2016. szeptember 10., szombat

A gyermek pénzügyi tudatossága

A bejegyzés nem értékalapú befektetésről szól. Elmélkedik az utód pénzügyi tudatosságának fejlesztéséről. Nekem nincs gyermekem, úgyhogy könnyű dumálnom elméletről, ha a gyakorlatról fogalmam sincs, és a gyakorlat úgyis más. Tisztában vagyok ezzel, és nem is szólok bele mások dolgába, főleg nem az utódok nevelésébe. A [saját kiskorom ezirányú tapasztalatait] azonban kellően hasznosnak érzem, hogy kicsit elmélkedjek a továbbfejlesztésen. Ez tehát csak töprengés, semmi több. Talán működik, talán nem, tégy vele belátásod szerint.
Az alapelv szerintem az, hogy a kisembernek olyan pénzügyi hatásokat kell tapasztalnia, amelyek felnőttkorában is érni fogják. Ezek pedig: (a) Alapjövedelem hiánya. (b) Teljesítményarányos jutalmazás. (c) Tőkejövedelem a lekötött tőke után. (d) Írásbeliség, hosszútávú szemlélet és tervezés. (e) Adózás.
(a + b) Alapjövedelem hiánya + teljesítményarányos jutalmazás: Ha az utód konkrét teljesítmény nélkül zsebpénzt kap, az nyilvánvalóan eltér a felnőtt világ szabályaitól. Jó tanulmányi eredmény, kiemelkedő sportteljesítmény, házimunka, stb. esetén a személyiségében kialakul a kapcsolódás a teljesítmény és a jutalmazás között. Ha a gyermek havi zsebpénzt kap, és egyébként besegít a házimunkában, emlékeztetném rá, hogy a segítségéért kapja a viszonzást, megérdemelte azt. Ha jól tanul, jól sportol, messzemenően elismerném. Ha nem, akkor megmutatnám neki, milyen jutalmat kapna közepes, és milyen nagy jutalmat kapna kiváló teljesítmény esetén, és megadnék minden lelki támogatást, hogy javíthassa saját eredményeit.
(c) Tőkejövedelem lekötött tőke (befektetések) után: A zsebpénz 50%-át kötelező jelleggel visszatartanám 18 éves koráig (vagy az első rendes állásáig), és egy virtuális számlán vezetném ennek a tőkének az alakulását. A számlán tarthat devizát, vásárolhat kötvényt, nemesfémet, részvénykosarat, vagy egyedi részvényeket. A tevékenység célja az oktatás, ezért kötelező lenne mindenből legalább 10%-ot tartania, hogy mindegyik eszköznek megismerje a természetét. Ismertetném leendő döntései lehetséges kimeneteleit, a papíron rögzített adatokat látva szembesülne a már meghozott döntései valós következményeivel. Látná, hogy az évek során hogyan nőtt a tőkejövedelme, és mit jelent a gyakorlatban a kamatos kamathatás. A felnőttkorba lépve pedig egyértelmű lenne számára, hogy megtakarításait folyamatosan növelje, és azokat képes legyen megfontoltan kezelni.
(d) Írásbeliség, hosszútávú szemlélet és tervezés: A zsebpénz adása, a virtuális számla vezetése írásban történne. Ezt követni tudja, visszakeresheti a döntéseit, azok alakulását. A visszatekintés folytán képes lesz tervezni is, ez segít kialakítani a hosszútávú szemléletét. A pénzügyi hatásokat 6-18 éves koráig, azaz kellően hosszú ideig tapasztalja, a tapasztalat pedig személyisége részévé válik. 
(e) Adózás: bruttó és nettó értékeket alkalmaznék, hogy már gyerekként tisztában legyen ezek fogalmával. A virtuális számla hozamait adómentesen számolnám, ahogyan az a TBSZ-en is történik.
(f) Játékok: Gazdálkodj okosan: ez a tipikus szocis játék, ami nem igazán tanít meg gazdálkodni, ahogyan a szocializmus sem. 26 évvel a rendszerváltás után még mindig ott tartunk, hogy az emberek nagy részének ismeretlen az öngondoskodás fogalma, és az államtól várnak mindent. A Monopoly (vagy például a Hotel játék) átesik a ló másik oldalára, szintén nem életszerű, a társasjáték jelleg hívta életre azt a szabályt, hogy ha a másik területére lépsz, akkor költekezned kell. A valóságban ilyen mértékű költekezésre nem vagyunk rákényszerítve. A Monopoly azonban mégis hasznosabb, mert itt már megjelenik a befektetés és a tőkejövedelem fontossága. A játék hazai viszonyokra szabott verziója a Mutyipoly, kötelező darab. A számítógépes játékok közül kiemelném a Capitalism 2-t, ahol általunk beállított nehézségi fokozaton kell elindítanunk vállalkozásunkat. A vállalkozással lehetőségünk van importálni, gyártani, fejleszteni. Épületeket adhatunk bérbe, vagy televíziótársaságot vásárolhatunk. Külön kedvelem a tőzsdei felületet, ahol a versenytársaink részvényeiből vásárolhatunk, számviteli elemzést is végezhetünk. Fel is vásárolhatjuk őket, és ha nem vagyunk többségi tulajdonosok saját cégünkben, minket is felvásárolhatnak. Cashflow 101: A társasjáték egy felnőtt személy költségvetését szimulálja. A cél megfelelő passzív jövedelem elérése azáltal, hogy életszínvonalunkat csökkentve, költségvetésünket racionalizálva növeljük befektetéseinket. Gyenge pontja a tőzsdei modulja, de ennek ellenére talán ez a játék járul hozzá legjobban a pénzügyi tudatosság fejlesztéséhez. Kipróbálható ingyenesen a richdad.com oldalon, a cserébe bevállalt hírlevél tartalmát nem ismerem, kommentálni sem tudom.

A látszattal ellentétben a gyerek élete nem az anyagiasságról fog szólni. A fenti tevékenység ugyanis nem mindennapos. Az utód évente mindössze néhány alkalommal szembesül a virtuális számlája alakulásával, döntései következményeivel, és ez a hosszútávú, de kevés alkalomból álló folyamat lesz - feltehetően pozitív - befolyással a személyiségére.

1 megjegyzés:

  1. Ha már számítógépes játék, a Tropico is egy érdekes darab. Egy kubai diktátor bőrébe bújva kell felépíteni egy kis "jövedelmező" kolóniát vmely trópusi szigeten.

    A kezdődtőkéből építhető pár összetákolt lakóház, valamilyen ültetvény, aztán szépen lassan el lehet látni a népet ilyen-olyan szolgáltatásokkal, mint kórház, iskola, stb. Lehet szépen fejleszteni a lakóházakat, építeni gépgyárat, vagy éppen ráfeküdni a turizmusra.

    És persze közben elsikkasztani egy kis zsét az új villára, elhanyagolni a panelrengeteget, amiből szép kis nyomornegyedek jönnek létre sok elégedetlen polgárral, de persze a kijelölt választások előtt jól meg kell ajándékozni a drága népet, hogy biztosan újra legyünk választva, esetleg a megfelelő emberek megkenésével ez még olajozottabbá tehető. Szóval nem tisztán gazdasági szimulátor, kicsit a politikát is belekeveri.

    Úúú, meg gyerekként nagy kedvencem volt a settlers, meg a pharaoh. Bár ezek inkább csak a gazdaságot alkotó elemek egymásra épülését mutatják be. Például a farmon búzát termesztenek, a malom ebből lisztet készít, a kútból vizet húznak, utóbbi a kettőből a pék kenyeret süt, amit megeszik a bányász. A bányából felhozott szénből és vasércből a vasöntő acélrudat önt, amiből aztán a kovács szerszámot vagy fegyvert készít. A fegyverrel meg jól leigázzuk a másik települést. :)

    Meg egyet utolsónak: a Transport Tycoonban (ingyenes változata az openTTD) nulláról, pontosabban hitelből kell felhúzni egy szállítóvállalatot. Embereket, levelet, állatot, fát, olajat, nyersanyagokat, késztermékeket szállítva földön vízen levegőben. És persze dacolni a konkurenciával.

    Ezek persze nem olyan kemények, mint egy Capitalism, csak a felszínt kapargatják, de elég szórakoztató módon tanítanak meg alapvető összefüggéseket.

    VálaszTörlés