2017. október 31., kedd

Timi portfólió: 2017. október

Ez a hónap részben az újratervezésé volt, átgondoltam a korábbi portfólió allokációt. Úgy döntöttem, egyszerűsítek rajta, és a vállalati kötvényeket hanyagolom. Így a tervezett portfólió 60% részvényre és 40% magyar államkötvényre egyszerűsödött. Ezzel növelem a forint arányát a portfólión belül, a kockázatosabb eszközök arányát 75%-ról 60%-ra csökkentem.



A részvényfigyelő listámra felkerült néhány amerikai és 20 európai részvény is.



Osztalék és kamatfizetések októberben:
2017.10.16 iShares EURO STOXX Select Dividend 30 UCITS ETF (EXSG)
2017.10.20 2021/I Államkötvény

Eladások októberben:
2017.10.24 iShares € High Yield Corp Bond UCITS ETF EUR (IHYG)
2017.10.24 iShares Global High Yield Corp Bond UCITS ETF (HYLD)

Vételek októberben:
2017.10.18 CVS Health Bekerülési ár: 73,23 dollár
2017.10.23 2024/O Bónusz Államkötvény
2017.10.24 Intel Bekerülési ár: 40,88 dollár
2017.10.30 Lufthansa Bekerülési ár: 27,65 euró

2017. október 11., szerda

Interjú az Enefi igazgatósági tagjával

Az Enefi Nyrt. igazgatósági tagját, Gagyi Pálffy Attilát kérdezem a vállalatot érintő aktuális és kevésbé aktuális témákról. A bejegyzés végén néhány számviteli adat olvasható. Előre jelzem: a riport és a saját kiegészítésem sem tartalmaz "X Ft-ért kellene venni és Y Ft-ért eladni" típusú ötleteket, sem "tuti tippeket", sem jóslatokat.

Ivanov Tibor: Tömören hogyan mutatnád be a társaságot annak, aki most hallja először az Enefi nevet? 
Gagyi Pálffy Attila: A társaság nevében is jelzi, hogy hatékony energiafelhasználást eredményező projektekkel foglalkozik, elsősorban hőszolgáltatáshoz kapcsolódóan. 

Mikor kerültél az igazgatóságba, és milyen feladatokat látsz el? 
A szerepvállalásom a tulajdonosok részéről még az igazgatóságba kerülésemet megelőzően kezdődött. A társaság a piaci és politikai környezet kedvezőtlen változásának köszönhetően 2012-ben nehéz helyzetbe került, és a korábban kibocsátott kötvényeinek visszafizetésével késedelembe esett. A társaság és a hitelezői végül csődegyezségi tárgyalások során tudtak megegyezésre jutni és a társaság működését helyreállítani.
Én a hitelező kötvényesek részéről vettem részt ezeken a tárgyalásokon. A megegyezés végül eredményesen zárult. A hitelezők követeléseikért részvényesi tulajdont kértek és szereztek. Ekkor a társaság vezetését és felügyeletét a meghatározó kötvényesek és hitelezők, mint OTP, Allianz, Magyar Állam által delegált képviselők valamint az alapító Soós Csaba dominálták. A társaság vezetését a tulajdonosok alapszabályi szinten is megkötötték, hogy a tulajdonossá váló hitelezők kontrollja biztosított legyen. 
2016. januárjára azonban a tulajdonosok között egy feloldhatatlannak látszó ellentét alakult ki. A volt kötvényesek egy csoportja aggódni kezdett amiatt, hogy a vállalatvezetés teljes egészében azon tulajdonosok befolyása alá kerül, akik részt vehettek a magánnyugdíj-pénztárakból a Magyar Államhoz került ENEFI részvények igen előnytelen időszakban és áron történő privatizációjában, és tartottak attól, hogy ugyanolyan előnytelen döntéseket hozhatnak a volt kötvényesekkel szemben.
A 2016. január 8-án tartott rendkívüli közgyűlésen történtek a volt kötvényesek aggodalmát olyannyira megerősítette, hogy a csődtárgyalásokat követően ismét aktív cselekvésre sarkallta. Ennek az aktív cselekvésnek és tulajdonosi összefogásnak az eredményeként kerültem én és Bálint László igazgatósági tagként megválasztásra a volt kötvényesek és a kisrészvényesek támogatásával.
Az igazgatóság tagjaként a társaság stratégiai döntéseiben veszek részt.

Mi történt 2016. január 8-án, ami ekkora aggodalmat váltott ki?
2015. decemberében a társaság bejelentette, hogy a lengyel érdekeltsége értékesítésére 17mEUR feletti, azaz a nyilvántartási érték felett több mint 10mEUR-val megállapodás jött létre.
2016. január 8-án a társaság rendkívüli közgyűlésén véleményem szerint a hostile takeover (ellenséges kivásárlás) fogalmát kimerítő módon a Magyar Államtól az egykori magánnyugdíj pénztári részesedést rejtélyes körülmények között megszerző tulajdonosok a társaság és leányvállalatai irányításának átvételére tettek jogszabályokkal ellentétes módon kísérletet.
A lengyel operáció értékesítésének lezárása (így a vételár beérkezése) ugyanis ekkor még nem történt meg, a volt kötvényesek és a kisrészvényesek pedig aggódtak, hogy az értékesítés meghiúsulását eredményezhetik az események, és ismét megnyílik a lehetősége annak, hogy csupán a nyilvántartási értéken kerüljön ki a legjelentősebb vagyonelem a társaságból. Veszélyeztetve látszott továbbá a vételár felhasználásának elvárt módja is, nevezetesen, hogy a cégcsoport folytatja a saját részvények visszavásárlására vonatkozó programját, ami exit lehetőséget biztosíthat a kötvényes tulajdonosok részére. A feszült légkört jól mutatta a felügyelő bizottság működésképtelenné tétele is. A tagok visszahívását követően ugyanis a tulajdonosok „nem jutottak közös nevezőre” az új tagok megválasztásában. https://bet.hu/newkibdata/120624794/Rendk_v_li_t_j_koztat_s___k_zgy_l_si_hat_rozatok_160205HUN.pdf

Mit értesz azalatt, hogy csak kísérletet tettek az irányítás átvételére?
Azt értem alatta, hogy a rendkívüli közgyűlésen meghozott határozatokat benyújtó kérelmet a cégbíróság bejegyzésre alkalmatlannak találta, majd miután Soós Csaba részvényes, aki a jegyzőkönyv tanúsága szerint a közgyűlésen is kifogásolta az érintett tulajdonosok által jogszabályba ütköző módon meghozott határozatokat, megtámadta azokat, és a törvényszék hatályon kívül is helyezte őket.

Miért voltak alkalmatlanok bejegyzésre a határozatok? Nem volt jogász aki ebben közreműködjön? 
Dehogyisnem. Az irányítást átvenni kívánó részvényesek három ismert jogásszal az oldalukon vettek részt a közgyűlésen. A cégbírósági előterjesztést is az általuk a társasággal frissen szerződtetett jogi iroda nyújtotta be. A határozatok azonban a közreműködésük mellett sem voltak szabályszerűen meghozva, előterjesztve.

Az ellenséges kivásárlással kapcsolatos cikkekben azt is lehetett olvasni, hogy a társaságba olyan közvilágítási projekteket is bevittek, amelyek nem működtek zökkenőmentesen. Gondolom ezek az események is adtak okot aggodalomra. Ezekkel mi a helyzet ma?
Nem a projektekkel, hanem a nagyon rossz fizetési morállal volt elsősorban a probléma. A projektek értékesítése és az elmaradások rendezése folyamatban van.

A megválasztásotok után milyen helyzet fogadott? Érezhető volt még az a feszült légkör, amit a január 8-i közgyűléssel kapcsolatban tapasztalhattunk? 
Ha egy hasonlattal kell éljek, akkor egy elhagyott csatatérhez hasonlítanám a helyzetet, ahol gyeplő nélküli lovak szaladgálnak, és ahova még vissza-visszatalál egy-egy eltévelyedett lövedék az elvonuló seregek részéről. Többek között lerombolt számviteli apparátus, időre el nem végzett számviteli munkák, a távozó vezetés által megbízott jogi képviselet, társasággal szembeni támadások, indokolatlan-, és arányt tévesztett hatósági megkeresések fogadtak.
Fájó szívvel kellett azt is végig nézni hogy az MNB olyan hiányosságokért büntette a társaságot, és ezzel a részvényeseket, akiket védenie kellene, amit a társaság szándékában állt haladéktalanul kijavítani, csupán technikai határidők nem tették azt lehetőve a számára.
Az újonnan felállt társaságirányítás azonban a károk felmérését követően azonnal hozzáfogott a társaság működésének a helyreállításához. A társaság jól vette az akadályokat és mára egy nyugodtabb, fenntartható, és kiszámítható légkörben működik tovább.

Milyen elveket, ideákat igyekszel érvényesíteni a menedzsmentben?
A társaság stratégiáját az újonnan felállt vezetés röviddel a megválasztását követően közzétette, melynek legfőbb elve a részvényesi érték növelése.
Végzettségem alapján bankinformatikus szakmérnök és külgazdasággal foglalkozó közgazdász vagyok, így a gazdasági kérdések mellett a műszakiakra is van némi rálátásom.
Mint említettem, a társaságba a kötvényesi oldalról kerültem, ezért kötelességem azon dolgozni, hogy a kötvényesek befektetése megtérüljön a peres eljárások eredményes lezárásával, melyben továbbra is bízok.

