2016. október 19., szerda

Olajpiac 2014-2016. (2016. okt. 19.)

Ebben a bejegyzésben csak alapvető, közismert információkat összegzek, amelyek az olajpiaccal, és a mostani 31 $-os olajárral kapcsolatosak.
Az alábbi ábra az utóbbi tíz év árfolyamát mutatja:


Amint az látható, 2011-2014. között viszonylag nyugodt, 100 $ körül mozgott, és ez 2014. júniusában zuhanni kezdett. Másfél évvel később (azaz ma) csak 31 $ az ár. Miért van ez, és mi várható a jövőben? 
Ez főleg azért érdekel sokakat, mert olajipari, vagy ehhez kapcsolódó befektetéssel rendelkeznek, és az árak igen jelentősen befolyásolják a befektetésük piaci értékét is - ezúttal lefelé. A zuhanás okait rendkívül egyszerű meghatározni. Nem. Nem titkos háttérhatalmak, nem az arab sejkek, nem Kim Jong Un, nem Ferenc pápa és nem Orbán Viktor miatt van így. És a részletekben sem szabad elveszni. Az olajár azért ennyi, mert a kereslet és a kínálat viszonya ezt az árat indokolja. Kész. Azt hozzá kell tenni, hogy ez a szabály hosszútávon működik, rövidtávon a közhangulat vagy bármi más rángathatja az árfolyamot. Nincs olyan érdekcsoport, ami hosszútávon a világpiac trendjét képes lenne irányítani, vagy vele szembemenni. Az érdekelt fél vagy alkalmazkodik hozzá, vagy elpusztul.
Az EIA honlapján található statisztikákból megismerhetjük a főbb adatokat. Eszerint a Föld bolygón 2015. harmadik negyedévében átlagosan 96.91 millió hordót termeltek naponta, miközben 95.43 millió hordó volt az átlagos fogyasztás. Ez több, mint másfél millió hordó többlet minden egyes napra. Tekintsünk kicsit hátrébb, így alakultak a balanszok korábban:

2013q1: -0.4 (millió hordó; a negatív szám tehát túlkeresletet jelöl)
2013q2: -0.3
2013q3: -0.7
2013q4: -0.5

2014q1: 0.3
2014q2: 1.0
2014q3: 0.9
2014q4: 1.3

2015q1: 1.5
2015q2: 2.3
2015q3: 1.6
2015q4: 1.8
                 (supply minus demand)
2016q1: 1.2 (96.66-95.45)
2016q2: 0.1 (95.98-95.91)
2016q3: -0.15 (96.99-97.14)
2016q4: 0.4 (98.29-97.89)

2017q1: ?

Két túlkínálatos negyedév után, 2014. második félévében reagált a piac a változásra, és beindult a kíméletlen zuhanás. A többletből töltik fel a tartalékokat, és mostanság már arról szóltak a hírek, hogy pl. az USA-ban az utóbbi 80 évben nem volt ennyi tartalékolt olaj (1.18 milliárd hordó). Egyszerűen kifejezve: fuldoklunk benne, a csapból is olaj folyik, és a trendekből nem látszik, hogy ez gyorsan változni akarna. Itt tartunk most.
Zárójelben szót ejthetünk arról az arbitrázs ügyletről, melynek során a vevő az azonnali piacon olajat vásárol, és azt határidős piacon, vagyis egy jövőbeli időpontra adja el. [Ezen a honlapon] figyelemmel kísérhetőek a határidős árfolyamok, 2017. májusi szállításra 40 $-ért, 2022. decemberi szállításra már 50 $-ért kötöttek üzletet. Az [investopedia] tájékoztatása szerint egy tankerben 1 hordónyi olaj tárolása havi 1 $ környékén mozog. Eszerint, ha valaki több évig tárolna olajat tankerekben, azzal elérheti, hogy a tárolás költsége magasabb legyen, mint maga a vételár. Így az arbitrázs, és ami még fontosabb, a tárolás lehetőségei is erősen korlátozottak.
Hogy mi várható a jövőben, az nem egy nehéz, hanem egy megválaszolhatatlan kérdés. Ismét elővehetjük a kereslet-kínálat viszonyát, azon belül is annak önszabályozó mivoltát: minél nagyobb a kereslet, annál magasabb az ár, de annál többen igyekeznek növelni a kínálatot, hiszen jó pénz van benne. Ha az ár egyre alacsonyabb (mint most az olajnál), akkor egyre kevésbé éri meg csinálni, ezért sokan távoznak onnan, a kínálat ezért hosszútávon csökken. Az olajkitermelés költsége is különböző, technológiafüggő, értelemszerűen a legdrágább üzemeket függesztik fel először, jellemzően ilyen a palaolaj, olajhomok technológia. Elméleti kategória a "piaci egyensúly", ahol nagyjából megérné olajat termelni, de nem annyira, hogy a tőkeköltséget lefedje, s ezzel új kínálók sokaságát vonzaná. A kereslet-kínálat viszonyban azt is nézni kell, hogy a termék mennyire helyettesíthető. Az alacsony olajár az ezzel kapcsolatos szektorokra is kihatással van: földgáz, megújuló energiák. Bizonyosan csökken ezen területek beruházása is, hiszen ilyen olajár mellett nincs akkora szükség például napenergiára. A pénz nagy úr.
A helyzetet tovább bonyolítja a politikai kapcsolat. Egyes országok költségvetése túlzottan függ az olajprodukció adóbevételeitől. Ebben a Bloomberg cikkben fel is sorolnak néhány országot, és azt az olajárat, amire szükségük lenne, hogy tartani tudják a költségvetésüket. Ha ez nem sikerül, akkor a költségvetés megvágása ronthatja az ország politikai stabilitását, lakóinak közhangulatát. Ilyenkor történhet meg az, hogy ha az adott olajcég a politikai rendszertől függ (Oroszország, arabok, Venezuela), akkor a súlyos veszteségek ellenére növelhetik a termelést, mert szükség van a belőle származó adóbevételre. A veszteséges üzemelést az ügyfélkör minden áron való megtartása is indokolhatja, ahogy azt az OPEC országok ki is nyilvánították. Mindez természetesen nem folytatható a végtelenségig, mert egyre nagyobb pénzügyi és politikai feszültséget okoz.
Csökkenhet a kereslet is egy világgazdasági recesszió során, de az már nem oszt, nem szoroz a jelenlegi helyzetben, hiszen a kínálat egyébként is csökkenésre ítéltetett.
Ebben a drámában az előkészítés a 2011-2013-as nyugis időszak. A bonyodalom a 2014-ben megjelenő és megerősödő túlkínálat, a kibontakozás pedig azóta is tart. A tetőponton - amely néhány éven, esetleg hónapon belül eljő - talán néhány nagyobb olajcég csődje, tőkepiaci válság, vagy politikai krízis fordulhat elő. Utána is bármi lehetséges. Lehet, hogy az olajár kis időre leesik 5 $-ra. Lehet, hogy két év múlva már 200 $-ért adják. Az is lehet, hogy 3-4 évig beáll 20 $-ra. Talán csak egy szelíd verzió következik be, amelyben hamarosan meg kellene mutatkoznia az olajipari beruházások elmaradásának, aminek következménye a kínálat csökkenése, és a szektor helyrerázódása egy jövőbeli, ismeretlen egyensúlyi áron, talán 20-200, vagy 50-70 $ körül, amit az elemzők valószínűsítenek.
10%-nál többet semmilyen szektorba, így az energiaszektorba sem célszerű fektetni, ezzel tudjuk korlátozni az esetleges veszteségeket.

2016. január 22.: A 2015. IV. negyedévi balansz (túlkínálat) napi 1.83 millió hordóra sikeredett, vagyis tovább nőtt a túlkínálat. Egyetlen jó jel, hogy a kínálat most másodszorra mutat enyhe csökkenést 2013. I. negyedév óta (a túlkínálat növekedését a kereslet csökkenése okozta). Ha a kínálat az első negyedévben is csökken, azt jelentheti, hogy lassan megmutatkozik a termelői oldal alkalmazkodása. Meglátjuk. Két, fórumos tech elemző szerint az olaj alja 27.5 $-on megvolt, és innentől bull kezdődik olajban, néhány hónap, talán fél év múlva 60 dolláros maximummal. Nem építek TA-ra, de érdekességképp leírtam. A magam részéről örülnék, ha így történne. De ha mégsem, a stratégiám mindig, minden irányra készen áll.

2016. szeptember 28.: az OMR adatai szerint 2016. második negyedévére az olaj túlkínálata két éves mélypontra, 0.3 m hordóra csökkent. A trend biztató, de ez továbbra is túlkínálat. Az egyensúlynak előbb-utóbb illene negatív tartományba esnie, vajon ez bekövetkezik a harmadik, negyedik negyedévben? Kiderül. Ma született meg a hír, hogy az OPEC az olajkínálat 0.7 millió hordós csökkentéséről döntött. Ezzel a 80-as években is próbálkoztak, ám az egy idő után kudarcba fulladt.

2016. október 19.: Az EIA oldalán a Petroleum Balance Sheet táblázatban az amerikai készletek az alábbiak szerint alakultak (millió hordó, teljes készlet):

2016:
08/12: 2088 08/19: 2095 08/26: 2099
09/02: 2086 09/09: 2092 09/16: 2086 09/23: 2086 09/30: 2044
10/07: 2039 10/14: 2035 10/21: 2026 10/28: 2035
11/04: 2028 11/11: 2035 11/18: 2035 11/25: 2036
12/02: 2037 12/09: 2036 12/16: 2023 12/23: 2010 12/30: 2017
2017:
01/06: 2030 01/13: 2018 01/20: 2037 01/27: 2042
02/03: 2044 02/10: 2055 02/17: 2044 02/24: 2044
03/03: 2041 03/10: 2033 03/17: 2033 03/24: 2029 03/31: 2029
04/07: 2024

Forrás:
http://www.investing.com/commodities/crude-oil-streaming-chart
https://www.iea.org/oilmarketreport/omrpublic/
http://ir.eia.gov/wpsr/overview.pdf
http://www.bloomberg.com/news/articles/2015-11-30/oil-states-need-price-jump-to-balance-budget-opec-reality-check
http://www.cmegroup.com/trading/energy/crude-oil/light-sweet-crude.html
http://www.investopedia.com/ask/answers/060315/what-does-it-cost-barrel-oil-producer-store-inventory-supertanker.asp
http://www.cnbc.com/2016/09/27/oil-prices-climb-after-industry-data-shows-us-stocks-draw.html
https://en.wikipedia.org/wiki/1980s_oil_glut

2016. október 14., péntek

A Duna House 2016-os tőzsdei bevezetése

A Duna House ingatlanközvetítő újra nekifut a [tavaly meghiúsult] nyilvánossá válásnak. A bejegyzésben közérthetően igyekszem megvilágítani azt, hogy a részvény megvásárlója mit fog kapni a pénzéért cserébe, és mire számíthat a továbbiakban. A [tőzsdei bevezetések általános tudnivalóit] és kockázatait érdemes elolvasnod, ha úgy érzed, nem mozogsz otthonosan a kibocsátások világában.
Az első lépés nagyon egyszerű: át kell tanulmányozni, vagy legalább át kell futni a kibocsátási tájékoztatót. Ebből kiderül, hogy a DH 3 dolgot tesz: ingatlant közvetít, hitelt közvetít, ingatlant kezel. Eszerint főleg a lakáspiactól függ a teljesítménye, és mint tudjuk, a lakáspiac most pörög. A tőzsdei bevezetés gyakorlatilag nem is történhetne máskor, hiszen a korábbi tulajdonosok a cég legjobb áron való értékesítésére törekednek.
Alapesetben úgy néz ki egy részvényjegyzés, hogy az új befektetők új részvényt kapnak, a zsé pedig a vállalat eszközeit gyarapítja. A duna háznál és a Norbi Updatenél is egy korábbi tulajdonos adja (adta) el a részvényeit, majd e tulajdonos kevesebb összegért tőkét emel(t) a cégben. A tájékoztató szerint a jegyzés eredményétől függően 0.556 és 1.500 milliárd forint közötti összegben történik majd a tőkeemelés. A részvényeket a Medasev Holding Kft. adja el, és ők emelnek majd tőkét. A holding a két fivér tulajdona. A nyilvános értékesítés árfolyamtartománya 3,900-5,250 forint. Kedvezményes részvényeket is szétosztanak a jegyzők között, melyek árfolyama legfeljebb 10%-kal alacsonyabb a kialakult jegyzési árnál. A "kiszállást" jól mutatja, hogy a dolgozók 208 (azaz kettőszáznyolcz) forintért vásárolták ugyanezeket a részvényeket, befektetésük értéke hússzorosára emelkedik nemsokára. Ebben semmi rossz nincs, éltek a kínálkozó lehetőséggel.

A lényeg számunkra az, hogy a leendő DH részvény vásárló mit kap a pénzéért. Önkényesen kiragadtam néhány adatot a mérlegből és az eredménykimutatásból.
A táblázatban a BVPS a részvényre jutó könyv szerinti értéket jelenti, a TBVPS ugyanezt mutatja, de kivonva belőle a goodwillt (az immateriális javakat benne hagytam), az EPS pedig az egy részvényre jutó nyereséget jelenti. A "nyilazott" számocska pedig egy sima duplázást jelent, ami becslést ad a nyereségre, 2016. egészére vonatkozóan.
Az egyszerűség kedvéért két esettel számolok:
(a) Középszerű eset: 4500 Ft-ért jegyeznek 600,000 db részvényt nyílt és zártkörben összesen. Ez 2.7 mrd huf értéket ad, de a tőkeemelést 1.5 mrd huf értékben maximálták. E szabály szerint ugyanezen árfolyamon 333,333 db részvényt keletkeztetnek. Az új részvényszám tehát 3,493,333 darab. 
(b) Minimum jegyzés: 3900 Ft-ért 150,000 db részvényt jegyez a közönség. Ebben az esetben 0.585 mrd huf értékben emelnek tőkét, és 150,000 db részvényt keletkeztetnek a fenti áron. 3,310,000 az új részvényszám.

                  2012.  2013.  2014.  2015.   2015H1   2016H1
--------------------------------------------------------------
Goodwill            19     19     19     19                832
Immateriális j.     36     20     14     53                 85
Összes eszköz     1144   1141   2004   2951               5327
A. saját tőke      755    666   1179   1687               2374
     

Bevétel           1650   2066   2393   3065      1393     2153
Üzemi eredmény     374    538    788   1110       485      551
Adózott eredmény   346    487    735    967       424      453*
Részesedés átért.                                          481

3.49m db rv BVPS                                          1109
           TBVPS                                           871
             EPS                                           130 -> 260

3.31m db rv BVPS                                           894
           TBVPS                                           643
             EPS                                           137 -> 274

*részesedés átértékelés nélküli összeg

Lenyűgöző az eredménykimutatás számainak növekedése 2015-ig. 2016. első félévére az üzemi eredmény növekedése lassult, az adózott eredmény pedig szinte stagnált, ha nem számítjuk az egyszeri tételt a részesedés átértékeléséből. Az átértékelés sarkítva körülbelül olyan, mintha azt mondanád, hogy kerestél kétmillió forintot, mert a lakásod most ennyivel értékesebb, mint tavaly. Az eszközoldalon megjelent egy izmos mértékű goodwill, ami a lengyel Metro House felvásárlásából adódott. Ha szigorúak akarunk lenni, kivonhatjuk az egy részvényre jutó saját tőkéből, de nem kötelező. Azt viszont látni kell, hogy a mérlegfőösszeg a saját tőkéhez képest is hízott, tehát az idegen tőke aránya jelentősen nőtt.
Átlagos esetben a részvényes egy db részvénnyel hozzájut 1109 Ft, vagy goodwill nélkül 871 Ft saját tőkéhez, gyenge jegyzés esetén 894 v. 643 Ft saját tőkéhez. Az év egészére vetítve pedig 260 v. 274 Ft nyereséghez.

Jó. Akkor most mennyi az annyi?
(a) Leginkább konzervatív hozzáállással nem vagyunk hajlandóak egy részvényért sokkal többet adni, mint a rá jutó anyagi eszköz, és ez esetben kb. 600-1200 Ft-ot ér nekünk egy részvény. Saját magam ebbe a kategóriába tartozom. A várakozásokért itt nem fizetünk egy vasat sem, és a kockázat jóval alacsonyabb, ám ennyivel kisebb az esélye, hogy valaha idáig esik az árfolyam. A dolgozók 208 Ft-os vásárlását ezért jó döntésnek tartom. A konzervatív hozzáállást erősíti, hogy 2009. óta emelkednek a részvénypiacok, és jó esély mutatkozik egy legalább közepes mértékű korrekcióra. A lakáspiaci szektor sem fog mindig száguldani, és a politikai kockázatok miatt is érdemes diszkontot számolni az üzletrész értékére. Ezek csak feltételezések, a jövő nem jósolható meg. Fel kell tenni azt a kérdést is, hogy ha a piacon több ezer cég részvényei érhetőek el, szükséges-e itt és most pont ebbe beszállni?
(b) Ha azt mondjuk, hogy hajlandóak vagyunk az eszközökért többet adni, és 8 p/e rátával számolunk ennek ellensúlyozására, akkor kb. 2000 Ft-os vételi árat kapunk. Ez még mindig ésszerű árazás, de itt erősen feltételezzük, hogy a nyereség nem esik vissza. Az árban már megjelenik a várakozás.
(c) Átlagos vevőként azt mondhatjuk, hogy "Ohh, hát itten növekedés van, kérem szépen", és azt várjuk, hogy 2017-ben már (például) 350 Ft lesz a nyereség, következő évben 500 Ft, és így tovább. Aki a [Norbi Update] papírnál is ezt várta, csúnyán ráfázott. A részvény 1000 forintos árfolyama mára 200 forintra csökkent. A Doktor House Duna House persze nem Norbi, de azt a világon senki sem garantálja, hogy a következő években is ilyen ütemben fog javulni az eredmény. Recesszió vagy más esemény következtében akár veszteségessé is válhat a cég. Aki optimista, és megfizeti a növekedéssel kapcsolatos várakozás igen borsos árát, az bizonyosan vásárolni fog a 3900-5250 Ft-os áron is. Jó forgatókönyv esetén megtérülhet a befektetése, de ez csak utólag derülhet ki.

Források:
https://bet.hu/newkibdata/122503416/Duna_House_Nyrt_Tajekoztato__2016_okt.pdf

2016. október 12., szerda

Hadiipari társaságok félbehagyott áttekintése

A portfólió változatosabbá tétele érdekében úgy döntöttem, hogy képbe hozom magamat a hadiipari (vagy ahhoz szervesen kapcsolódó) vállalatokat illetően, és megfelelő árazás esetén vásárolok is valamelyikből. Mint a cím is sugallja, az áttekintést az elején félbehagytam, mert már az első adatok elárulták, hogy a saját befektetési módszerem szerint mindegyik kiesett a vásárlásra alkalmas halmazból.
A táblázatban a Price10y oszlop egy kis magyarázatra szorul. Az elmúlt 10 évből írja le a fontosabb maximum és minimum árfolyamokat (nem pontos adatok, grafikonról néztem le szabad szemmel), az utolsó szám pedig a mostani árfolyam. A Lockheed számsora azt mutatja, hogy 10 évvel ezelőtt 90 $-on forgott, ez 71-ig süllyedt, majd onnan 250-ig emelkedett, most pedig 230 $-ért forgalmazható. A táblázat utolsó 3 vállalata csak részben kapcsolódik az aerospace & defense szektorhoz.

Név            P/B Div Mcap  P/E Price10y
----------------------------------------------
Lockheed M    23.6 2.8 70.3 17.5 90-71-250-230
United Tech    2.9 2.6 82.7 14.5 60-70-40-117-87-98
Boeing       145.0 3.1 83.0 13.5 82-30-150-133
Northrop Gru   6.8 1.6 38.0 18.0 60-30-150-133
General Dyn    4.2 1.9 45.0 14.8 75-90-41-150
Raytheon       3.9 2.1 40.0 17.4 52-65-38-140
Textron        2.0 0.2 10.2 13.1 45-70-5-36

Science App    8.5 1.8  3.0 24.1 30-50-40-66
Oshkosh        2.1 1.1  3.9 12.9 50-6-58-53
Honeywell      4.3 2.2 80.2 14.6 44-50-27-115-105

Még a vizsgálat előtt úgy döntöttem, hogy eltekintek az alacsony p/b követelményétől. Ez alapján például megvehetném az Oshkosh járműgyártót, a "csak" 2.1-es p/b-vel. Még a 13-as p/e értéke is elviselhető. Az árfolyama azonban a válság óta közel tízszereződött. Nincs akadálya a további árfolyam emelkedésnek, azonban ezek az adatok fokozott népszerűséget sejtetnek, ami az értékalapú befektetőnek inkább elrettentő jel. A legutóbbi év 11%-os tőkearányos megtérülése (amelyet a táblázatba már nem is írtam be) nem indokol kétszeres prémiumot. A korábbi években jobb megtérülést mutatott, de 2009-ben óriási veszteséget közölt, tehát működése ciklikusnak tekinthető. 
A legtöbb társaság a történelmi árfolyamcsúcs közelében tartózkodik, miközben sehol nem látni egy csábító 0.6-os p/b-t, vagy 5-ös p/e arányt.  A piac jelenlegi állapotában, a saját módszerem szerint nem látom értelmét további vizsgálatnak.

Forrás:
financials.morningstar.com

2016. október 2., vasárnap

Nyugdíj megoldások

Hazánkban nagyjából kéthetente érkezik egy hír a nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságáról. A hírek alatti kommentekből kiderül, hogy sokan ezt csak a biztosítók reklámfogásának tartják, véleményük szerint így akarnak az egyszerű emberektől minél több pénzt beszedni, majd azt túlzottan magas kezelési költségek mellett, de túl alacsony hozammal kezelni, esetleg "eltőzsdézni". Az elmúlt 26 év kisebb-nagyobb pénzügyi botrányai után ez a keserű álláspont teljesen érhető, de ezen a ponton nem szükséges leragadni.
Térjünk vissza a kezdeti problémára: Az a cél, hogy idős korban munkavégzés nélkül is meg lehessen élni valamiből. Ennek egyik forrása a jövedelem, de nem munkából származó jövedelem, másik forrása pedig a megtakarítás. Az első forrás, tehát a nem munkából származó jövedelem egyik legfőbb eleme az emberi közösséggel kapcsolatos azon - teljesen jogos - elvárás, hogy ha az egyén aktív korban hozzájárul a közösség értékeihez, akkor ez a közösség később megadja neki a méltóságteljes időskort. Ezen elgondolásra alapozva született meg az állami nyugdíjrendszer. A rendszer hátránya, hogy a nyugdíjat mindig az aktuális befizetésekből fedezik, vagyis az egyénnek a korábban befizetett nyugdíjjárulékai és a később kapott nyugdíja között csak jogi, de nem pénzügyi összefüggés mutatkozik. A jogi összefüggés alatt azt értem, hogy az aktuális törvényi szabályozás fogja eldönteni, hogy az egyén mennyi nyugdíjat fog kapni.
2016-os nyugdíj kalkulátor szerint egy mai pályakezdő
23 évesen, 100,000 Ft nettó fizetéssel havi 55,900 Ft nyugdíjra,
23 évesen, 200,000 Ft nettó fizetéssel havi 108,800 Ft nyugdíjra,
23 évesen, 300,000 Ft nettó fizetéssel havi 155,800 Ft nyugdíjra lesz jogosult.
100,000 Ft nettó fizetés mellett kb. 15,000 Ft,
200,000 Ft nettó fizetés mellett kb. 30,000 Ft, 
300,000 Ft nettó fizetés mellett kb. 45,000 Ft nyugdíjjárulékot kell fizetnie.

Az alábbiakban egy elméleti modellt mutatok be. A modell egyrészt ésszerű, megvalósítható adatokkal számol, másrészt pedig - mint minden modellbe, ebbe is - ezerféle módon bele lehet kötni. Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy a nyugdíjkorhatár 68 év lesz a jövőben, valamint azt, hogy a modell szereplői 23 éves koruktól dolgoznak, és a reálkeresetük állandó marad, tehát az inflációhoz képest nem emelkedik a fizu, nem építenek karriert. Tegyük fel, hogy valami csoda folytán választhatnak, hogy (a) az eddigi rendszer szerint fizetik a járulékot és kapják a fenti nyugdíjakat, vagy (b) lemondanak a nyugdíjukról, nem fizetnek járulékot, ám a járulék összegét egy saját számlán kötelező gyűjteniük. A számlán lévő pénzt tetszés szerint fektethetik értékpapírokba, a hozam pedig adómentes, ahogy ez tartós befektetési számlán (TBSZ) működik. Az egyszerűség kedvéért kétféle befektetéssel számolok. Az első fajta 3%-os reálhozamot, azaz inflációtól független (vagy 0% inflációval számoló) hozamot adó vegyes (kötvény + részvény) befektetés. A másik 7%-os reálhozamot adó részvényindex-befektetés, Ez utóbbi esetében az észak-amerikai magángazdaságba, konkrétabban 500 nagyvállalatba fektetik a tőkét. Természetesen más kontinensek/országok részvénykosarai is kiválaszthatóak.
A megtakarítás kalkulátor eredményei 45 évnyi befizetéssel számolva:
Havi 15 ezer forintos befizetés után, 68 évesen rendelkezésre álló tőke 3% reálhozam esetén: 17.1 millió Ft. Ugyanez 7% hozamnál: 55.0 m Ft
Havi 30 ezer forintos befizetés és 3% hozam eredménye: 34.3 m Ft, 7% esetén 110 m Ft.
Havi 45 ezer forintos befizetés és 3% hozam eredménye: 51.5 m Ft, 7% esetén 165.1 m Ft.
Ilyen hosszú távon az indexbefektetés a legcélszerűbb, nyugdíjasaink tehát 55-165 millió forintig terjedő tőkével indítják nyugdíjas éveiket. A 3 alany tőkejövedelme, ami az előbb felsorolt tőke összegekből adódik, szintén 7% átlaggal számolva 3.85 millió, 7.7 millió, valamint 11.6 millió forint évente. Hónapokra lebontva ugyanez: 321 ezer, 641 ezer, 962 ezer forint.
Állami nyugdíjasunk nettó 100,000 Ft aktív keresete után 0 Ft tőkét, de havi 55 ezer forint nyugdíjat kap, míg öngondoskodó társa 55 millió forint tőkével és havi 321 ezer forint átlagos tőkejövedelemmel rendelkezik. 
A harmadik (az aktív korában havi 300,000 Ft-ot kereső) állami nyugdíjas 0 Ft tőkét és 155 ezer forint nyugdíjat kap. Öngondoskodó társának 165 millió forint tőkéje képződik, melyből átlagosan havi 962 ezer forint tőkejövedelemre tesz szert. Anyagi helyzete hozzájárul a jobb életminőséghez azáltal is, hogy az állami egészségügyi ellátás helyett meg tudja fizetni a minőségi magánellátást.
Öngondoskodó alanyunk 45 éves munkaviszony előtt is befejezheti munkavégzését, ez esetben az összegyűjtött tőke, ebből adódóan tőkejövedelme is alacsonyabb lesz. Ezt kompenzálhatja azzal, hogy aktív keresetének jóval nagyobb részét takarítja meg.
Öngondoskodás esetén a nyugdíjprobléma a rokonság egyetlen generációja alatt megoldódik, hiszen a felhalmozott tőke (+ a tőkejövedelem!) halál esetén az örökösöké. Az utódok gondozásában a tőke tovább halmozódik jóval magasabb bázisról, ami azt jelenti, hogy a tőke összege és a tőkejövedelem is sokkal magasabb lesz, szétosztás után is.
Állami nyugdíj esetén az állam nem csupán elherdálja, korrupció formájában ellopja a tőkét, hanem a rossz hatékonyságú TB ellátás keretében a lehetőségekhez képest rontja az életminőséget, rövidíti az élettartamot. Az utód ebben az esetben nem örököl nyugdíjcélú tőkét és tőkejövedelmet. Öngondoskodás hiányában az alanyok és az alanyok utódai tekerhetik a mókuskereket tovább, és tovább, és tovább, és tovább.

Egyéb megoldásoknak (nyugdíj előtakarékossági számla, önkéntes nyugdíjpénztár, befektetési életbiztosítás) nem vagyok híve, habár ezek némelyike adókedvezménnyel jár. Sokkal egyszerűbbnek tartom tartós befektetési számlára (TBSZ) halmozni és azon kezelni a tőkét. Ez utóbbi szabadabb, könnyebben mozgatható, könnyebben változtatható, adómentes, korábban hozzáférhető és olcsóbb is. Nagy valószínűséggel ez utóbbi fogja adni a legnagyobb mértékű tőkejövedelmet is. A magasabb hozam főleg részvényindex-követés, vagy nagyon magas részvényarány esetén várható.