2016. február 25., csütörtök

Befektetői csoport érdekérvényesítő ereje

A témáról egyelőre keveset tudok, de a bejegyzést folyamatosan korrigálni fogom az új információk fényében.

A bejegyzésben nem konkrét eseményeket, hanem elméleti hátteret írok le arra vonatkozóan, hogy a magyar kisrészvényes milyen módon tudná jobban megismerni, és jobban beleszólni az általa birtokolt vállalat működésébe.
Rögtön leszögezem, hogy az [Értékalapú Befektetők] facebook csoportunkkal és a bloggal ugyanaz a szándékom, mint eddig: ismeretterjesztés, információcsere. Nincs, és nem volt ezen kívül mögöttes, üzleti, egyéb szándékom. Az érdekesség kedvéért, mindannyiunk hasznára azonban nem árt tisztázni, hogy a csoport jelenlegi 500 tagja mit is tudna elérni, ha együttműködnének egymással.
Egy átlagos vállalat úgy működik, hogy az összes részvényes évente egyszer összejön (rendes közgyűlés), meghozza a legjelentősebb döntéseket, amelyre alapozva az igazgatóság stratégiát dolgoz ki. Év közben az igazgatóság felügyeli a stratégia végrehajtását, és a napi ügymenetet. Általában úgy tűnhet, hogy az igazgatótanácsi tagok a királyok, valójában azonban minden hatalom a közgyűlés, vagyis a részvényesek kezében összpontosul. Egy nagyvállalat több ezer, több tízezer tulajdonossal bír, ők azonban nem is ismerik egymást. Általában a közgyűlésekre sem mennek el, ezért a legtöbb kisrészvényes a gyakorlatban nem tud beleszólni a vállalat működésébe. Pedig elméletileg a részvényes "alkalmazottja" minden dolgozó, még a vezérigazgató is. A részvényesé a vállalat vagyona és nyeresége. A részvényes dönti el, hogy mennyi osztalékot fizessen a vállalat, ki üljön az igazgatóságban, mennyit kapjon munkájáért, milyen irányba menjen a társaság, mit vegyen, mit adjon el. A részvényes kérdéseket szegezhet az igazgatóságnak, és joga van választ kapni rájuk.
Változik a helyzet, ha sok kisrészvényes egy olyan csoport tagja, ahol meghatalmaznak maguk közül egyetlen főt, hogy szavazzon helyettük. Ez esetben a sok 0.001%, 0.01%, 0.5%-os részesedésekből összejöhet 5-10-20%, ami a közgyűlésen jelentős erőt képvisel.

"3:256.§ [A részvényesi meghatalmazott]
A részvényes jogainak a társasággal szemben való gyakorlására részvényesi meghatalmazottat bízhat meg, aki a részvénytársasággal szemben a részvénykönyvbe való bejegyzést követően a részvényesi jogokat saját nevében, a részvényes javára gyakorolja.
3:259.§ [Napirend kiegészítésére való jog]
(2) Ha a nyilvánosan működő részvénytársaságban együttesen a szavazatok legalább egy százalékával rendelkező részvényesek a napirend kiegészítésére vonatkozó - a napirend részletezettségére vonatkozó szabályoknak megfelelő - javaslatot vagy a napirenden szereplő vagy arra felveendő napirendi ponttal kapcsolatos határozattervezetet a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől számított nyolc napon belül közlik az igazgatósággal, az igazgatóság a kiegészített napirendről, a részvényesek által előterjesztett határozattervezetekről a javaslat vele való közlését követően hirdetményt tesz közzé. A hirdetményben megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kell tekinteni."

Amint látható, már 1% részesedés elég ahhoz, hogy a részvényes konkrét szöveggel egészítse ki a napirendet, azaz szavazásra bocsáthat egy általa megfogalmazott javaslatot, például osztalékemelést.
A társaságok igazgatósága 3-11 tagból áll. Kellően nagy szavazóerő esetén - és sajnos erről nem tudok semmit, de - talán 10-20%-nál már jó eséllyel lehet beültetni valakit az igazgatóságba.
Példa: a Pannergy piaci kapitalizációja jelenleg 7 mrd forint. A részvények 67%-a forog közkézen. Kiderülhet, hogy a csoportban az 500 fő összesen 700 millió forintnyi Pannergy részesedéssel bír. Ha mindenki hajlandó meghatalmazni egyetlen megbízható embert (és csak ő tudná, ki mennyi részvénnyel bír, ez mindenkinek szigorú magánügye), akkor ő 10% szavazati jogot képviselhet a közgyűlésen. És ha előtte napirendre tűzették egy - szintén megbízható  és rátermett - személy beválasztását az igazgatóságba, akkor az illető 10% szavazatot már biztosan kap.
Tekintve, hogy bármely cég nem a menedzsmenté, hanem a részvényeseké, Ben Graham is támogatta, hogy a részvényesek igenis a lehető legjobban szóljanak bele a vállalat működésébe. A könyvből viszont kiderült az is, hogy a részvényesek buzdításával nem ment semmire, és a részvényesek most is ugyanolyan passzívak, mint annak idején voltak.
Pedig a passzivitás ahhoz vezethet, hogy a cég menedzsmentje visszaél a hatalmával. Túlfizeti saját magát, részvényeket vásárol vissza előnytelenül magas piaci áron, visszatartja és rosszul használja fel a nyereséget, rossz irányba viszi a céget, hazudik a részvényeseknek, megalapozatlan tervekkel hitegeti őket. A magyar tőzsdei cégek között nem kevés bizonyult silány minőségűnek. A vállalatvezetés azonban nem úgy működik, mint a politika. Itt ugyanis a pocséknak bizonyuló menedzsmentet nyomban le lehet váltani - amennyiben a közkézhányad és a részvénystruktúra ezt lehetővé teszi.

Facebook csoportunk még nem hajtott végre ilyen akciót, de nem zárom ki, hogy idővel megtegyük. A jelenlegi 500 fő közül sokan valószínűleg csak érdeklődők. Inkább 2-3000 körüli létszámnál indokolt, 5000 fő felett pedig szinte kihagyhatatlan lenne a jóhiszemű, közös fellépés. A lépések várhatóan így alakulnának:
1. Megjelenik az igény, hogy egy kisebb társaságba (15 mrd forint alatti piaci kapitalizáció) igazgatósági tagot delegáljunk, vagy hívjunk vissza, akár azért, mert visszaélést tapasztalunk, akár azért, mert bár minden rendben van, mégis nagyobb átláthatóságra és kontrollra kívánunk szert tenni.
2. Megnézzük, hogy a befolyás érvényesítése technikailag egyáltalán lehetséges-e. Ha a menedzsment a szavazatok 50%-ánál nagyobb részét birtokolja, például szavazatelsőbbségi részvények rásegítésével, akkor valószínűleg nem jár sikerrel a törekvésünk. Ha nagyon alacsony a közkézhányad, akkor is fölösleges próbálkozni.
3. Ha technikailag érvényesíthető a befolyás, akkor is szeretnénk megőrizni a csoport nyilvánossága előtt azon személyes adatunkat, hogy hány db részvényt birtokolunk. Csakis saját magunkra tartozik. Ezért van szükség egyetlen személyre (a meghatalmazottra), aki bár tudni fogja, ki mennyit tulajdonol, megbízható annyira, hogy ezt bizalmasan kezeli.
4. Összegyűjti az információt, ki mennyivel hatalmazná meg, és közli a csoporttal a szavazatok végösszegét. Ha a szavazatok száma nem éri el az 9-10%-ot, valószínűleg nem érdemes továbbhaladni, vagy találni kell egy másik érdekcsoportot, akivel együttműködve növekszik a befolyás.
5. Ha meghaladja a 10%-ot, érdemes megbeszélni az érvényesítés módját. Megszövegezni a napirendi pontot, amit majd a közgyűlésen megszavaznak a jelen lévők. Ha ez ügyben egyetértés mutatkozik, be lehet gyűjteni a meghatalmazásokat.
6. A meghatalmazások birtokában (nem kell, de) fel lehet venni a kapcsolatot az igazgatósággal, és jóhiszeműen egyeztetni velük a szándékot. Valószínűleg nem fogják kitörő örömmel fogadni a fejleményt.
7. A meghatalmazott elmegy a közgyűlésre, és a közös érdekek szerint latba veti befolyását: kérdez, felszólal, szavaz.
8. A közgyűlést követően tájékoztatja a társakat, mire jutott, mik a kilátások.

Források:
http://projektjeink.birosag.hu/sites/default/files/allomanyok/ptk_e_learning/ptk5/lecke21_lap1.html#hiv7
http://bet.hu/magyar_egyeb/dinportl/companyprofile?security=546

* * * * * * * 

2016. március 22.: A Rába Nyrt. kisrészvényesei 1.8% szavazati erővel, két napirendi ponttal egészítették ki a közgyűlési előterjesztést. Bárhogyan is alakul a szavazás, eddig megtették, amit jogilag tehettek, és ez becsülendő. Igaz, hogy kívülállóként, de mindkét javaslattal egyetértek.

Források:
http://bet.hu/newkibdata/120880022/R_ba_Nyrt._K_zgy_l_si_megh_v__kieg_sz_t_se_2016.pdf

                                                               * * * * * * *

2016. április 20.: Az Enefi Nyrt-be a kisrészvényesek saját igazgatójukat delegálták.

1 megjegyzés:

  1. Remek kezdeményezés, remek ötlet!

    Éljenek az aktivista befektetők!
    (még ha kicsik is)

    Amit még a témához felvetnék, és amit szerintem érdemes lehet átgondolni, hogyha az "aktivista kisbefektetőkben" van némi marketing hajlamú orientáltság is, akkor azt pl. miként tudják az általuk favorizált cég termékeinek, szolgáltatásainak, hírének a javítására, terjesztésére fordítani...

    Azaz, nemcsak ellenőrizni a managementet, hanem a cég működését ilyen módon is segíteni...

    Szerintem ilyen vonalon is érdemes gondolkodni.

    Üdvözlettel
    András

    VálaszTörlés