A társaság korábban komoly befektetéseket eszközölt Romániában. Az utóbbi években azonban sokat olvashattunk a társaság ezzel kapcsolatos számos peres eljárásáról. Hogyan összegezhető a romániai szerepvállalás? Mi történt a befektetett tőkével? Hogy állnak a peres eljárások? Milyen kimenetelre számíthatnak a részvényesek?
A társaság romániai üzletága igen kedvező peremfeltételekkel indult, és a társaság élt is a lehetőségeivel, amíg a külső környezet ezt engedte. A befektetett tőke jelentős része Gyergyószentmiklóson és Marosvásárhelyen ma is megtalálható az elvégzett beruházások keretében. A társaság az ebből fakadó kárának megtérítését követeli a peres eljárásaiban a két város vonatkozásában.
Gyergyószentmiklóson megépült egy távhő központ, a korábbi veszteséges és korszerűtlen gázfűtési rendszer korszerűsítésre került, a lokális rendszerek összekötésre és fejlesztésre kerültek. A korábbi gázfűtést kiegészítette egy, a környező erdőgazdálkodásból és faiparból származó hulladékokat hasznosító, faaprítékra épülő fűtőmű.
A koncessziós szerződés azonban 2015-ben a város szerződésszegésének következtében fenntarthatatlanná vált. A romániai árhatóság által meghatározott távhő árat a város az árhatóságnál nem vitatta, de 9 hónapon keresztül jóváhagyni sem volt képes, vélhetően helyi politikai játszmáknak köszönhetően. Ennek eredményeképpen a társaságunknak nem volt más választása, mint a további veszteségeit megelőzve a felmondás jogával élni.
A felmondásról a társaság közgyűlése 2015. szeptember 4-én döntött, azonban a város vezetése az általa vállalt 60 napos szolgáltatás átvételi kötelezettségének egészen 2017. március 8-áig nem tett eleget, az átvételéhez szükséges érdemi munkát jogi furfangokkal próbálta meg helyettesíteni, veszélyeztetve ezzel saját lakosságának ellátását 2 fűtési szezonon át.
A koncessziós szerződés rendelkezései alapján a társaság átadta a szolgáltatás ellátásához szükséges eszközöket, azonban a város nem tett eleget a vállalt fizetési kötelezettségének, ezért azt jogi úton kénytelen érvényesíteni társaságunk.
Közvetetten álláspontunkat erősítik azok az eljárások is, ahol bírósági ítéletben mondták ki az ármegállapítással kapcsolatos egyik jogvitában, hogy jogos volt a felmondásunk, valamint azok, ahol a város visszamenőleges határozathozatalának jogszerűtlenségét és határozatainak hatálytalanságát állapítja meg az állami felügyeletet jelentő Prefektus és a döntését megerősítő bírósági ítéletek.
Marosvásárhely esetében annyiban különbözik a helyzet, hogy a beruházás egyik építési ütemében maga a város akadályozta meg a beruházás lebonyolítását azzal, hogy nem tudta igazolni az általa átadott eszközök egy részének tulajdonjogát, ezért megtagadta a szükséges engedélyek kiadását.
Kérdezted hogy milyen kimenetelre számíthatunk. A magam részéről bizakodó vagyok, és ha csak a román és magyar jogtanácsosaink szaktudásán és lelkesedésén múlna, akkor nem lehetnének kétségeim a sikerben. A Marosvásárhellyel kapcsolatos jogi eljárások és az adóhatósággal (pénzügy) kapcsolatos peres ügyek azonban óvatosságra intenek.
Marosvásárhellyel szemben elsőfokon a társaság keresete – jogos követelése ellenére - elutasításra került, majd másodfokon a jogalapot elfogadta a bíróság, és a kártérítés számszerűsítése tekintetében újabb eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot.
Jelenleg ebben az eljárásban ütköztetik álláspontjukat a felek, és értékelik szakértők a gazdasági és műszaki körülményeket. Szeptemberben éppen ebben az ügyben nem jelent meg egy kirendelt szakértő harmadik alkalommal sem, akihez így csak írásban tehetnek fel további kérdéseket a felek. 
A román pénzüggyel kapcsolatos eljárásokban pedig nagyfokú jogbizonytalanság tapasztalható. Volt rá példa, hogy jogerős ítéletek tárgyában azokat felülíró újabb ítéleteket hoztak, de volt olyan követelés kamatának fizetését jóváhagyó ítélet is, amely követelést a bíróság jogerősen elutasított.

A féléves jelentést követően bejelentettétek, hogy az MNB törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a társasággal szemben. Miről szól ez az eljárás?
Hétköznapi nyelven az eljárás lényege, hogy ha a társaság nem tesz eleget valamely törvényi kötelezettségének, akkor a Cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében kötelezheti erre a társaságot. Tekintettel arra, hogy az eljárás még folyamatban van, erről részleteket nem tudok elmondani. 
Egyebekben esetünkben már régóta ismert volt, hogy a társaság jelentős sajátrészvény állománnyal rendelkezik, melynek bevonására már megtette a közgyűlés a szükséges lépéseket. 

A féléves jelentés társasági eseményei között beszámoltatok az MNB egy másik eljárásáról is amely a társaság leányvállalatának sajátrészvény vásárlásait ítélte meg piacbefolyásolásnak. Erről hogyan vélekedsz?
A társaság a jelentésében kifejtette ezzel kapcsolatos álláspontját, amelyet kommentálni nem kívánok, azonban kiemelném belőle az MNB azon sajátos vélekedését, amelyben azt állította, hogy a társaságnak „a mennyiségi vételre tekintettel a piaci árnál olcsóbban kellett volna vásárolnia”. Az állítás abszurditását jól mutatja az ezzel kapcsolatban felvetődő legelső kérdés, hogy vajon mi alapján változott meg az állítást megfogalmazó MNB látásmódja a szöges ellentétjére 2015. november 20-a óta, amikor is a Budapesti Értéktőzsde 68,8%-át részvényenként 3.550Ft-os árfolyamon, azaz az akkor közzétett sajáttőke több mint háromszorosán megvásárolhatta.

Az elmúlt hetekben a piacon a többi kisvállalat részvényei mellett az ENEFI részvények árfolyama is meglódult, majd visszább esett. Véleményed szerint milyen eseményekre reagálhattak így a befektetők?
Vélhetően az általános tőzsdei hangulat hathatott az árfolyamra. A részvénybevonás közgazdaságilag nem változtat az eredmény-mutatókon, hiszen eddig is a társaság tulajdonában álló sajátrészvények bevonásáról volt szó.

Milyennek látod a társaság jövőbeni kilátásait?
A társaság működése jelenleg stabil és fenntartható. A társaság eszközei konzervatívan értékeltek, így a romániai perek függvényében van tér a részvényesi érték növekedésére, azonban ne felejtsük el, hogy a Gyergyószentmiklósi koncesszió felmondása óta eltelt 2 év, és érdemi tárgyalásra még elsőfokon sem került sor. Ebből következően az elkövetkező 2 évben, ha eljutunk egy másodfokú ítéletig, akkor azt már félsikerként könyvelhetjük el.

Mi lenne a másik fele a sikernek?
A siker másik fele a megítélt követelések végrehajtása kell legyen. Ezt azért mondhatom, mert van korábbi munkatapasztalatom végrehajtási eljárásokkal kapcsolatban, és annak az átfutási ideje is jelentős amíg a követelés kielégítésre kerül. Összegezve a társaság vezetése tartja a meghirdetett stratégiáját. 

Köszönöm a válaszokat, és további eredményes munkát kívánok!

* * * * *

Az interjúnak vége. A bejegyzés további részében én (blogszerző) írok néhány számviteli adatot.
Az október elsejei és szept 26-i közzététel szerint a részvények száma: 10,000,000 db, kapcsolt vállalkozásoknál 1,202,372. Kb. 8,800,000 db részvénnyel számolhatunk. A jelentésben látható további 630,000 db saját részvényt nem vonom ki, mert opcióként várhatóan lehívják később.
Árfolyam október 11-én: 249 Ft.
2017. első félévi adatok:
Részvényesekre jutó saját tőke: 4.362m €, azaz 1348m Ft.
Ugyanez 6 hónappal előtte: 4.156m €, azaz 1285m Ft.
6 havi saját tőke gyarapodás: 63.7m Ft.
1 részvényre jutó saját tőke gyarapodás: 7.2 Ft.
Összes kötelezettség: 2.189m €, azaz 677m Ft.
Bruttó eredmény: 623,000 €, azaz 193 m Ft.
Pénzügyi műveletek eredménye: 882,000 €, azaz 272m Ft.
Részvényesekre jutó 6 havi profit: 1.052m €, azaz 325m Ft.
Részvényesekre jutó 6 havi teljes átfogó eredmény: 1.014m €, azaz 313m Ft.
Egy részvényre jutó 6 havi profit: 37 Ft (vesd össze: 7.2 Ft saját tőke gyarapodás).
Egy részvényre jutó saját tőke: 153 Ft.
Osztalék: 0 Ft.

A 6 havi profitot 3 fő okból nehéz lenne értékelni: 
(a) ennek egy része nem termék/szolgáltalás eladásának eredménye, tehát nem rendszeresen, üzemeléssel létrejövő eredmény. Nem tudom, mennyi a rendszeres, ezért jegyeztem fel fogódzónak a bruttó eredményt, ami jóval kevesebb a profitnál. Fontos azonban tudni, hogy nyereségesen üzemel.
(b) A céget még a 2. félévben is szervezik, így a rendszeres adat vizsgálatával sem érnénk sokat. 2016. március 8-tól a lengyel, 2017. februárjától a gyergyói eredmény már nem gazdagítja a számokat, az összevetés nehéz lenne.
(c) A peres eljárások eredménye jelentős lehet. Legrosszabb esetben sem okoz semmilyen veszteséget, tehát vagy 0, vagy pozitív hatással jár majd. Egy korábbi közgyűlés a gyergyói megegyezés minimumát 2.5 milliárd forintban határozta meg, ez a félév végi saját tőkét (1.35 mrd huf) közel megháromszorozná. Az egy részvényre jutó tőke 153 Ft-ról 437 Ft-ra emelkedne.

Ezek után már csak a mérleg marad: az egy részvényre jutó saját tőke 153 Ft, 6 hónap alatt 7.2 Ft-ot nőtt. Ehhez képest az árfolyam nem alacsony, de beárazhatjuk az erős mérleget (azaz a kevés kötelezettséget), illetve azt a tényt, hogy a társaság nyereségesen üzemel.

(a blogszerző nem rendelkezik Enefi részvénnyel)

2017. október 3., kedd

Timi befektetési módszere

A blogolvasók közül "Timi" megosztotta velünk elveit. Szerintem jó úton jár. Köszönöm a beszámolóját:

A spórolás mindig is jellemző volt rám, azonban kb. 1-1,5 éve alakult úgy az életem, illetve az anyagi helyzetem, hogy a havi bevételem jelentősebb részét tudom félretenni (jelenleg 60% körül, de szeretném növelni ezt a megtakarítási rátát). 
Konkrét összegeket nem szeretnék írni csak arányokat, kb. 4 évi megélhetésemre lenne elegendő a jelenlegi tőkém, ezt növelem havi szinten. Szóval úgy saccolom, hogy pár emberhez képest én igencsak kispályás vagyok. :)
Korábban voltak próbálkozásaim befektetési alapokkal, certifikátokkal, fxpro-n való napi kereskedéssel, de ahogy minél többet olvastam a befektetésekről, rájöttem, hogy egyik sem az én világom, és ez eleve nem befektetés, hanem spekuláció.
A hosszú távú befektetéseimmel szeretném fokozatosan növelni a passzív bevételemet. Először csak államkötvények, valamint vállalati kötvény és részvény ETF-ek segítségével szerettem volna összerakni a portfóliómat, de vonz az egyedi részvénykiválasztás is, ezért úgy döntöttem, hogy a Nasdaq 100-at, valamint az S&P 500-at lekövető ETF-ek helyett, egyedi részvényeket fogok vásárolni, ez a teljes tőkére vetítve 25% egyedi részvényt jelent.
Az általam elképzelt portfólió 50% részvényt, 25% Prémium és Bónusz Államkötvényt, valamint 25% magas kamatozású vállalati kötvényt tartalmaz majd. Jelenleg nem pontosan ez az arány, a részvény arány alacsonyabb.


Részletesebben:
25% európai részvény etf (EXSG, EXSA)
25% amerikai részvény
25% PMÁK, BMÁK
12,5% magas kamatozású euró vállalati kötvény ETF (IHYG)
12,5% magas kamatozású fejlett piaci vállalati kötvény ETF (HYLD)
Mivel a vállalati kötvények, a részvényekkel hasonlóan mozognak, így látszik, hogy a kockázatosabb eszközök vannak túlsúlyban, de azt hiszem, fiatalként ennyi talán belefér, először 60% kötvény, 40% részvény arányban gondolkodtam. Fontosnak éreztem, hogy földrajzi hely és deviza szerint is diverzifikáljak. A másik szempont az volt, hogy olyan eszközöket válogassak össze, amelyek rendszeresen fizetnek osztalékot.




Milyen szempontok szerint választok részvényeket?
Van egy 30 részvényből álló figyelő listám, az ezen szereplő részvényekből szeretnék vásárolni egyenlő arányban.


Értékrend, érzelmi szempontok: Nem veszek olyan cég részvényeiből, amelynek a tevékenységével nem tudok azonosulni (pl. hadiipari cég, dohányipari cég, erősen egészségkárosító élelmiszereket gyártó cég).

Szeretnék olyan cégek részvényeiből is venni, melyekben látom a jövőt (kiberbiztonság, automatizálás, robottechnika, megújuló energia stb.).

Adatok összehasonlítására, egy adott részvényekre vonatkozó adatok megnézésére a gurufocus.com-ot használom. Minden leírt adatra vonatkozik, hogy a szektortársakkal összehasonlítva, valamint az adott részvény történetére vonatkoztatva is megnézem, hogy alacsony, magas, vagy átlagos-e az érték.

Anyagi stabilitás, növekedési kilátások: Nem szívesen választok magas adóssággal rendelkező céget, kivételt képez, ha csökkenő a tendencia, vagy a részvény egyéb mutatói megfelelnek számomra.

WACC v ROIC: minél alacsonyabb WACC, minél magasabb ROIC.

ROE: szektorátlagnál legyen magasabb.

Nettó bevétel: egyenletesen növekvő tendenciát mutasson. 

P/E: ne legyen kiugróan magas, lehetőleg a szektorátlagnál ne legyen magasabb, itt is figyelem, hogy magas vagy alacsony a korábbi értékekhez képest.

Osztalék: a kifizetési ráta inkább alacsony legyen, mint túl magas, lehetőleg növekvő tendenciát mutasson az osztalék.

Mikor veszek részvényt?
Nem vadászom az aljakat, nem vásárolok napi szinten. Havonta egy-két tranzakcióval szeretném fokozatosan felépíteni a portfóliómat.
A vásárlás előtt részvények esetében meg szoktam nézni a Peter Lynch Chartot. Ha az Earning Line alatt, vagy ésszerű határon belül, de felette tartózkodik a részvény ára az jó, ha durván elválik egymástól a kettő, akkor várok még.
Az 52 hetes legalacsonyabb és legmagasabb ártól való elmozdulást szoktam még figyelni yahoo-n. Olyan részvényt próbálok venni a figyelőmről, ami épp rossz passzban van és inkább a minimumot közelíti.

2017. október 1., vasárnap

Jánvári Máté portfólió: 2017. szeptember

Rövid bemutatkozás: 
Egymástól függetlenül, de nagyjából egy időben Tiborral kezdtem el foglalkozni a tőzsde és a részvények világával. Nálam az indíttatás picit más volt, ugyanis én eleve gazdasági szakembernek tanultam az egyetemen. Mivel a könyvelés nem tartozott a kedvenc foglalatosságaim közé, ezért inkább a befektetések irányába indultam el. A diplomamunkámat például a vállalatok tőzsdére lépési szándékairól írtam 2009. elején. A 2008/2009-es pénzügyi válságot is már ennek tudatában szemléltem és éltem át, de szerencsére csak kívülről (azaz anyagi érintettség nélkül).
Hiába az egyetemi végzettség, befektetési szakirány és befektetések iránti érdeklődés, még sem találkoztam Graham értékalapú megközelítésével egészen 2014-ig. Egyébként volt befektetésem 2010. (ekkor csöppentem bele a munka és a multik zajos világába) és 2014. között is. Ezek nagy része befektetési alap volt, főleg fejlődő piacokba fektető alapokat választottam, illetve néhány abszolút hozamút. 
2013. év végén kezdtem el jobban érdeklődni az egyedi részvényekbe történő befektetések iránt, viszont elkövettem egy hibát: komolyabb kutatás és olvasás nélkül tőkeáttételes certifikátokkal kereskedtem. Az elején nem is ment rosszul (de kiemelkedően jól sem), majd pár hónap után belefutottam néhány nagyobb veszteségbe, és rájöttem, hogy amit csinálok, annak igazából semmi értelme sincs (elvek nélkül), így inkább felhagytam vele. Eközben megismertem Tibor blogját, és általa Graham örökérvényű könyvét, Az Intelligens Befektetőt, és értékalapú elveit. Már rögtön az elején tudtam, hogy ez az, ami hiányzott, egy komplett szabályrendszer, amit biztonságosan alkalmazhatok, és nemcsak találomra „lövöldözök” a piacon. 
Azóta is ezen elvek szerint vizsgálom a cégeket, és vásárolok belőlük. Fontos hangsúlyozni, hogy ezen elvek alkalmazása még nem garantálja sem a piac felülteljesítését, sem a piaci hozam elérését, illetve annyit tennék még hozzá, hogy előfordul, hogy nem értékalapon, hanem spekulációs céllal is vásárolok, de ennek az arányát korlátozom, a tőkém max 5%-ig. 


Pár információ a fenti tőke allokációmhoz:
A portfólióm jelenleg 30 különböző részvényből áll. Nálam nagyjából ez az a felső határ, amit még ésszerűnek és kezelhetőnek tartok, persze nincs kizárva, hogy e fölé menjek, de hosszú távon ez nem célom.
2 szektor súlya meglehetősen nagy: az energia és a pénzügyi cégek felülreprezentáltak, a 2 szektor együttvéve a teljes részvényarányom közel 70%-át teszi ki. Nagyrészt európai cégek szerepelnek benne, és van néhány amerikai is a portfólióban. A nyersanyag részesedés kicsivel kevesebb mint 10%, ebben egy nyersanyagokat tartalmazó befektetési alap és tőkeáttétel nélkül elérhető olaj és ezüst certifikát szerepel.
Jövőre jelentős mennyiségű magyar államkötvény fog lejárni (a diagramon látható narancssárga rész kb. 30%-a), amit a jelenleg elérhető alacsony kamatszint mellett valószínűleg nem államkötvény vásárlására fogok fordítani, de persze előfordulhat, hogy addigra megindulnak felfelé a kamatok, és maradok ennél az eszközkategóriánál, majd meglátjuk. 

Részvény vásárlások/eladások 2017. Szeptemberben:
Egy részvényt adtam el, nevezetesen a Gulf Resources-t. A céget még tavaly májusban vásároltam, és azóta közel 50% árfolyamnyereségem keletkezett rajta. Működését tekintve egy kínai cégről van szó, só és bróm kitermelésével foglalkozik, és be van vezetve az amerikai piacra. 3 ok miatt döntöttem az eladása mellett: 
1. A legfontosabb, hogy csökkentsem a részvényarányomat, ugyanis a mostani magas piaci árfolyamokhoz képest soknak érzem a 39-40%-ot, számomra 32-35% az, ami a nyugodt alvást biztosítja. 
2. Csökkentsem a nyersanyagszektor irányába a kitettségemet. 
3. Korábban már volt egy negatív tapasztalatom egy kínai működésű, de hasonlóan nyugati piacra bevezetett céggel kapcsolatban, és ezért jobbnak láttam még most megszabadulni ettől a cégtől, amikor hasznom van rajta. 
Ami a vásárlásokat illeti, csak egy cégről számolhatok be, az pedig a magyar piacról az Enefi. A cég körül ismét felpezsdült valamelyest a légkör, egyrészt a részvények ára a 200 alatti szintekről 240-260 forinti szintekig repült, másrészt Szeptember 26-án tartott közgyűlésén elfogadták a saját részvények bevonásáról szóló határozatot, melynek értelmében a részvények száma kb. 1/3-ra csökkent. Nekem a közgyűlés előtt és után is volt egy-egy vételem, igaz a tőkémhez viszonyítva meglehetősen kicsi mennyiségben. Emellett még fontos tudni, hogy 2 komoly per is folyamatban van a cégnél (Gyergyószentmiklós és Marosvásárhely Városával szemben), melyek pozitív kimenetele komoly egyszeri eredményt hozna a cég számára. Semmiképpen nem akarok senkit vásárlásra biztatni, de én  látok benne lehetőséget.

(folytatás következik 1 hónap múlva)