2016. március 18., péntek

Csoporttagunk, Vadasi Marcell első 3 éve

A bejegyzésben Vadasi Marcell írása olvasható.

Ma három éve vettem az első részvényem. Valamilyen oknál fogva sokkal több kezdő tőzsdést ismerek, mint tapasztalt öreg rókát, aki még mindig ezzel foglalkozik sok-sok év és évtizedek után is. Van egy tippem, hogy ez attól is van így, hogy a tőzsdén elképesztően magas a kiszóródási ráta, és ha 10 ember elkezd ezzel foglalkozni, akkor nagyon esélyes hogy 10 évvel később csak egy nagyon kicsi részük van még mindig ott a parketten. Nem tőzsdézem túlságosan régóta, de tervezek, és azt gondolom, hogy azoknak, akik szintén rövid ideje (1-5 éve) foglalkoznak ezzel, egy hozzájuk hasonló kezdőbb ember gondolatai is jól jöhetnek, nem csak az évtizedes tapasztalatú sikeres profiké.

Abban az évben, 2013-ban úgy alakultak a dolgaim, hogy akkori sok diákmunkák és spórolás miatt, valamint a régi "gyerekkori" "perselypénzek, ünnepi pénzek" összeszedése után néhány havi mostani bruttó magyar átlagfizetésnek megfelelő pénzem volt elfekvőben. Abban a tanévben kezdtem el a főiskolát is. Hónapról-hónapra sem kellett élnem, de arra sem éreztem késztetést, hogy valami hülyeségre költsem el minden pénzem (autó és jogosítvány, legjobb és legmenőbb telefonok, laptopok, tabletek, stb.; utazások, ruhák)

A tőzsdézés pár hónappal az első részvényvásárlásom előtt kezdett érdekelni, amikor is majdnem hagytam magam átveretni egy közismert, hírhedt unit-linked biztosításokat áruló céggel. Ráadásul nem is ők kerestek meg, hanem én mentem be hozzájuk, mert szerettem volna fialtatni a pénzem egy a banki kamatokénál többet kínáló helyen és az interneten első körben valahogy csak a pozitív visszajelzéseket találtam meg velük kapcsolatban. A szerződés megkötése és a pénz elutalása után azonban még újabb információkra bukkantam ezzel a fajta pénzügyi termékkel kapcsolatban. A szerződést egy éjszaka alatt átböngészve megtaláltam a 30 napos indoklás nélküli felmondási idő lehetőségét, amit egyből meg is tettem. Ez az eset eléggé megrendített, mert átvitt értelemben, de majdnem elvesztettem minden pénzem. Ez indított nem csak arra, hogy érdekelni kezdjen maga a tőzsde és a tőzsdézés, mint szerintem az arany középút a vagyonunk tartós növelésére átlagemberként, ha nyitottak vagyunk a tanulásra és szánunk rá időt, de később emiatt az élmény miatt is jelentkeztem át a felsőoktatásban pénzügyi szakra is. Ezt csak azért írtam le, mert valóban ez volt az a döntő élmény/trauma, ami a leendő szakmám irányába indított és a mai napig egyik legnagyobb hobbim felé is utat mutatott, nem csak valamilyen egyszerű vágy a pénzem növelése és a gazdagság felé.

Egyelőre nincs tartós keresetem így új pénzt nem is vittem a tőzsdére, csak 2013-ban és azóta is az akkor értékpapírszámlára utaltat növelgetem. A fentiekkel együtt a berakott X pénzem 2,5-3 év alatt X*1,68 lett, azaz 68%-os hozamom volt rajtuk. Mindenestől. Ennyivel több pénzem van a számlán nettóban most, mint amit oda utaltam abban az évben. Egyáltalán nem apróság az az információ hogy mióta megvannak/vagy eladtam őket, egy-egy adott részvény árfolyama mennyit változott. Az amerikai részvény 3 év alatt, a magyar részvények durván 2,5 év alatt alakultak így:
SWHC: +237%
ÁNY: +83% (osztalék NEM beleszámítva)
Rába: +3%
Danubius: +61%
Graphisoft: +50%
CIG: -28%
Synergon: -99%

Ez egy elég sikeres portfolió volt. Arányaiban persze érdemes tudni, hogy az első három részvény tette ki az akkori arány több mint kétharmadát, tehát a fenti 7 részvényt közel sem egyenlő arányban tartottam. A lista alsó 4-ében sokkal kevesebb bizalmam volt, de mertem kockáztatni, ezért vettem belőlük mégis.

Néhány tanács saját magamnak 22 éves fejjel a jövőre. Illetve ha valaki a véleményemre lenne kíváncsi, neki is hasonlókat mondanék:

1. Nagyobb diverzifikáció. Életemben mindösszesen 7 cég részvényeit vásároltam és jelenleg 5 cég részvényei vannak meg. A számlán lévő pénzt nézve az egyik cégben van most a pénz 33%-a egy másikban pedig 25%-a (19% pedig készpénzben például). Ezekkel "szerencsém" volt, pontosabban jól választottam meg őket, mert ez a kettő hozta a legtöbb emelkedést is, de ugyanígy meg is égethettem volna magam velük csúnyán. Pár millió forinttal mondjuk persze nem kell 50 részvényt tartani, de mostani fejjel durván 10-15 az, amit egészséges diverzifikációnak tartanék az én "vagyonom" mellett.

2. Újraolvasni az alapműveket. Sikerrel a tőzsdén, Intelligens befektető és még pár másik, maximum egy kézen megszámolható könyv. Az az igazság, hogy az egészhez kellő alapismereteket nagyon kevés műből fel lehet építeni. (Aztán persze még kismillió helyről lehet kiegészítő tudást szerezni.) A tőzsdézés nem arról szól számomra, hogy újra feltaláljam a spanyol viaszt, hanem hogy a már bizonyítottan sikeres emberek gondolatait mennyire alázatosan tudom magamévá tenni, anélkül, hogy én "jobban tudnám a dolgokat", mint ők. 

3. Könnyen jöhetnek sok-sok hónapnyi, de akár évben mérhető idők is, amikor olyan rossz lesz az általános piaci környezet, hogy egyszerűen nem éri meg részvényt tartani egyáltalán. Ne legyél tőzsdefüggő, akinek állandóan vennie, adnia kell részvényeket. 2014-ben a Graphisoft-ot adtam el és 2015-ben is csak azért volt bármilyen nemű részvény tranzakcióm, mert a Danubius-t felvásárolták és kötelezően felajánlásra kerültek a részvényeim a felvásárló számára.

4. Nem lesz mindig ilyen szép az élet 99%-os eséllyel. Az évi átlag 21-24%-os hozam most összejött a kedvező külső feltételeknek és a jó választásoknak köszönhetően, de nézd csak meg a helyzeted újabb 3 év múlva vagy 10 év múlva. Évtizedes távon már egy éves 10%-os hozammal is befektető-zseninek számítanál, ahányan elvesztik a pénzük vagy kb nullán tartják és jobban jártak volna egy bankbetéttel. Ne szállj el magadtól. Az általad tisztelt valódi befektető-zsenik sem tetszik.

5. "Fejőstehén" lemészárlása és "soha el nem adás" gondolata. Mármint az ezekkel való leszámolás. Van olyan cég is, aminek a részvényeit már 1-2 éve el kellett volna adnom, hiszen a megvásárlás után nem sokkal és azóta folyamatosan is negatív hírek és pénzügyi jelentések lengik körül (CIG és Synergon). De olyan is volt, amit tök agyatlanul eladtam, mielőtt a benne lévő még komolyabb érték realizálódhatott volna. (Graphisoft. Vétel: 1000 ft körül, eladás: 1500 ft körül, mai ár: 2450 ft) 
Mindhárom cégből szerencsére elképesztően kis részt birtokoltam (az eredeti alaptőke 6, 5 és 6%-át), mert már akkor is úgy gondoltam nem ezek lesznek életem legfőbb befektetései és ebből a szempontból úgy is igazam lett, hogy a rossz cégekből keveset vettem, illetve egy értékes vállalat áremelkedésére nem voltam felkészülve és idő előtt eladtam.

6. Azt, hogy hosszú táv, nem tudom eléggé hangsúlyozni. Akár 22, akár 30, akár 40 éves lennék, a tőzsdei pályafutásom még akkor is évtizedekig fog tartani esélyesen. Nem jövőbe látási képességre van szüksége az embernek, hanem csak egyáltalán felfogni, hogy lesz még jövő is. Hogy életben lesz még 20, 40, 50 év múlva is és az akkorra is gondolnia kell.

7. Minden ellened van. A család, a barátok, az ismerősök többsége mindig a lehető legrosszabb dolgokra akarna rábeszélni a tőzsdével kapcsolatban. Első körben arra, hogy egyáltalán ne tőzsdézz, de akik igen, azok is akaratlanul általában a legrosszabb tanácsokkal látnak el, amire nem szabad hallgatnod. Az egyedüli tanácsadóid azok az emberek legyenek, akik a tőzsdén gyakorlati sikereket is értek már el tartósan és abban a típusban (értékalapú, daytrade, stb.), amiben te is érdekelt vagy. A híroldalak is agyatlanul azt nyomják, hogy mindig csak a mát nézd. Sok papol a hosszú távú befektetés fontosságáról, de a saját profitérdekeik (látogatottság) miatt mindegyik tőzsdei híroldal mégis a rövid táv felé húzza az emberek agyát. Hatalmas fenntartásokkal jobban megéri olvasni mindent, mint hogy átadd magad egy káros gondolatnak ("ez lehet életem részvénye, mert most XY-t olvastam róla 5 perc alatt")

8. (utas: A halál) Mindig végezd el egy adott céggel kapcsolatosan a saját egyéni kutatásod. A mai kor egyáltalán nem nevel egyéni munkára, a tőzsdei élet pedig önálló gondolkodásra, amikor pár kattintással elérhetőek elképesztően részletes elemzések is egy-egy vállalatról, még magyarul is. Ha 20-50-100 cég részvényét akarod tartani és nem ez a fő állásod, még meg is értem ha külső segítségre támaszkodsz, de amikor 5-10-15 cégben van részesedésed, nem tudom elfogadni hogy nem nyitod meg személyesen a pénzügyi jelentéseiket és nem foglalkozol velük közvetlenül te.

Ez nem igazán a sikerekkel kérkedni akaró írás, inkább egy általános leírása próbált annak lenni, hogy mit is csináltam jól. Az élet sok területén rengetegszer lehetünk bizonytalanok abban, hogy éppen mi volt a sikerünk oka. Ezeket próbáltam most csokorba rendezni, hogy másokat is emlékeztessek a tőzsdei sikerek fő komponenseire. Én is nagyon gyakran szorulnék rá arra, hogy ilyen tanácsokat kapjak másoktól vagy akár saját magamtól is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése