2016. október 2., vasárnap

Nyugdíj megoldások

Hazánkban nagyjából kéthetente érkezik egy hír a nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságáról. A hírek alatti kommentekből kiderül, hogy sokan ezt csak a biztosítók reklámfogásának tartják, véleményük szerint így akarnak az egyszerű emberektől minél több pénzt beszedni, majd azt túlzottan magas kezelési költségek mellett, de túl alacsony hozammal kezelni, esetleg "eltőzsdézni". Az elmúlt 26 év kisebb-nagyobb pénzügyi botrányai után ez a keserű álláspont teljesen érhető, de ezen a ponton nem szükséges leragadni.
Térjünk vissza a kezdeti problémára: Az a cél, hogy idős korban munkavégzés nélkül is meg lehessen élni valamiből. Ennek egyik forrása a jövedelem, de nem munkából származó jövedelem, másik forrása pedig a megtakarítás. Az első forrás, tehát a nem munkából származó jövedelem egyik legfőbb eleme az emberi közösséggel kapcsolatos azon - teljesen jogos - elvárás, hogy ha az egyén aktív korban hozzájárul a közösség értékeihez, akkor ez a közösség később megadja neki a méltóságteljes időskort. Ezen elgondolásra alapozva született meg az állami nyugdíjrendszer. A rendszer hátránya, hogy a nyugdíjat mindig az aktuális befizetésekből fedezik, vagyis az egyénnek a korábban befizetett nyugdíjjárulékai és a később kapott nyugdíja között csak jogi, de nem pénzügyi összefüggés mutatkozik. A jogi összefüggés alatt azt értem, hogy az aktuális törvényi szabályozás fogja eldönteni, hogy az egyén mennyi nyugdíjat fog kapni.
2016-os nyugdíj kalkulátor szerint egy mai pályakezdő
23 évesen, 100,000 Ft nettó fizetéssel havi 55,900 Ft nyugdíjra,
23 évesen, 200,000 Ft nettó fizetéssel havi 108,800 Ft nyugdíjra,
23 évesen, 300,000 Ft nettó fizetéssel havi 155,800 Ft nyugdíjra lesz jogosult.
100,000 Ft nettó fizetés mellett kb. 15,000 Ft,
200,000 Ft nettó fizetés mellett kb. 30,000 Ft, 
300,000 Ft nettó fizetés mellett kb. 45,000 Ft nyugdíjjárulékot kell fizetnie.

Az alábbiakban egy elméleti modellt mutatok be. A modell egyrészt ésszerű, megvalósítható adatokkal számol, másrészt pedig - mint minden modellbe, ebbe is - ezerféle módon bele lehet kötni. Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy a nyugdíjkorhatár 68 év lesz a jövőben, valamint azt, hogy a modell szereplői 23 éves koruktól dolgoznak, és a reálkeresetük állandó marad, tehát az inflációhoz képest nem emelkedik a fizu, nem építenek karriert. Tegyük fel, hogy valami csoda folytán választhatnak, hogy (a) az eddigi rendszer szerint fizetik a járulékot és kapják a fenti nyugdíjakat, vagy (b) lemondanak a nyugdíjukról, nem fizetnek járulékot, ám a járulék összegét egy saját számlán kötelező gyűjteniük. A számlán lévő pénzt tetszés szerint fektethetik értékpapírokba, a hozam pedig adómentes, ahogy ez tartós befektetési számlán (TBSZ) működik. Az egyszerűség kedvéért kétféle befektetéssel számolok. Az első fajta 3%-os reálhozamot, azaz inflációtól független (vagy 0% inflációval számoló) hozamot adó vegyes (kötvény + részvény) befektetés. A másik 7%-os reálhozamot adó részvényindex-befektetés, Ez utóbbi esetében az észak-amerikai magángazdaságba, konkrétabban 500 nagyvállalatba fektetik a tőkét. Természetesen más kontinensek/országok részvénykosarai is kiválaszthatóak.
A megtakarítás kalkulátor eredményei 45 évnyi befizetéssel számolva:
Havi 15 ezer forintos befizetés után, 68 évesen rendelkezésre álló tőke 3% reálhozam esetén: 17.1 millió Ft. Ugyanez 7% hozamnál: 55.0 m Ft
Havi 30 ezer forintos befizetés és 3% hozam eredménye: 34.3 m Ft, 7% esetén 110 m Ft.
Havi 45 ezer forintos befizetés és 3% hozam eredménye: 51.5 m Ft, 7% esetén 165.1 m Ft.
Ilyen hosszú távon az indexbefektetés a legcélszerűbb, nyugdíjasaink tehát 55-165 millió forintig terjedő tőkével indítják nyugdíjas éveiket. A 3 alany tőkejövedelme, ami az előbb felsorolt tőke összegekből adódik, szintén 7% átlaggal számolva 3.85 millió, 7.7 millió, valamint 11.6 millió forint évente. Hónapokra lebontva ugyanez: 321 ezer, 641 ezer, 962 ezer forint.
Állami nyugdíjasunk nettó 100,000 Ft aktív keresete után 0 Ft tőkét, de havi 55 ezer forint nyugdíjat kap, míg öngondoskodó társa 55 millió forint tőkével és havi 321 ezer forint átlagos tőkejövedelemmel rendelkezik. 
A harmadik (az aktív korában havi 300,000 Ft-ot kereső) állami nyugdíjas 0 Ft tőkét és 155 ezer forint nyugdíjat kap. Öngondoskodó társának 165 millió forint tőkéje képződik, melyből átlagosan havi 962 ezer forint tőkejövedelemre tesz szert. Anyagi helyzete hozzájárul a jobb életminőséghez azáltal is, hogy az állami egészségügyi ellátás helyett meg tudja fizetni a minőségi magánellátást.
Öngondoskodó alanyunk 45 éves munkaviszony előtt is befejezheti munkavégzését, ez esetben az összegyűjtött tőke, ebből adódóan tőkejövedelme is alacsonyabb lesz. Ezt kompenzálhatja azzal, hogy aktív keresetének jóval nagyobb részét takarítja meg.
Öngondoskodás esetén a nyugdíjprobléma a rokonság egyetlen generációja alatt megoldódik, hiszen a felhalmozott tőke (+ a tőkejövedelem!) halál esetén az örökösöké. Az utódok gondozásában a tőke tovább halmozódik jóval magasabb bázisról, ami azt jelenti, hogy a tőke összege és a tőkejövedelem is sokkal magasabb lesz, szétosztás után is.
Állami nyugdíj esetén az állam nem csupán elherdálja, korrupció formájában ellopja a tőkét, hanem a rossz hatékonyságú TB ellátás keretében a lehetőségekhez képest rontja az életminőséget, rövidíti az élettartamot. Az utód ebben az esetben nem örököl nyugdíjcélú tőkét és tőkejövedelmet. Öngondoskodás hiányában az alanyok és az alanyok utódai tekerhetik a mókuskereket tovább, és tovább, és tovább, és tovább.

Egyéb megoldásoknak (nyugdíj előtakarékossági számla, önkéntes nyugdíjpénztár, befektetési életbiztosítás) nem vagyok híve, habár ezek némelyike adókedvezménnyel jár. Sokkal egyszerűbbnek tartom tartós befektetési számlára (TBSZ) halmozni és azon kezelni a tőkét. Ez utóbbi szabadabb, könnyebben mozgatható, könnyebben változtatható, adómentes, korábban hozzáférhető és olcsóbb is. Nagy valószínűséggel ez utóbbi fogja adni a legnagyobb mértékű tőkejövedelmet is. A magasabb hozam főleg részvényindex-követés, vagy nagyon magas részvényarány esetén várható.

2 megjegyzés:

  1. Ha ezt a cikket állam bácsi elolvassa, akkor téged lelőnek.
    Maximálisan igazad van csak nehezen kivitelezhető.
    Még egy megjegyzés: Azért nem árt egy kicsit szolidárisan is gondolkodni mert mi van a másik véglettel? Ha az első fizetésedből jól bepiálsz és elüt egy autó és megrokkansz? Ki fog eltartani életed végéig, ha nem voltál biztosítva?
    Ki fizeti a gyereked árvaellátását?
    Üdv:Pióca

    VálaszTörlés
  2. Sziasztok!
    Egy havi 200 000 Ft-ot kereső ember fizet 10% nyugdíjjárulékot, és fizetnek utána 19,5% szochót.Ez durván havi 40 000 Ft elvonás.
    Ennek felét kapja a szolidarításai alap, a felét tegyék az egyéni számlámra.
    Ha hvi 20 000 Ft-ot befektetek 40 évig 4% éves hozammal, akkor a végeredmény kb 32 000 000 Ft Ez olyan 110 000 Ft havi nyugdíj a hozamból. Tőkefeléléssel 25 évre még több.
    Ez miért elképzelhetetlen?

    VálaszTörlés