2017. április 2., vasárnap

Elmozdulás a passzív portfólió irányába

2017. tavaszán változtattam a stratégiámat. Több ok vezetett ide:
(a) Évek óta részvénypiaci korrekciót várok, miközben tudom, hogy a korrekciót nem lehet előre jelezni. Már 100 éve is született olyan nyilatkozat jeles befektetőktől, hogy hiába próbálták ezt meg, évtizedek tapasztalatával pont ugyanúgy képtelenek voltak rá, mint bárki más.
(b) A várakozásom miatt a részvényarányom 15-25% környékén tartottam, ez pedig nagyon alacsony. A tőke többi részét nem tudtam értelmes hozamú kötvényekbe fektetni, hiszen a kötvények kamatai is alacsonyak.
(c) Azon kaptam magam, hogy 10 éve foglalkozom tőzsdével. Nem vagyok akkora fanatikus, hogy akár heti néhány órát is elemezgetéssel akarjak tölteni. Szeretném passzívabb irányba terelni a befektetéseket. Általában nincs kedvem ki-be ugrálni az értékpapírokban.
(d) Elkezdtem nagyobb figyelmet fordítani az osztalékokra. Egyrészt baromi jó érzés osztalékot kapni, még akkor is, ha az kevés, és még akkor is, ha adót vonnak le róla adómentes számlán. Az ember felkel, valamikor ránéz a portfóliókezelő állapotára, és ott az értesítés, hogy osztalékot kapott. Másrészt óriási pozitív lökést adott, hogy kíváncsiságból ránéztem az S&P500 részvénykosár éves osztalékára, és megdöbbenve láttam, hogy még a brutális 1929-es válság idején sem csökkent az osztalék a korábbi csúcs felére. Látatlanul arra számítottam, hogy a 90%-os árfolyamzuhanás mellé körülbelül ekkora osztalékcsökkenés is társulhatott. De nem. 14.83-ról 8.12-re, csökkent, ez mindössze 45%, ami egy tervezhető készpénzbeáramlás esetében szerintem elfogadható. A 2008-as válságban a legnagyobb csökkenés 32.89-ről 25.26-ra mindössze 23%, ami említésre sem méltó. A Dow 30 kosár kifizetései viszont 13.5$-ről 3$-ra estek vissza. Ez 78%-os esés, ami rendkívül jelentős. Aki ezt a stratégiát választja, annak ezt a történelmi adatot tudomásul kell vennie. 
(f) Tudva, hogy egy részvénykosár hosszútávú tartásával elérhető hozam (9%, de ha ez a következő 10 évben csak 7% v. 5%, kit érdekel?) felülteljesítése még aktív kezeléssel is valószínűtlen, már évekkel korábban eldöntöttem, hogy nem akarom ezt a passzív hozamot túlszárnyalni. Ekkor viszont megszólal a bennem lévő lustaság, hogy akkor talán elemezni sem kellene, térjek át teljesen a passzív befektetésekre.
(g) 0, azaz nulla időráfordítással 9%, igen nehezen felülteljesíthető passzív hozamot elérni, melyből 3-4% az osztalékhozam, kiváló kompromisszumot sejtet.

Piac úr a tőzsde megszemélyesített alakja. Piac úr (iparági vezető részvények diverzifikált csomagjának képviseletében) azt az ajánlatot teszi, hogy bármikor adhatsz neki bármennyi pénzt, és ő minden tízezer forint után minden egyes nap 1 forint bérleti díjat fizet. A bérleti díj 0-10 fillérrel emelkedik évente. Ezt nevezzük osztaléknak (a példában 3.65% osztalékhozammal). Minél tovább hagyod a pénzed Piac úrnál, és minél inkább békén hagyod őt, annál nagyobb az esélye, hogy megkedvel téged. Ha már 3-5 év után visszakéred a pénzed, Piac úr dühében (ezt nevezik válságnak) elkobozhatja a tízezer forintnak akár a felét is. 10 év után erre sokkal kisebb az esély, sőt, valószínűleg annyira jó hangulatban találod, hogy visszamenőleg minden egyes napra fizet a tízezer forintodra további 1 forintos vagy 1 forint 50 filléres összeget. Tíz éven túl ennek a valószínűsége tovább növekszik. Ezt a halmozódást nevezzük a részvény árfolyamemelkedésének. Így jön össze hosszútávon 7-9% átlaghozam a kapott osztalékokból és az árfolyamnyereségből.

Eljutottam tehát a passzív portfólió gondolatáig, melynek következtében a részvénykiválasztási elveim részben elavulttá váltak. Ben Graham is külön fejezetekben ír a passzív stratégiáról, nem keverendő össze az aktív megközelítéssel.
Ha most hirtelen megemelem a részvényarányomat 20%-ról 90%-ra, akkor átesek a ló másik oldalára. Azon sem lepődnék meg, ha ekkor ütne be egy válság, ideiglenesen lenyomva a portfólió értékét akár 50%-kal is. Ezt nem szeretném. Két korlátot vezetek be: az első, hogy időben elnyújtva, a másik, hogy nem csutkáig emelem a részvényarányt. Egyszerű tervem szerint (ami bizonyára fog még változni) legkésőbb 2018. tavaszáig 50%-ra növelem a részvénykitettségem. Az korlátozott arány egyrészt tompítja egy esetleges válság hatását, másrészt tőkét biztosít a válság idején való vásárlásra. Ha a piac nem esik vissza, akkor az 50% arány elég jó, hogy kivegyem a részem az emelkedésből és az osztalékokból. Recesszió, vagy recesszió nélkül egy második ütemben a részvényarány tovább emelkedik 70-100%-ra. Másik célom, hogy a 12 havi gördülő osztalékom minden hónapban v. negyedévben legalább egy kicsit növekedjen.
Tervezem, hogy a blogban időnként beszámoljak a portfólió összetételéről, teljesítményéről, az osztalékok alakulásáról.

Benjamin Graham javaslatai a passzív portfóliókat illetően:
1. Az iparágak vezető vállalatai, valamint elsőrangú kötvények közül kell szemezgetni, 50-50% súllyal, a súly eltolható 25-75% irányba, bármelyik javára.
2. 25 éves, folyamatos osztalékfizetési múlt. Az interneten a "dividend champion" kifejezés alapján találhatóak meg. A "dividend king" papírok már 50 éve folyamatosan fizetnek.
3. PE<20.
4. A diverzifikáció mértéke 10-30 részvény.
5. Korlátlan időtáv.

Saját elveim:
A szektorok vezető vállalatai, vagy elsőrangú kötvények a célpontok.
A vállalatok közül csak amerikaiak jöhetnek szóba az alacsonyabb adókulcs miatt.
A tartott cégek hosszú osztalékfizetési múlttal rendelkeznek. Előny, ha a 10 éves osztaléknövekedés 10% fölötti.
A részvények teljes mértékben tbsz számlákon hevernek.
A részvényt alapesetben korlátlan időre vásárolom meg. Ezzel együtt jár a tranzakciószám minimalizálása.
Előny a 15, 10 alatti P/E.
Extrém magas diverzifikáció, a tőke 0.5-1%-át költöm egy értékpapírra. Ez nem ad jobb hozamot, mintha 3%-ot költenék egy cégre, de nekem így kényelmes. Idővel a diverzifikáció csökkenésére számítok.
Minden szektorban hasonló, kiegyensúlyozott mértékű tőkebefektetés a cél.

Saját szabályaim közül a mellőzhető, másodlagos fontosságú elemek:
Továbbra is mérlegelem az alapszintű adatokat és mutatókat, mint: p/b, p/e, roe5y, div yield, market cap, price5y, payout ratio, 10yr div growth, Chowder rule. A korlátlan időtáv és a diverzifikáció miatt erre műveletre alapvetően nincs szükség. A módszer ezért is passzív, mert a befektetőnek egyáltalán nem kell foglalkoznia a befektetéseivel.
A Berkshire Hathaway által relatív nagy mennyiségben (1-10b $ fölött) tartott részvények gyakorlatilag gondolkodás nélkül megvehetőek a buy&hold stratégia alkalmazóinak. Jelentős részüket tervezem beszerezni. Nem tudom, milyen hozamelvárással válogat jelenleg, de a "W.B. Portfólió" c. könyvben akkor azt nyilatkozta, hogy legalább 15%, így a befektetéseiben legalább ekkora lehetőséget lát. Általában elég hosszú távra veszi meg a részvénycsomagjait, ami a passzív befektetőkhöz is passzol. Utóirat: azt tapasztaltam, hogy nem utánzom a Berkshire tranzakcióit. Például nem adtam el az IBM papírjaimat pusztán azért, mert ő így cselekedett.
3.5-4% feletti, negyedéves fizetési ütemű osztalékhozamra törekszem, kivéve, ha olyan alkalmi vétel történik, mint például egy veszélybe került Deutsche Bank beszerzése. Ilyen esetben a tartás nem korlátlan időre szól, helyzete javulása esetén azonban igen. Nem célom alkalmi vételek felkutatása.
Gyorsan bekövetkező, 50-100% emelkedés okának esetleg utánajárok, de csak különösen indokolt esetben adom el.
Minőségi amerikai nagyvállalatokat célzok. A negyedéves osztalékfizetés miatt túlnyomórészt amerikaiak jönnek szóba, ezek közül is főleg a dividend championok és a dividend challengerek.
A részvényarányt később 70% fölött tervezem tartani, felső határ nincs.
Bármennyi szót is ejtek az osztalékokról, a stratégiám nem osztalékra, hanem passzivitásra épül. A két módszer nem tévesztendő össze egymással. Az osztalék csak egy fontos komponense a passzív módszernek, de nem több ennél.

Néhány link:
[Suredividend] - A chowder szabály magyarázata, valamint a szabálynak megfelelő konkrét részvények. Elég rég frissítették a listát.
[Suredividend dividend kings] - A legalább 50 éve osztalékot fizető cégek listája.
[Buffett portfolio tracker] - A cég által kötelezően benyújtott tőzsdei dokumentumok alapján a cikk nyilvántartja, hogy mikor milyen üzletrészt vesz és ad el a konglomerátum.
[Buffett latest trades] - Még egy hasonló link az előző témában.
[DRiP investing] - Az info/tools/forms menüpontban, a U.S. dividend champions szekcióban excel táblázat tölthető le a bajnok cégek fontosabb adataival együtt. Kiváló csemegézési lehetőség. A keresést könnyíti meg a "Screener" táblázat, ami az előbbi adathalmazból egyszerű mutatók alapján listáz.
[Captain Dividend] - Hozzám hasonló ürgék részletes blogokat vezetnek a portfóliójukról, tranzakcióikról, a kapott osztalékokról. Innen még sok más blog is elérhető, ötletek merítésére.
[ft.com] - Hiába próbáltam ki tucatnyi portfólió nyilvántartót, egyiket sem lehet annyira saját igényeink szerint alakítani, valamint olyan változatosan utasítani az osztalékok kezelésére, mint ezt. Ez sem a legjobb számomra, de még nem találtam olyat, ami igazán megfelelne.
[Google drive] - Online táblázatkezelőben a portfolio nyilvántartást egészítem ki azzal, hogy az értékpapírjaim szektorokra bontom szét, valamint havi bontásban vezetem a kapott osztalékokat. Különféle függvényekkel is játszhatunk, importálhatunk adatokat pl. a yahoo tőzsdei oldaláról.
[Dividend meter] - Ez egy mókás kis kijelző, amivel az éves osztalékunkat (vagy más értéket) ábrázolhatjuk. Nekem külső segítség kellett, mire a függvényeket beállítottam, ezért csak erős idegzetűeknek ajánlott. Sajnos az adatlehívás annyira lassú, hogy az idő nagy részében a méter csak offline adatokkal használható, negyedévente online frissítve.

A passzív jövedelem építésének nagy hagyománya van a kommunizmussal nem tönkretett országokban, tehát főleg a nyugat-európai és észak-amerikai területeken. Érdemes néhány dolgot tisztázni ezzel kapcsolatban.
1. Az egyszerű ember úgy gondolja, hogy először valaki gyorsan meggazdagszik, és utána foglalkozik a tőkejövedelemmel. Valójában az egyetlen sikeres meggazdagodásra jutó próbálkozások száma igen magas, és a sikertelen próbálkozások általában elszegényedéssel végződnek. Vagyis 1 személy gazdaggá válik, 99 pedig vagy nem jut semmire, vagy adósságba veri magát.
2. A lassú gyarapodás azonban viszonylag jól tervezhető és kiszámítható folyamat. A felelősen gondolkodó személy eleinte az életszínvonala leszorításával igyekszik minél nagyobb arányban megtakarítani, az így keletkező különbséget pedig jövedelmet adó eszközbe, jellemzően részvénybe és kötvénybe fekteti. Befektet, nem spekulál.
3. A gyarapodáshoz nem bóvli részvényeket vásárol, mert az spekuláció lenne. Szektorok vezető cégeinek részvényeit halmozza, és nem vár azonnali eredményt. Tisztában van vele, hogy ez a folyamat egy életre szól, sőt, nem is egy életre. Miért?
4. Mert a tőkejövedelem építése generációkon átívelő folyamat. Az első generáció a 0-ról kezdi el, és lehet, hogy anyagilag túl sok hasznát nem látja az egésznek, azonban a gondolkodásmódra, és főleg a következő generációk gondolkodásmódjára komoly hatással fog bírni. A gyerek ugyanis nem azt hallja az ebédlőasztalnál, hogy az apa a saját szerencsétlensége miatt a kormányt és a főnökét szidja, hanem inkább azt, hogy időnként szóba kerül, milyen cég részvényét vásárolta, vagy melyik cég emelte éppen az osztalékot. Neki már 18 évesen is természetes lesz, hogy passzív jövedelmet kezd felépíteni, és a szülő megteheti, hogy ezt időnként jelentősen támogassa. Hát nem azt szeretné minden értelmes szülő, hogy a gyerekének jobb legyen?
5. Tudja, hogy nem azért rossz a fizetése, mert a pénzügyi rendszer rossz, és az elit összeesküdött ellene, hanem azért, mert a piac törvényei alapján az ő munkája az adott helyen és időben annyit ér. Dolgozhat azért, hogy passzív jövedelmével kiegészítse a fizetését. Később a kapott kamatok, osztalékok, árfolyam-nyereségek már olyan magasak, hogy a fizetése fog kiegészítésnek számítani.
6. Kellően hosszú felhalmozási időszak esetén már az első generációnál is, de a második generációtól biztosan megmutatkozik a passzív jövedelem jótékony hatása. Az anyagi korlátokból eredő problémák sem közvetlenül, sem közvetve nem jelentkeznek. Magunkra és utódainkra kiterjedően színvonalasabb egészségügyi ellátás, szabadabb lakó- és munkahelyválasztás, szabadabb vállalkozás, kellemesebb szabadidő eltöltés, jobb oktatás, az álmok megvalósításának nagyobb esélye érhető el. Megéri elkezdeni.

4 megjegyzés:

  1. Szervusz Tibor

    Olvasva a bejegyzésedet, azon szintugrások, mérföldkövek, vagy nevezzük bárhogy is, jutottak eszembe, amihez a nagyok is elérkeznek néha.

    Warren Buffett több helyen mondta, hogy számára az egyik ilyen, Charlie Munger volt. Charlie rávezette őt arra, hogy Benjamin Graham elvei fantasztikusak, de túl sok bennük a félelem, ami abból fakad, hogy Graham közelről tapasztalta meg a válságot. És Charlie-tól vette át Warren Buffett, hogy alkalmanként, kirívó esetbe, egy jó cégbe megéri akkor is beszállni hosszútávra, ha nem olcsó. Valószínű Graham nem tette volna, de Warren Buffett kellő körültekintéssel persze, igen. És megtették, Charlieval beszálltak olyan szinteken is cégekbe, ahol Graham nem tette volna. És nem bánták meg.

    Szóval vannak ilyen szintek, lépcsőfokok, mérföldkövek, amikhez az ember egyszer csak eljut, aztán meglépi. És kitágul a világ. Vagy épp beszűkül :-) ...majd a jövő eldönti.

    Mindenesetre sok sikert kívánok az új gondolatokhoz, stratégiákhoz is! A blogodat folyamatosan követem, értékesnek tartom, csak így tovább!


    Üdvözlettel
    András

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia. :) Köszi az észrevételeket. Remélem, beszámolhatok majd jó fejleményekről. :)

      Törlés
  2. "A Berkshire Hathaway által relatív nagy mennyiségben (1-10b $ fölött) tartott részvények gyakorlatilag gondolkodás nélkül megvehetőek a buy&hold stratégia alkalmazóinak. Jelentős részüket tervezem beszerezni."

    Ezen én is filóztam egy időben, de szerintem egyszerűbb Berkshire részvényt venni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jó ötlet, de sajnos nekem azért nem megvalósítható, mert rendszeres készpénzáramlást szeretnék elérni a megvásárolt részvényeken.

      Törlés