2017. január 24., kedd

Magyartőzsde, tolvajrészvény, emenbé, kisbefektető, kínaiak

A fenti címet a következő kérdésekkel teszem érthetőbbé: Miért pang a magyar tőzsde? Miért hagyják, hogy ennyi bóvli részvény jelen legyen rajta? Miért nem tesz ellene az MNB? Mit tehet a védtelen kisbefektető? Miféle kínai cégek jönnek a BÉT-re?

Az index egész bőséges cikket írt a témáról, és én nem akarom a benne foglaltakat megismételni. Szerintem viszont érdemes néhány elméleti és gyakorlati információ birtokában olyan hozzáállást kialakítani, ami kellőképpen immunissá tesz a benne rejlő kockázatokra.

Miért pang a magyar tőzsde, miért alacsony a forgalom?
1. Elsősorban azért, mert az ország lakosságának pénzügyi kultúrája rendkívül kezdetleges. A szocializmusban kiirtották az emberek öngondoskodási, törekvési hajlandóságát, és ez még 25 évvel később is érezteti hatását. 2014-ben például választást lehetett nyerni piacromboló intézkedésekkel. A rezsicsökkentés eszméje alatt az állam átvállalja a szolgáltatást, így közvetlenül kevesebbet, adó formájában viszont sokkal többet fizetünk érte, mint azt a szabad piacon tennénk. A magyar ember görcsösen ragaszkodik az állami egészségügyi ellátáshoz, mintsem beengedje a rendszerbe a magántőkét, és ezzel idővel nyugati színvonalú ellátást kapjon. Nem, inkább meghal a várólistán. A hozzáállásnak erről a szintjéről nehéz lesz eljutni addig, hogy egy átlagember jobb autó megvásárlása helyett inkább üzletrészeket vásároljon, és azt továbbörökítse a leszármazottainak.
2. Másik okként felhozhatnánk, hogy a magyar piac kicsi. Ez valójában nem igazi ok, hiszen például Svájcban 8.5 millióan élnek, és a a két ország vállalatai és életszínvonala össze sem hasonlíthatóak egymással.

Miért nem jön magyar társaság a BÉT-re?
A BÉT vezetősége állításuk szerint azon dolgozik, hogy jöjjenek, de szerintem konkrét anyagi könnyítés nélkül ez nehezen fog menni. Ha a vállalatok kapnának adókedvezményt a jelenlétükért és értelmes mennyiségű közkézért cserébe, akkor tolonganának, hogy jöhessenek.
Én érdeklődve várom mind az állami, mind a magáncégek tőzsdére lépését. Szerintem mindkét kategóriában találni fogunk jó vételeket, de nem a bevezetéskor, hanem később, amikor a figyelem elterelődik róla, a hangulat rossz, de a számviteli eredmények sokkal magasabb árfolyamot indokolnának.
Jó kezdeményezésnek tartom a BÉT külföldi részvény szekcióját, a BÉTA piacot. Itt forint alapon vásárolhatunk kb. 20 nagy nyugati cég papírjaiból, és árjegyzéssel biztosítják a likviditást. A kereslet valószínűleg elég lapos, ugyanis emlékezetem szerint a kínálatot több éve nem bővítették. A Béta előnye az alacsony minimum jutalék, kisebb méretű portfólió építésénél. A frankfurti piacon átlagos esetben minimum 7 euró jutalékért, a bétán viszont 200 forintért, azaz tizedannyiért vehető meg egy részvénycsomag.
A frankfurti és a new yorki tőzsde kényelmes elérésével viszont több ezer külföldi vállalatban vásárolhatunk üzletrészt, így nem célszerű leragadni a magyar piacon. Magyar részvényekkel megtölthetjük a portfólió 10%-át, de szerintem ennyi bőven elég. Ennek fényében szinte mindegy, hogy mennyi magyar vállalat lép tőzsdére.

Miért hagyja az MNB, hogy ennyi tolvajrészvény jelen legyen a piacon?
Valószínű a világ összes tőzsdéjén megtalálhatóak kamu részvények, de a német és a new yorki tőzsdén egészen biztosan, márpedig ez a két piac nem nevezhető sem gagyinak, sem kicsinek. A kínai tőzsde a bóvli papírok mekkája, noha kiváló mamutcégek is fellelhetőek. Ha valaki fegyverrel kényszerítene engem kínai társaságba való befektetésre, akkor csakis ezen óriások közül válogatnék, és azt nyugati piacokra csomagolt ETF termékként vásárolnám meg.
A bóvli papírok létjogosultságát a vállalkozás szabadsága adja: ha neked támad egy ötleted, akkor a tőzsdén forrást gyűjthetsz a megvalósítására. Ha valaki fel akarná támasztani a Malévot, akkor a nagyközönségnek jegyzésre adna lehetőséget a Malév2 részvényeire. Ha a jegyzés sikeres, és elindul a vállalat, akkor 3 kimenetel várható: (a) burkoltan, de szándékosan meg akarják lopni a befektetőket. Hitegetik őket tervekkel, de valójában nem is akarnak valódi légiszállítási tevékenységet végezni. Pár éven belül becsődöl a cég, az ötletgazdák meggazdagodnak, a befektetők pénze elúszik. (b) A legjobb szándékkal, kiváló szakmai háttérrel fel akarják futtatni a társaságot, de ez a piaci versenyben nem sikerül, és a befektetések az "a" verzióhoz hasonlóan elértéktelenednek. Mindkét verziónál masszív anyázás várható, és a két változat összemosódik a laikus közönség előtt. (c) A társaság néhány év alatt életképessé és nyereségessé válik, a befektetők osztalékot és árfolyam emelkedést kapnak a kockázatvállalásukért. Az egyik probléma ott adódik, hogy az "a" és a "b" verzió nehezen elkülöníthető egymástól, legalábbis eleinte. A másik pedig, hogy a "c" sikerein felbuzdulva a befektetők elkezdik venni a bóvlikat is, amivel majd szépen bukni fognak. A value investing ezt a kockázatot azzal küszöböli ki, hogy kizárólag érett és stabil társaságba fektet be. Nem foglalkozik azzal, hogy egy adott tőzsde kiirtja-e a rossz papírokat. Irreleváns. Nem számít. Sokkal hasznosabb, ha mi magunk képesek vagyunk felismerni és kikerülni ezeket.
Bár kicsit furcsának hangzik, a tolvajrészvényekre kimeríthetetlen a kereslet. Mi, emberek kisebb-nagyobb mértékben szeretjük a szerencsejátékot, a spekulációt. Egy bóvlirészvény ára könnyen emelkedhet hússzorosára néhány hónap alatt, és ez a meggazdagodás csalóka lehetőségét rejti magában. A "szorzók" viszont olyan kedvezőtlenek, hogy nem érdemes megjátszani. Sokkal könnyebben kifoghatunk olyan papírt, aminek az árfolyama 99%-ot esik az évek során.

Milyen kínai cégek jönnek a BÉT-re?
Nincsenek konkrét információim, de látatlanban azt feltételezem, hogy bevezetnek néhány nagy és jó kínai társaságot, és farvízen érkezni fog néhány bóvli részvény is. Ha laikus vagy, a két halmazt úgy fogod tudni megkülönböztetni egymástól, hogy ellátogatsz üzleti oldalakra, valamint erre a blogra, ahol számviteli alapokon nyugvó értékelést olvashatsz majd a vállalatokról, és azt, hogy nagyjából milyen árfolyamon lenne értelme beszállni.
Lehetségesnek tartom azt is, hogy végül egyetlen kínai társaság sem vezeti be ide a papírjait.

Mit tehet az egyszerű befektető?
A magamfajta őrülteken kívül senki nem lesz részvényelemző. Én is csak azért csinálom, mert hasonló a kincskereséshez, és a jó döntés konkrét anyagi jutalommal (árfolyamnyereség és osztalék) jár. A befektető tehát laikus marad, és annyit tehet, hogy biztonsági szabályokat alkalmaz a pénzügyi döntései során: diverzifikál, több forrásból informálódik, és óvatosan viselkedik (főleg akkor, amikor mindenki optimista). Nem vesz aranyat, amikor a csapból is az aranyár emelkedéséről szóló hírek folynak, nem vesz részvényt, amikor mindenki imádja a részvényeket, és nem akkor vesz ingatlant, amikor csúcson pörög az ingatlanpiac.

1 megjegyzés: