt, vagy legalábbis lecsippent belőle. Ha nem teszi, hajlamos kuporgatni. A befektető típus alacsonyabb szintre helyezi, késlelteti vágyai megvalósítását az anyagi biztonság növeléséért cserébe. Az ehhez szükséges tervezés miatt rászokik a hosszútávú gondolkodásra. Amennyiben valaki fiatalkorában e típusba tartozik, már akkor nagyvonalakban tervezni fog korai nyugdíjas éveire, de 95 éves korára is. Talán azt is mondhatjuk, hogy a befektető egyik nagy vágya a folyamatos gyarapodás és az anyagi biztonság, de ez nem jelenti a pénz iránti sóvárgást. Neki ugyanis a pénz csupán eszköz, és nem több, ezért aztán nem folyik bele törvénytelen megoldásokba annak megszerzéséhez. Nem kuporgatja a pénzt, hanem üzleti tevékenységhez használja.
A fogyasztó szívesen él a kölcsön lehetőségével, hajlamos a jól működő telefonját másfél év után újabbra cserélni, amelyhez igénybe vesz magánkölcsönt, vagy fogyasztói hitelt, mert egyébként nincs rá pénze. Az óvatos fogyasztó legfeljebb lakáshitelre hajlandó, miközben minden nap ebéd menüt rendel kétszer annyiért, mintha saját maga készítené el táplálékát. A befektető is felvehet lakáshitelt, de emellett jelentős tartalékokat tart meg magának. Meglehet, hogy 80 millió Ft értékű üzletrész/értékpapír portfólió mellett 15 m Ft-os házát 25 milliósra cseréli, melyhez 10 m Ft hosszútávú, alacsony kamatozású lakáshitelt vesz fel. A befektetése 10 m Ft-os szeletén nagyobb hozamot ér el, mint amennyit a kölcsönre fizet. Ugyanez a személy ekkora portfólióval talán nem is vásárol 5 évesnél fiatalabb járművet, jól érzi magát a 10 éves Skoda Octaviájában. Nyugalommal fogadja fogyasztó típusú szomszédja burkoltan lenéző integetését, aki esetleg egy BMW X3-ban ül, és aki a nyekergő váltója szervizelését halogatja, mert nem biztos, hogy azonnal ki tudná fizetni. A befektető türelme kiterjed az értékcsökkenésre és az értéknövekedésre is. Egyrészt hajlandó használt cikket venni jelentős értékcsökkenés után (jármű). Másrészt rögtön megveszi, és évekig, évtizedekig tartja az érdeklődésének megfelelő azon tárgyakat (bor, whisky, festmény, limitált kiadású óra), melyek értéke az évek során jelentősen nőhet.
A fogyasztó azt mondja, nincs miből befektetni, miközben újabb szál cigarettára gyújt, és energiaitalt szorongat a kezében. A befektető pedig azt mondja, hogy nem áll módjában bizonyos színvonal felett költekezni, mert akkor kevesebbet tudna megtakarítani. A fogyasztó kockázatosnak tartja a befektetést, a befektető pedig megtanulja annak valamely területét, és sikerrel alkalmazza. A fogyasztó Audit és Apple-t vesz (vagy csak szeretne), a befektető pedig megveheti ugyanezeket, de közben már tízszer annyit fektetett ugyanezen (vagy hasonló) cégek részvényeibe. A fogyasztó nem képes hosszútávú megtakarításban gondolkodni, vagy kényelmetlenül érzi magát benne, és az időközi rossz teljesítmény idején megbánhatja döntését. Általában pedig az a célja vele, hogy a korábbiaknál még magasabb fogyasztást finanszírozhasson vele. A befektető előre tisztázza, milyen ingadozást képes elviselni, és élethosszig tervez. Ő is szeretne magasabb életszínvonalat, de ez nem annyira sóvárgott cél, mint a fogyasztó típus esetében. Ugyanakkor a befektetéseinek kamatos kamathatása (amikor minden hozamot éveken keresztül visszaforgat + hozzácsapja a jövedelme minél nagyobb részét) következtében mégis ő lesz az, aki idővel folyamatosan egyre magasabbra emelheti a kiadásait. Olyan szintre emelheti, amit a fogyasztó meglepődve és értetlenül szemlél, mert nem érti a kamatos kamathatás lassú és elsöprő erejét.
A fogyasztó nem képes kibékülni a hosszútávú befektetések ingadozásával. Úgy gondolja, hogy ez számára nagyon kockázatos, és nem vállalja. Igaza van. Ha nem ért az adott befektetési területhez, akkor az neki valóban kockázatos, de ez utóbbi megállapítás a befektető típusra is igaz. Egy adott befektetési területen a sikerhez tudás és jártasság megszerzése szükséges. A befektető alkatnak e területen könnyebb a dolga, mert az affinitása motiválja, hogy megszerezze a szükséges információkat. A rá jellemző tulajdonságainak köszönhetően könnyen hárítja el a mohóságot, kényelmesen és megértéssel alkalmazza a befektetési tevékenység viszonylag egyszerű biztonsági szabályait, ami meg fogja hozni a maga pozitív eredményeit.

8 megjegyzés:

  1. Tibor,

    ez igazán remek volt! (-:

    Nemrég egy esküvőn az asztaltársaság egyik tagjának pont ezt a "fogyasztói" és "befektetői" mentalitást próbáltam megvilágítani az asztalon lévő korsó sör példájával.

    Mondtam neki hogy mit lát abban a sörben egy "fogyasztó", és mit egy "befektető". Mondtam neki hogy a világon, abban a percben elfogyasztott összes Heineken sörből részesedhet ő is egy kicsit. Ha szeretne.

    Említettem hogy az egész Heineken gyár, a nagyszerű dolgozókkal, a kiváló menedzsmenttel, a fantasztikus marketinggépezettel, egy kicsit termelhet neki is. Ha akarja.

    És most is, miközben ezeket a sorokat gépelem, nagyszerűbbnél-nagyszerűbb cégek alkalmazottai tevékenykednek óráról-órára a világ minden táján, szuper menedzserek igazgatnak remek cégeket, és mindezekből még én is részesedhetek. Hát nem fantasztikus?!?!

    (a kérdés természetesen költői)


    Üdvözlettel
    András

    ui: Az esküvőn aztán az illető egy jóízűt kortyolt a söréből, lenyalta a szája széléről a habot, majd megkérdezte, mennyivel lehet az ilyesmibe beszállni?

    Azt hiszem megértette a "fogyasztói" és a "befektetői" szemléletmód különbségét és lényegét.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi. A kapitalizmus elvileg jó rendszer lenne, de az emberek túlnyomó része nem áll be a tulajdonosi körbe, hanem maradnak vagy ügyfelek és/vagy dolgozók.

      Törlés
  2. Kedves Tibor!

    Ez a legjobb cikk, amit ebben a hónapban olvastam eddig. De lehet, hogy ebben az évben. Kérlek, ne hagyd abba a hasonló, gondolatébresztő írások publikálását!

    Üdv

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi! De nem tudom, hogy egy fogyasztó típusú személyt elgondolkodtat-e ez a cikk. :)

      Törlés
  3. Kedves Tibor!

    Gratulálok a cikkhez!

    Az ilyen bejegyzéseket körbe szoktam küldeni a "fogyasztó" típusú ismerőseimnek, amolyan gondolatébresztő jelleggel.

    Nagyon örülök hogy mostanában ismét elkezdted a blogírást.

    Csak így tovább! Remélem még sok ehhez hasonló bejegyzést olvashatunk.

    Üdv.: VAS

    VálaszTörlés
  4. Kedves Tibor!

    Köszönöm a megerősítést!

    Krisztián

    VálaszTörlés
  5. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés