2016. május 28., szombat

Új magyar részvények (lezárva)

A passzív stratégiára való áttérés miatt ezt a bejegyzést nem frissítem tovább, és az új részvényeket sem fogom elemezni.
----------------------------------------------
A Magyar Nemzeti Bank 2015. november 20-án megvásárolta a Budapesti Értéktőzsde 68.8%-át, mellyel többségi tulajdonossá vált. A lépés többféleképp értelmezhető. A negatív hozzáállás szerint az egyre veszélyesebb méretűre duzzadó államgépezet a tőzsdére is rátette a kezét. A pozitív hozzáállás bízik abban, hogy az MNB tőzsdefejlesztési stratégiája sikert arat. A stratégia egyik sarkalatos pontja pedig az, hogy mindenféle, eddig zártan működő honi társaságok jöjjenek a tőzsdére. Ez a bejegyzés neked szól, ha laikus vagy, és az alábbiakhoz hasonló kérdés foglalkoztat:

Érdemes a BÉT-re jövő új társaságokba pénzt fektetnem?

A rövid válasz az, hogy alapos utánajárást követően, adatainak függvényében némelyik vállalatba megéri majd beszállni. Ezt a blogbejegyzést rakd el a könyvjelzők közé, mert szándékomban áll vizslatni az érkező vállalatok valódi (számviteli) értékét, majd azt közérthető formában tálalni. Az MNB évente öt új céget szeretne hozni a tőzsdére, ha ez bejön, izgalmas tőzsdei évek elé nézünk. 2016-ban 1, azaz egy vállalat bevezetése történt meg.
Rögtön érdemes tisztázni, hogy befektetés szempontjából nem az újonnan bevezetendő, hanem a régóta jelen lévő, stabil cégek a nyerőek. [Ebben a korábbi bejegyzésemben] már ismertettem, hogy a tőzsdei bevezetés nem az új befektetők érdekében történik. Szánd rá az időt, hogy végigolvasod. 
Ha viszont inkább a régi tőzsdei cégekkel lenne érdemes foglalkozni, miért nem azokat követem nyomon? Régebben ezt tettem, ahogyan a 2013-2014. évi bejegyzésekben látható (mely adatok már régen elavultak). Az akkori, kiszámíthatatlan magyar gazdaságpolitika olyan nyomást és bizalomvesztést adott a hazai tőkepiacnak, hogy külföldi piacokra tértem át. 2016-ban, 27,000 pontos BUX mellett olyan árfolyamokat látok, ami alapján én biztosan nem vennék magyar részvényeket. Drágának tartom őket ahhoz képest, amit nyújtani tudnának. Természetesen mindez bizonyulhat tévedésnek is. Nem zárom ki, hogy ha a magyar részvények csábító árakra esnek, ismét előveszem őket.
Térjünk vissza a tárgyhoz. Említsünk meg néhány korábbi bevezetést a "régi" BÉT korszakból:
Plotinus: 2011. februárjában hozták be. Ez az egyetlen társaság, ami eszembe jut, ha példát szeretnék felhozni egy jó cég korrekt árú bevezetésére. 
Altera: Ezt sokan a Plotinus koppintásának mondják, és amikor 2012-ben a honlapján "egyedülálló befektetési stratégiáról" olvastam, engem kellőképpen el is riasztott tőle. Ha az egy részvényre jutó saját tőkéje alakulását megnézem [itt], akkor egyáltalán nem bánom, hogy a játékból kimaradtam.
Norbi Update: A Norbi remek példa arra, hogy mi mindennel szembesülhetsz egy tőzsdei bevezetés után. Két bejegyzést írtam róla. Az [első bejegyzést] még a bevezetés előtt hoztam létre. Próbáltam kiszámolni, hogy mennyit érhet a részvény, és arra jutottam, hogy az 1000 Ft többszöröse annak, amit egy értékalapú befektető adhatna érte. Utána nem foglalkoztam vele. A [második bejegyzést] egy évvel később írtam, kedvem támadt megnézni, mire jutott azóta. Az árfolyama akkor 500 Ft-ra esett, és számviteli adatai gyengélkedtek. Most, 2016. májusában a részvény árfolyama 250 Ft, és a tőzsdei kivezetéséről határoztak. Régi vállalatok árfolyama is eshet ekkorát, de ha az erdőnk (portfóliónk) fái szépen növekednek, nem fogunk bánkódni 1-1 satnya, elhaló egyed miatt.
Duna House (2015): A szokásosnak mondható nagy bevezetési beharangozás időszakában a Kormány hirtelen előállt egy törvényjavaslattal, ami 2%-ban maximalizálná az ingatlanközvetítői jutalékokat. Nem szavazták meg, de megzavarhatta a DH bevezetését, ugyanis a kommunikáció elkezdett akadozni, majd bejelentették, hogy a tőzsdére lépést elhalasztják. Annak idején elkezdtem írni róla egy [bejegyzést].
Waberer's: A szállítmányozó cég részvényei 2015-ben szintén nem kerültek nyilvános forgalomba. A meghiúsulás oka általában nagyon egyszerű, és a DH esetében is ez történhetett: a korábbi tulajok úgy látják, hogy nem elég magas a bevezetési ár, azaz nem tudják elég drágán eladni a cégüket.
Duna House (2016): 2016. októberében elindult a részvények jegyzése. Az erről szóló bejegyzés [itt érhető el]. Szokás szerint drágán mérik a várakozásokat. Én nem fizetek várakozásért, de utólag kiderül, jól jár-e az, aki megteszi.
UBM Holding: E sorok írásakor, 2017. március harmadikán a bevezetés egy félkész állapotot mutat, a részvénnyel nem kereskednek, és a valós tevékenységet végző társaság a holding fölött, és nem alatt áll.

Hogy mennyire köszönhető a magyar politikának a magyar tőkepiac hanyatlása, azzal a blog nem foglalkozik. Annak viszont személy szerint örülök, és sokkal jobb a semminél, hogy ezt a tőkepiacot megpróbálják valahogy felpezsdíteni. Sajnos az emberek pénzügyi tudatossága még messze jár attól, hogy kihasználják a már most is elérhető óriási lehetőségeket, de bízom a pozitív irányú változásban.

Források:
http://bet.hu/topmenu/tozsde/tortenet
http://bet.hu/topmenu/tozsde/bemutatkozas/strategia_fo_iranyai

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése