2018. december 30., vasárnap

Máté portfólió: 2018. december


Ez az utolsó alkalom, hogy havi jelentést teszek közzé a portfóliómról és annak alakulásáról, ugyanis úgy döntöttem, hogy áttérek a negyedéves beszámolóra. Egyrészt az sokkal kényelmesebb, másrészt nincs annyi kereskedésem se havi szinten, ami a sűrűbb havi beszámolót indokolná.
Érdemes néhány szót ejteni a piacok jelenlegi állapotáról. Az amerikai jegybank szerepét betöltő FED idén már negyedik alkalommal emelt az irányadó alapkamat szintjén, elérve a 2,5%-ot. Jövőre további 2 vagy 3 kamatemelés várható az előrejelzések szerint. Az európai központi bank némileg lemaradva ugyan, de hasonló pályára lépve év végével befejezi a kötvényvásárlási programot. Fontos külön választani a reálgazdaság és a tőzsde teljesítményét. Az amerikai gazdaság egyelőre töretlenül növekszik, foglalkoztatás az egekben, munkanélküliség történelmi mélyponton. Az európai piac teljesítménye már nem ennyire meggyőző. A német gazdasági aktivitást mérő Markit beszerzési menedzser-index értéke például négyéves mélypontra esett Novemberben (hasonló esés volt a többi nagy európai országban is a kilátásokat tekintve). Sokan már medvét kiáltanak, de hogyan teljesítettek 2018-ban a tőzsdék (szándékosan nem az elért csúcshoz képest mutatom)?
Az amerikai tőzsde 3 nagy indexének idei teljesítménye:
S&P 500: -7%; Dow 30: -6,7%; Nasdaq Composite: -4,6%
Európai tőzsdék idei teljesítménye:
DAX:-18,2%; FTSE 100: -12,4%; CAC 40: -12%; IBEX 35: -15,4%
Hosszú távú (10 éves) teljesítmények:
S&P 500: 168%; Dow 30: 153%; Nasdaq Composite: 190,78%; DAX: 141%; FTSE 100: 63%; CAC 40: 53%;
IBEX 35:-0,7%
Az átfogó piaci indexekhez képest egyes szektorok jóval nagyobb mértékben zuhantak idén. Ha a számomra 3 legfontosabb szektort nézzük (Energia, pénzügyek és telekommunikáció), akkor ezek a számok rendre: -21,1%, -15,7% és -17%. Az egyedi részvények ennél sokkal nagyobb mértékben estek. Csak néhány kiragadott példa: Exxon: -19%, AT&T: -27% vagy az év egyik legrosszabbul teljesítő konglomerátuma a GE: -57%. Véleményem szerint ez még nem tekinthető jelentős, komoly visszaesésnek, mindössze a piacok/befektetők kezdenek ráeszmélni a megváltozott gazdasági körülményekre, és arra, hogy egy 10 éves emelkedő piacon vagyunk túl, ami mögül már elfogyott a jegybankok által támogatott erős pénzügyi hátszél. Ez viszont már jó alkalom arra, hogy elgondolkozzunk néhány vásárláson. A ciklikus iparágakból történő vásárlást/bővítést (mint például a pénzügyi szektor vagy gépjárműgyártás) egyelőre (még) igyekszem kerülni, mert egy esetlegesen bekövetkező recesszió alkalmával sokkal olcsóbban is kaphatunk belőlük. Figyelmem inkább a válságálló cégekre irányul, ezek főleg olyan mindennapi fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok, melyek iránti kereslet visszaeséskor sem szokott csökkenni. Néhány példa: Unilever, PG, Altria, Mondelez, Colgate, Johson and Johnson, Walmart, Kraft-Heinz. A JNJ például kifejezetten érdekes lehet, a babhintőpor esetleges azbeszt tartalma miatt kirobbant botrány miatt.
2018. decemberi vásárlások:
Mtel: 440 Forinton vettem egy további csomagot, ennek köszönhetően immáron a portfólióm legnagyobb vállalatává lépett elő megelőzve az Enefit és a Mol-t. Első körben a cél az 5% elérése, aztán ha nagyon leesne az ára, akkor nem zárom ki a további vásárlást sem. A teljes meglévő részesedésem átlagos bekerülési ára 440 Forint (390 és 480 forint között voltak a vételeim).
AT&T: Az októberi riportban írtam részletesebben már róla. Végre kaptam egy újabb csomagot 29$-on, így a cég által frissen bejelentett 2,04 $-os éves osztalékkal számolva kereken 7% hozamot ad ez a kiváló cég. A neten elérhető publikus információkból készítettem egy kis összefoglalót is róla (némi angol tudás szükséges hozzá):
Vásárlásomat követően tovább esett a cég ára az általános eladási hangulatban, immár közel került a 27$-hoz is. 25 $-os szintnél az osztalék hozama már meghaladja a 8 %-ot, ami akár további vásárlást is generálhat részemről.


2018. decemberi eladások:
CNP Assurances: Francia biztosító cég, 10%-os haszonnal 19 Eur-on értékesítettem leginkább azért, mert látva a piaci folyamatokat és az árfolyamok általános alakulását úgy gondolom, hogy később olcsóbban is vissza fogom tudni vásárolni, amennyiben persze szeretném. Másrészt jelenleg leginkább defenzív papírokat keresek, olyanokat, amelyek kifejezetten válságállóak, és negatív piaci körülmények között is viszonylag stabilak maradnak. Ilyennek gondolom az AT&T óriás telekom céget vagy a gyorsan fogyó fogyasztási cikkeket termelő vállalatokat (FMCG).
Unicredit: 2017. Februárban jegyeztem 8 Eur-on a bank által kibocsátott új részvényekből, aminek közel felét értékesítettem most 11 Eur-on hasonló okból, mint amiért a CNP Assurances-t is eladtam. BNP Paribas, AXA és Banco Santander azok a bank és biztosító cégek, amelyeket jelenleg követek, és elég valószínű, hogy további áresések esetén vásárolok belőlük.
Jelenleg a következő pozícióim vannak nyitva:
  • Mol eladás 3150 Ft-on
Decemberben kapott osztalékok:
Exxon Mobil, Shell, Gamestop.
Eszközök aránya a portfólióban:


Jelenleg tartott részvényeim:




2018. november 29., csütörtök

Máté portfólió: 2018. november


Folytatom az előző hónapban elkezdett negyedéves jelentések rövid bemutatását, ugyanis akkor nem volt időm mindenről beszámolni. Számomra a GE, Mol, és a Magyar Telekom releváns.

General Electric:
Az elmúlt 1,5 év nagyon sok „hidegzuhanyt” hozott ennek a több mint egy évszázados múltra visszatekintő egykoron a világ legnagyobbjaként működő cég befektetőinek. Kezdődött a Power üzletág gyengélkedésével (ami jelenleg is tart), ezt követte az osztalék lefelezése, kirúgás a Dow Jones 30 ipari indexből, és mindez együtt járt az árfolyam mélyrepülésével. 2017 Januárjában még 30 $- ért vehettünk egy részvényt, amit most Novemberben már megkaphatunk 8$ alatt. 260 milliárd $-os kapitalizációból 190 milliárd $ olvadt el/füstölt el/párolgott el (kinek melyik kifejezés tetszik).
Sok örömben nem volt része az idei harmadik negyedéves jelentés közzétételét követően a tulajdonostársaknak. 22 milliárd $-os (készpénzáramlással nem járó) értékvesztés elszámolását jelentette be a Power üzletágában, ami miatt még hatósági vizsgálat is indult a cég ellen. Nagyrészt ennek köszönhetően a 2,63$-os negyedéves veszteség lett az eredmény. Emellett a korábban felére csökkentett negyedéves osztalék lényegében eliminálásra került, és mindössze 1 cent/negyedév maradt. Persze ez a cég szempontjából fontos, és szükséges lépés volt, hiszen így 3,9 milliárd $ készpénzt tud megspórolni, és további adósságcsökkentésre fordítani. Ezt az új CEO – H. Lawrence Culp is többször hangsúlyozta, hogy az egyik legfontosabb teendő a következő időszakra a kötelezettségek csökkentése:
General Electric's Chairman and CEO Larry Culp said Monday he feels the "urgency" to reduce the company's leverage and will do so through asset sales. "We have no higher priority right now than bringing those leverage levels down,".
Pár adat a cégről 2018. Szeptember 30 és 2017. Szeptember 30 között:
  • Készpénzállomány: 27 mrd$ (2018) vs 40,4 mrd (2017)
  • Teljes adósság (rövid és hosszú távú): 263 mrd (2018) $ vs 292 mrd $ (2017)
  • Saját tőke: 31,4 mrd $ (2018) vs 56 mrd $ (2017)
Beszédes az alábbi hosszú távú teljesítményt mutató ábra is (a 2007/2008-as pénzügyi válság mélypontjától (7,41$) nem vagyunk már messze):


Ami engem illet, egy kezdő csomagot vásároltam belőle 17$-on (a jelek szerint túl korán) idén Januárban. Úgy gondolom, hogy nagyon sok gonddal küszködik a cég, sok pénzügyi hatás jelenleg még nem is látszik tisztán (pl.: GE Capital-hoz kapcsolódó várható jövőbeli biztosítási kötelezettségek), lehetnek még csontvázak is a szekrényben, és ugyan csökkent az adósság az elmúlt években, de még mindig óriási mértékben nyomja a cég vállát. Ezek alapján nem is csoda, hogy szinte menekülnek a befektetők a cégből. Mindezek fényében én mégis látok lehetőséget a cégben. A repülőgépgyártás (21,5% profit marzs) és az egészségügyi részleg (17,5% profit marzs) továbbra is nagyon jó eredményeket produkál és nem is elhanyagolható szeletei a cégnek. Ez a két részleg árbevétele együttesen a teljes cég árbevételének a 41%-át adja. Ez persze nem azt jelenti, hogy rohanok vásárolni, hanem csak azt, hogy fokozott figyelmet fordítok rá, és a könyv szerinti érték alatti diszkont áron elképzelhető, hogy vásárolok még belőle egy csomagot.


Mol:
Legnagyobb arányban tulajdonolt részvényem nagyon jó eredményeket jelentett.
2017 Q3-hoz képesti változások:
  • Értékesítés bevétele 38,5%-al magasabb
  • EBITDA több mint 54%-al nagyobb
  • Nettó eredmény pedig majdnem duplája lett (egy részvényre jutó eredmény 129 forint)
  • Külön örvendetes, hogy az eladósodottság is szép, csökkenő pályán mozog (13,2%)
  • Ami a szegmenseket illeti, az upstream a várakozásoknak megfelelően kiemelkedően teljesített (a magasabb olajárnak köszönhetően), ahogy a kiskereskedelmi szektor is. A magas olajárnál általában gyengélkedő downstream szektor sem lett rossz, sikerült többet hozni, mint tavaly.


Mtel:
Az árbevétel ugyan nőtt tavalyhoz képest, viszont a működési eredmény, a nettó eredmény mind jelentősen visszaesett. Ez nagyrészt a megugró költségeknek köszönhető (nagyrészt a közvetlen költségek, valamint az értékcsökkenés emelkedett). Ami viszont mindenképp pozitívum, hogy a nettó adósság/saját tőke aránya tovább csökkent (a célsáv 30 - 40%), ez alapján a cég már akár emelhetne is a 25 forintos osztalék mértékén.
Osztalék fedezettsége:
Egy részvényre jutó nyereség 13 forint lett Q3-ban, az első 9 hónap alatt pedig 34,66 forint jött össze. Ha a tavalyi 45 forintos eredménnyel számolunk (ami szerintem idén is elérhető), akkor bőven fedezi a nyereség a 25 forintos osztalékot. A Szabad Cash Flow 9 hónap alatt 28,5 milliárd forint, a 25 forintos osztalék kifizetése összesen 29,6 milliárd forintot emésztett fel. Tehát lényegében az első 9 hónap Szabad Cash flow kitermelte az éves osztalék mértékét.
Felvásárlási pletykákra az árfolyam Novemberben 400-ról 440-450 forint közelébe ugrott, egyelőre konkrét, hiteles a vállalat által közzétett és alátámasztott információ nélkül.
A cég megerősítette a már korábban meghatározott éves célkitűzéseit is:


2018. novemberi vásárlások:
Gspark: Egyelőre csak nagyon kevés mennyiséggel (3350 Forinton) bővítettem már meglévő csomagjaimat. A vállalat kellemes harmadik negyedévi jelentést tett közzé, szerintem senkinek nem lehet panasza. Díj bevétele több mint 17%-al haladta meg a tavalyi időszak bevételét, üzemi eredmény 20%-al több, adózott eredménye 23%-al magasabb lett. A SZIT státusznak megfelelően a cég az eredmény 90%-nak megfelelő osztalék kifizetését irányozta elő, ami részvényenként 117 Forintnak felel meg.
Aareal bank: Véleményem szerint kiváló német kisbank, általában jó eredményeket tesz közzé, ebből adódóan alulértékeltnek gondolom a jelenlegi áron, 29,1 EUR-ért vásároltam belőle még egy csomagot. A mostani harmadik negyedév igaz nem sikerült olyan jól, mint a tavalyi, ettől függetlenül a cég megerősítette az éves eredményvárakozásait. Az első 9 hónap során 1,97 EUR/részvény nyereséget könyvelt el, így valószínűleg a tavalyi eredmény után idén kifizetett 2,5 EUR részvényenkénti osztalék nem tartható, de még egy 1,5 - 2 EUR közötti osztalékkal is megfelelő a részvény jelenlegi árazása.
2018. novemberi eladások:
Mol: 2800 Forinton vásárolt csomagomat értékesítettem 3080 Forinton, kicsit kevesebb mint 10% nyereséget zsebre vágva. Van még egy csomagom, amit 3020 Forinton vásároltam, szándékaim szerint hamarosan ezt is eladhatom 3200 - 3300 forinton, amennyiben az ár eljut addig.
Omega Healthcare: Két külön vásárolt csomagomat egyszerre dobtam ki a portfólióból. Az egyiket 33 dollárért a másikat pedig 27 dollárért vásároltam tavaly év közepén és év végén. Mindkettőt 35,25 dolláron értékesítettem (azóta tovább emelkedett az árfolyam). Az így keletkező cash-t legnagyobb valószínűséggel AT&T-be fogom visszaforgatni.
Jelenleg a következő pozícióim vannak nyitva:
  • Mol eladás 3300 Ft-on
  • Gamestop eladás 20$-on
  • Zwack vétel 16000 Ft-on (tavaly év végén raktam be, egy része teljesült is az év első kereskedési napján)
  • Uniper eladás 30 EUR-on
  • AT&T vétel 29$-on
Novemberben kapott osztalékok:
ATT, General Mills, Omega Healthcare, Kinder Morgan, Wilh. Wilhelmsen.
Eszközök aránya a portfólióban:


Jelenleg tartott részvényeim:


2018. november 1., csütörtök

Máté portfólió: 2018. október


Meglehetősen hirtelen köszöntött be az Ősz. Szeptember végén szinte egyik pillanatról a másikra hűlt le a levegő 15-20 fokot. Ezzel szemben Október visszahozta a már csak távolinak tűnő forró nyári napok szívet melengető emlékét. Aki tehette, az az árfolyamok folyamatos „checkolása” helyett inkább kihasználta ezt és tett egy utolsó nagy bringa- vagy gyalogtúrát a szabadban. Persze ha valaki fél szemét közben a piacokra fordította, akkor biztos, hogy nem voltak unalmas percei. Tőzsdei szempontból ugyanis ez a negyedéves jelentések időszaka.
Südzucker (múlt havi vásárlásom) Október 11-én közzétette első féléves jelentését. A csoportszintű bevétel ugyan nem esett jelentős mértékben, viszont a működési eredmény már igen, kb. a felére zuhant a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva. A cukor és a CropEnergies (bioetanol gyártó) üzletágak teljesítettek a legrosszabbul. A cukor esetében hiába adtak el jóval nagyobb volumenben, az alacsony áraknak köszönhetően 8%-al csökkent az ebből származó teljes bevétel ezzel 0 közelébe lökve a működési eredményt. Ennek megfelelően módosította, illetve pontosította a cég vezetősége az eredményre vonatkozó éves előrejelzésüket. Kicsivel lentebb várják a csoportszintű bevételek alakulását (6,6 - 6,9 mrd EUR), ahogy az üzemi eredményt is (25 és 125 millió EUR).
A fentieknek köszönhetően mindössze 14 eurocent részvényenkénti profit keletkezett eddig, ami éves alapon szerintem nem lesz több mint 20 eurocent, de inkább kevesebb várható. Ebből adódik, hogy a 2018-ban kifizetett 45 eurocent osztalék fenntarthatatlan, 2019-ben jelentős osztalékvágás várható.
Egyébként a cukor ára Október elején emelkedésnek indult, ami egyértelműen jó hatással volt a cég árfolyamára is, egy hónap alatt kb. 16% nem realizált nyereség keletkezett a pozíciómon.
A hivatalos jelentés itt található:
Kinder Morgan 3. negyedéves jelentése számokban:
  • 693 millió $ nyereség vs 334 millió $-al szemben (2017 Q3) – Trans Montain eladás is szerepel benne, ami egyszeri hatás.
  • 0,2 $ részvényenkénti osztalék Board által jóváhagyva (éves szinten 0,8 $), ez 2017-hez képest 60%-os emelésnek felel meg. 2019-re pedig további emelés várható – 1$-ig.
  • 1,1 milliárd $ Cash flow vs 1,06 milliárd (2017 Q3)
A hivatalos jelentés itt található:


AT&T 3. negyedéves jelentése:
Ami szerintem fontos, és érdemes kihangsúlyozni, hogy a cég megerősítette a korábbi egész évre vonatkozó várakozását - 3,5 $ részvényenkénti eredményt és kb. 21 milliárd $ Free Cash Flow-t (FCF).
Ami a negyedévet illeti a főbb számok így alakultak (Time Warner hatása immáron teljes egészében jelentkezik):
  • 45,7 milliárd $-os bevétel -> 15,3%-al magasabb a tavalyinál
  • 4,7 milliárd $ profit (0,65$ részvényenként)-> 56%-al magasabb a tavalyinál
  • 6,5 millliárd $ FCF (Cash from operating activities minus CAPEX) -> 16,6%-al magasabb
  • 2018 végéig 28 milliárd $ adósság kerül visszafizetésre vagy megújításra
A jelentéssel a befektetők meglehetősen elégedetlenek voltak, ugyanis több mint 8%-al esett a papír árfolyama (szerintem túlzóan). Nézzük meg, hogy 30$-os árral számolva jelenleg ez mit is jelent:
Előretekintő P/E: 8,5
P/B: 1,05
Osztalékhozam: 6,7%
Osztalékkifizetési arány (EPS-hez viszonyítva): 57%.
Osztalékkifizetési arány (FCF-hez viszonyítva): 56,1%
Ezek a számok magukért beszélnek, talán az egyedüli kockázat a továbbra is magas adósság, de a cég elkötelezett a csökkentésére, Randall Stephenson (CEO) így nyilatkozott erről:
„These strong cash flows have put us on track to hit our deleveraging objectives, getting to 2.5 times debt-to-EBITDA by year-end 2019."
Magyarul az AT&T gigászi és folyamatos készpénzbeáramlásának köszönhetően nagyon is reális az EBITDA-hoz viszonyított adósság 2,5-szeresre való csökkentése 2019 végére amennyiben a jelenlegi készpénzáramlást fent tudja tartani. Azt azért mindenkinek jó tudni, hogy az adósság egy tetemes része (kb. 43%-a) 2026-ig esedékes, és ha netán romlana a cég jövedelmezősége, az könnyen súlyos problémákhoz vezethetne.
2018. októberi vásárlások:
Enefi:
200 Ft-os árfolyamon bővítettem a már meglévő csomagjaimat. A cég végre úgy döntött, hogy konkrét tevékenységet is kíván végezni, és nemcsak a 2 romániai per kimenetelétől vár érdemi eredményt, ami számomra mindenképpen örvendetes. Az egyik tevékenység az LNG, vagyis a cseppfolyós földgáz szállításához és elosztásához kapcsolódik, míg a másik pedig új típusú töltőállomások telepítése előre gyártott dobozokban autópályákra vagy városokba földgázüzemű gépjárművek számára. Mindkettő EU-s pályázat keretében valósulhat meg. A cég felhívja a figyelmet, hogy a projektek jelentős kockázatot hordoznak magukban (a projektek megváltozott finanszírozása miatt), ezért ajánlatos ennek megfelelően mérlegelni a befektetést. A közzététel elérhető a BÉT honlapján:
2018 október eladások:
EBWTIOIL02:
75$-os olajárnál kis mértékben csökkentettem az olaj kitettségemet. Ebből a tőkeáttétel nélküli certifikátból még az olaj zuhanását megelőzően vásároltam 2014-ben, így ez az eladásom veszteséggel történt (-11%).

Jelenleg a következő pozícióim vannak nyitva:
  • Mol eladás 3300 Ft-on
  • Gamestop eladás 20$-on
  • Mtel vétel 380 Ft-on
  • Zwack vétel 16000 Ft-on (tavaly év végén raktam be, egy része teljesült is az év első kereskedési napján)
  • Uniper eladás 30 EUR-on
Októberben kapott osztalékok:
Gamestop, Corecivic és General Electric.
Eszközök aránya a portfólióban:



Jelenleg tartott részvényeim:



2018. október 1., hétfő

Máté portfólió: 2018. szeptember


2018. szeptemberi vásárlások:
Südzucker: Egy hónappal ezelőtt ejtettem pár szót a Südzuckerről, és arról, hogy látok benne fantáziát. Szeptember elején úgy döntöttem, hogy veszek belőle, így 11,7 EUR-s árfolyamon bekerült (ismét) a portfóliómba (egyébként 2008 és 2015-ben járt utoljára ilyen mélységekben). A cég Július 12-én tette közzé első negyedéves jelentését, amelyben jelentős visszaesésről számolt be, nem meglepő módon a cukor üzletágából eredően (a tavalyi megegyező időszak 64 millió EUR-s működési eredményével szemben idén 8 millió EUR-t ért csak el). A menedzsment egész évre vonatkozó előrejelzése így kicsit sem pozitív: a csoport működési eredményét 100 - 200 millió EUR közé (a tavalyi 445 millió EUR-val szemben), míg a nettó eredményt mínusz 100 - 200 millió EUR közé várják, tehát idén veszteségessé válik a cég. Részvényenként 0,45 EUR osztalékot fizetett ki Július 19-én, ez a következő évben jelentősen kevesebb vagy akár 0 is lehet a fentieknek köszönhetően.
Nehéz objektíven megítélni, hogy mi az az adósság mérték, ami még elfogadható és nem jelent komoly kockázatot a cég működésére, hisz ez iparágról iparágra is jelentősen különbözhet. Én úgy vélem, hogy a saját tőkéhez viszonyítva a 77% hosszú távú adósság még kezelhető nagyság, és nem vezet visszafordíthatatlan eseményekhez. Következő (féléves) jelentés Október 11-én érkezik.
Mtel: A korábbi hónapokhoz hasonlóan Szeptemberben is vásároltam belőle, ezúttal 400 Ft-on. Ennek köszönhetően már a teljes csomagom értéke a 2. legnagyobb a portfóliómban (Mol az első, Enefi a harmadik).
Ismét vásároltam kincstárjegyet 2,5 %-os kamatszelvénnyel.
2018 szeptemberi eladások:
Szeptemberben sem volt eladásom.
Jelenleg a következő pozícióm vannak nyitva (ezért hívjuk Mátét "mr. Limitár"-nak - a szerk.):
  • Mol eladás 3100 és 3300 Ft-on
  • Gamestop eladás 20$-on
  • Mtel vétel 390 Ft-on
  • Zwack vétel 16000 Ft-on (tavaly év végén raktam be, egy része teljesült is az év első kereskedési napján)
  • Uniper eladás 30 EUR-on


Szeptemberben kapott osztalékok:
Forrás, Exxon Mobil, Shell.

Eszközök aránya a portfólióban:


Jelenleg tartott részvényeim:


Timi portfólió: 2018. szeptember




Szeptemberben 2 eladásom és 2 vételem volt, valamint 6 cégtől kaptam osztalékot.
Az eladásokról néhány gondolat. Folyamatosan formálódik bennem, hogy mit szeretnék, mi az elképzelésem. Amikor elkezdtem összerakni a portfóliót (2017 ősz), úgy gondoltam, hogy jelentős arányban szeretnék európai részvényeket tartani a diverzifikáció miatt.
Minél többet olvastam, annál inkább arra az elhatározásra jutottam, hogy inkább amerikai cégek részvényeiből szeretném összerakni a portfóliómat, emiatt elkezdtem fokozatosan eladni, az európai részvényeimet.
Miért döntöttem így? Amerikai cégek részvényeivel is megvalósítható a diverzifikáció, mivel a cégek jelentős része globálisan működik. A másik szempont az európai részvényeknél sokkal kiszámíthatóbb osztalékfizetés.
Ebben a hónapban a Skanska és Sampo részvényeimtől váltam meg. Előbbit egy kisebb felfele körben adtam el, nagyjából 9%-os pluszban az osztalékot nem számítva, utóbbit nagyjából nullában, kis pluszban osztalékkal együtt.
Ebben a hónapban Texas Instruments (TXN) és Fastenal (FAST) részvényeket vettem szeptember 14-én.
A Texas Instruments részvényeket 2,35%-os induló osztalékhozammal vettem, ami nem egy nagy cucc, viszont ez a cég 2003 óta folyamatosan emeli az osztalékát, az elmúlt 10 évben átlag 20% körüli mértékben (nyilván ez a végtelenségig nem tartható).
A dividend payout ratio 54% volt ekkor. Megnéztem, hogy mikor szokta ez a cég bejelenteni az emeléseket (jellemzően októberben, de 2017-ben szeptemberben is volt emelés). Megnéztem gurufocuson az elmúlt 5 illetve 10 évben, hogy alakult az osztalékhozam.
Úgy kalkuláltam, ha jön egy hasonló, vagy akár kicsit kisebb emelés, akkor historikusan is elég jó induló hozamom lehet néhány héten belül. Szeptember 20-án jött a 24,2%-os emelés híre, így most 2,92% YoC-nál jár ez a részvényem (az S&P 500 osztalékhozama 2018.10.01-én 1,74%).
Hasonló megfontolásból vásároltam a Fastenal (FAST) részvényeiből is, igaz ebből már osztalékemelés után, 2,75%-os induló osztalékhozammal. A cég 1998 óta folyamatosan emeli osztalékát, az elmúlt 5 évben átlag 12% körüli mértékben.

https://www.gurufocus.com/dividend/FAST
A dividend payout ratio 58% volt a vásárlásomkor. Az elmúlt 3 évben 2,2-3% között mozgott az osztalékhozam, korábban jóval ez alatt. Nem volt kiemelkedően jó időzítés, de inkább a felső érték közelében történt a vásárlás, így elégedett vagyok vele. A következő emelés bejelentése januárban lenne esedékes.
Osztalékot ezektől a cégektől kaptam szeptemberben: Amgen (AMGN); Computer Services (CSVI); Intel (INTC); LyondellBasell Industries (LYB); Penske (PAG); United Parcel Service (UPS);
Az alábbi cégek kerültek fel a figyelő listámra: Lam Research (LRCX); KLA-Tencor (KLAC).

2018. szeptember 2., vasárnap

Timi portfólió: 2018. augusztus





Az Értékalapú befektetők Facebook csoportban Tibi kérdésére, hogy milyen befektetési döntést tervezek, azt válaszoltam, hogy a passzivitást gyakorlom, és csak akkor vásárolok majd, ha jó lehetőséget látok. Végül a hónap végén két cég részvényéből vásároltam.
Az egyik vételem a JM Smucker volt 3,24%-os induló osztalékhozammal, ami az 5 éves csúcs közelében van. 1997 óta folyamatosan emeli a cég az osztalékát.
A másik vételem az Illinois Tool Works volt, ami 1964 óta folyamatosan emeli az osztalékát. Az augusztus elején bejelentett osztalékemeléssel (https://seekingalpha.com/news/3378478-illinois-tool-works-declares-1_00-dividend), 2,89%-os induló hozammal tudtam vásárolni a cég részvényeiből.
Eladás nem történt a hónapban.
Az alábbi cégektől kaptam osztalékot: CVS Health; Starbucks; Cheesecake Factory; Cracker Barrel, Foot Locker; General Mills.

2018. augusztus 30., csütörtök

Máté portfólió: 2018. augusztus


Júliusban sem vásárlásom, sem eladásom nem volt, ezért sem tettem közzé a szokásos havi portfólió jelentést. A jelenlegi piaci szinteknél már nagyon megfontolom, hogy vásároljak - e még részvényt, ugyanis a kedvező széljárás bármikor könnyen megfordulhat. Az amerikai alapkamat emelkedő pályán van, a FED fokozatosan csökkenti a kint lévő pénzmennyiséget, és ezzel a likviditást. A tőzsde korábban nem látott rekordokat döntöget, ahogy a világban felhalmozódó adósság is. Tehát számomra ezek mind sűrűsödő kockázatokat jelentenek, ugyanakkor persze ez nem azt jelenti, hogy itt a nyakunkon a válság, szó sincs róla. De az óvatosság nálam egyre nagyobb hangsúlyt kap. Ettől függetlenül 2 német részvény keltette fel a figyelmemet, az egyik a Bayer, a másik a Südzucker.
Bayer: Jó ideje húzódott az amerikai mezőgazdasági és biotechnológiai óriás a Monsanto megvásárlása körüli felhajtás, ami Júniusban sikeresen lezárult és a Bayer tulajdonába került bizonyos feltételek mellett. Nem ünnepelhette sokáig a Bayer a sikeres tranzakciót, ugyanis Augusztus elején robbant a hír, hogy a Monsanto egyik legismertebb terméke a Roundup gyomirtó egyértelműen összefüggésbe került rákos megbetegedésekkel. És ez csak egy a várhatóan megindításra kerülő több ezer bírósági perből. Ennek köszönhetően a 96 EUR-os árfolyamról gyorsan 80 EUR alá hullott az árfolyam. Szeptember 5-én teszik közzé a 2. negyedéves jelentést, ami már minden bizonnyal tartalmaznia fogja a Monsanto eredményeit is. Nem gondolom, hogy rossz vétel lenne a Bayer 80 EUR alatt, viszont mindenképpen meg akarom várni a jelentést a döntésemmel.
Südzucker: 2015-ben már rendelkeztem Südzuckerrel, de rövid (pár hónap) tartást követően kicsivel több mint 20%-os nyereséggel hamar megváltam tőle. A cukor világpiaci ára a 2016-os felpattanást követően az elmúlt 2 évben jelentős mértékben csökkent, 2008-ban és 2015-ben volt ilyen alacsony, így látok esélyt arra, hogy erről a mélypontról ismét emelkedésnek indulhat az ára. 10 EUR körül már vásárolnék belőle.
2018. júliusi/augusztusi vásárlások:
Mtel: 390 forintos árfolyamon bővítettem meglévő csomagjaimat. Nagyon jó Q2-es jelentést tett közzé, az Árbevétel 9,3 %-al magasabb a tavalyi hasonló időszakhoz képest, Üzemi eredmény 4,4%-al, a profit pedig 33 %-al. A piac már a közzétételt megelőzően jó negyedéves jelentést árazott, hiszen 390-ről egészen 416-ig menetelt az árfolyam. Ez a hurráoptimizmus azonban hamar elolvadt, és az árfolyam újra 400 forint közelébe süllyedt vissza (08.30-án már ismét 415-ön zárt). Jelenleg úgy gondolom, hogy aki egy kielégítő osztalékhozamot nyújtó defenzív papírt akar tartani, az nem hoz rossz döntést, ha Magyar Telekomot vásárol.
Ismét vásároltam némi kincstárjegyet, immáron 2,5 %-os kamatszelvénnyel.
Augusztusban sem volt eladásom.
Júliusban/Augusztusban kapott osztalékok: Corecivic, Sberbank, General Electric, General Mills, AT&T, OHI, Kinder Morgan, Hyundai, Gazprom, Zwack.
Eszközök aránya a portfólióban:

Jelenleg tartott részvényeim:

2018. augusztus 5., vasárnap

Jánvári Máté: Seadrill - Egy tanulságos tapasztalat


Seadrill – Egy tanulságos tapasztalat
Írta: Jánvári Máté
Bejegyzés célja:
Ha úgy általában a befektetésekre terelődik a szó (akár baráti társaságban vagy internetes portálokon), akkor inkább szeretünk dicsekedni egy-egy részvényen elért kimagasló hozamainkról, mintsem arról, hogy X, Y részvénnyel mennyit buktunk. Viszont szerintem sokkal többet lehet tanulni a negatív példákból, amikre az emberek joggal nem büszkék. A következő egy ilyen történet lesz (a veszteség pontos összegét nem teszem közzé, mert a mondanivaló szempontjából nincs jelentősége).
Tehát a fő célom, hogy azok, akik ezt elolvassák, ne a saját hibáikból tanuljanak, hanem törekedjenek körültekintő, óvatos és több szempontot figyelembevevő döntésre, ha már egyszer elkötelezték magukat az egyedi részvény befektetések mellett.
Kiegészítő megjegyzés: Szeretném hangsúlyozni, hogy egyszerű, hétköznapi befektető vagyok, nem pedig az olajpiac szakértője, így ha bárhol, bármilyen tévedés vagy hiba található az írásban, akkor az kizárólag ennek köszönhető.
Az olajszolgáltató szektor és a cég bemutatása:
Olajipari szolgáltató szektor, ami röviden és tömören azt jelenti, hogy az ebben működő társaságok olajfúró hajókat/tornyokat adnak bérbe hosszú távra lekötött szerződések keretében integrált olajvállalatoknak (Exxon, Chevron, Shell, BP, Total). Legnagyobb olajszolgáltató cégek a világon: Schlumberger, Halliburton, Transocean, Noble, Ensco, Seadrill. Az elmúlt évek a szektor konszolidálódásáról valamint összeolvadásokról szóltak, szinte mindenki kivétel nélkül a túlélésért küzdött és küzd napjainkban is. Csak néhány példa erre vonatkozóan a közelmúltból: Schlumberger felvásárolta a Cameron-t, Technip összeolvadt az FMC Technologies-al, Ensco az Atwood-al vagy a Baker Hughes a GE olaj és gáz üzletágával. Akit érdekel, az az alábbi linken bővebben is tájékozódhat róluk (angoltudás elengedhetetlen):
Érdemes vetni egy pillantást a 2. ábrára (lásd legalul), ami az aktív olajfúrók alakulását mutatja globálisan. A kitermelő tornyok száma az olaj árával szinkronban kezdett el zuhanni 2015. januártól egészen 2016. májusig (ekkor érte el a mélypontját). Hatására jelentős költségcsökkentési és beruházás visszafogási hullám indult el, a teljes olajszektorban közel 400 ezer (!) ember vált munkanélkülivé, és nagyon sok projektet leállítottak, melyek nem feleltek meg a profitabilitás kritériumának. Ugyanakkor ezek a változások mostanra azt is eredményezték, hogy összességében hatékonyabbá vált a szektor, és már jóval alacsonyabb olajár mellett is rentábilissá váltak bizonyos kitermelési projektek.
Bár az olaj ára már jelentős emelkedésen van túl idén (70$ fölötti árakkal), az aktív fúrótornyok száma még a 2009-es korábbi mélypontot sem érte el. A McKinsey által készített elemzésben látható (6. ábra), hogy az olajcégek beruházásai lassan és fokozatosan térnek vissza a „normális” szintre (átlagosan 16%-os éves növekedéssel számolnak, ami azért meglehetősen optimista). Ugyanakkor az előrejelzésük alapján még 2021-ben sem várható a zuhanást megelőző szint elérése. Ez továbbra is nagyon komoly nyomást helyez az olajszolgáltató szektor cégeire, hiszen a bevételeik nagyban függenek az integrált olajvállalatok várható beruházásaitól. Másrészről viszont a piac összeomlásakor az olajszolgáltatók jelentős árbeli kedvezményeket adtak az integrált olajcégeknek, amiket várhatóan fokozatosan visszavonnak, ami pozitív számukra, viszont negatívan fogja érinteni a globális olajvállalatokat.

Seadrill:
Mélytengeri fúrással foglalkozó 2005-ben alapított olajszolgáltató cég. John Fredriksen norvég iparmágnás befolyása alatt működik, Bermudára jegyezték be, az NYSE-n és az oslo-i tőzsdén is jegyzik a részvényeit. Az első években jónéhány akvizíciót valósított meg, Oldfjell, Eastern Drilling és Scorpion Offshore cégek kerültek a vállalat tulajdonába. 3 féle típusú olajfúróval rendelkezik, vannak az ún. mozgatható, lábait felhúzni képes Jack-up tornyok, a félig merülő szerkezetek (Semi-submersibles), és a fúróhajók (drillships).

Jack-up: 16 db (+ 8 db jelenleg építés alatt áll)

Semi-submersible: 12 db

Drillship: 7 db
Ezeken kívül van még 18 db fúrótorony is, ami a cég leányvállalataihoz tartozik. Seadrill rendelkezik a legfiatalabb és technológiailag leginkább kifinomult állománnyal a szektoron belül, ami gazdasági életciklus szempontból nem hátrány, ahogy ugyanis a régebbi, idősebb tornyokat fokozatosan kivonják és leselejtezik, az időközben az új tornyok építésébe történő jelentősen csökkent beruházások miatt a fiatal tornyok jobb pozícióba kerülhetnek a piacon.
Néhány mérföldkő a cég elmúlt 4 évéből:
2014. augusztus – Nyersolaj (Brent) ára csökkenésnek indul 115$-ról (1. ábra)
2014. szeptember 18 – Utolsó osztalékfizetés időpontja
2015. január – Nyersolaj (Brent) 50$-ig zuhan
2016. január – Nyersolaj eléri a mélypontját – 28,8$
2017. január 31 – Adósság átütemezési terv megjelenése: banki hitelek 5 évvel történő meghosszabbítása (2021-2023), kötvények lejáratának kitolása 2025-2028-ra. Min. 1 mrd $ plusz forrás bevonása 2024-es lejárattal. 3. ábra mutatja a terv előtti és terv utáni lejáratok lehetséges alakulását.
2017. április 4 – Jelentős hitelállomány (közel 3 mrd $) lejáratának meghosszabbítása augusztus végéig/szeptember közepéig.
2017. május 24 – Anton Dibowitz – új CEO bejelentése (Per Wolff-ot váltotta)
2017. július 26 – Közzétett közlemény szerint szeptember 12- ig kaptak haladékot banki hitelezőktől egy átfogó adósság-átstrukturálási terv kidolgozására és a hitelezőkkel történő megegyezésre. Az átfogó terv nagy valószínűség szerint magában foglalja majd a Chapter 11-et (amerikai csődeljárás) is. A vállalat továbbá felhívja a részvényesek figyelmét arra, hogy a terv várhatóan jelentős értékvesztés elszámolásával és bizonyos kötvények részvényekké történő konverziójával fog megvalósulni, ami lényegében elhanyagolható értéket hagy a meglévő részvényesek kezében.
2017. augusztus 15 – 400-450 millió $ áprilisban augusztusra ütemezett lejáró kölcsönök további egy hónappal történő meghosszabbítása.
2017. szeptember 12 – Életbe lép a Chapter 11 - azaz csődeljárást kezdeményez a cég, melynek célja a vállalat pénzügyi helyzetének rendezése. A terv szerint egymilliárd $ új tőke kerül kibocsátásra, bankok felé fennálló közel 5,7 mrd $-os tartozások lejárata 5 évvel meghosszabbodik. Ezen felül fennálló 2,3 mrd $ kötvényállomány és egyéb tartozást részvényekké konvertálják át. A jelenlegi részvényesek pedig 1,9%-ban szereznek jogosultságot a csődeljárást követő újonnan felálló cég saját tőkéjére.
2018. április 18 – Az Amerikai Bíróság jóváhagyta az Adósságátstrukturálási tervet
2018. július 2 - Csődeljárás befejezése, régi részvények bevonása és új részvények kibocsátása, kötvények egy részének tőkésítése, kereskedés megkezdése az új részvényekkel.
Értékelés:
régi” Seadrill - csőd előtti adatok (nagyrészt 2017. éves jelentés alapján, mivel a csőd alatt nem köteles negyedéves jelentésre a kibocsátó):
  1. Rendelkezésre álló készpénz = 1,25 milliárd $
  2. Saját tőke: 6,56 milliárd $
  3. Hosszú távú adósság: 10,1 milliárd $
  4. Szerződésekben előre lekötött bevétel (backlog) = 2,4 milliárd $ (2018.03.31)
  5. Kibocsátott részvények száma: 504,5 millió piaci kapitalizáció csőd előtt (2018.06.25): 108 millió $
új” Seadrill által közzétett hivatalos információk a csődeljárás befejezését követően:
  1. Rendelkezésre álló készpénz = 2,1 milliárd $
  2. Banki kölcsön = $5,7 milliárd, első lejárat 2022-ben esedékes
  3. Újonnan kibocsátott kötvények 0,9 milliárd $ értékben melyek lejárati kezdete 2025
  4. Szerződésekben előre lekötött bevétel (backlog) = $2,3 milliárd $
  5. Kibocsátott részvények száma = 100 millió piaci kapitalizáció 20$-os árral számolva jelenleg 2 milliárd $.
  6. Következő jelentés várható ideje = 2018. november.
Általában elmondható, hogy egy csődeljárás, és a vele járó átszervezés fő célja, hogy a cég „tiszta lappal” folytassa működését, és ne a ránehezedő adósság finanszírozásával kelljen foglalkoznia (hiszen az elől menekült csődbe). Ezért meglehetősen furcsa és számomra érthetetlen az a helyzet, hogy a cég a csődeljárás befejezését követően – ahogy a fenti kevés közzétett adatból látható - is több mint 6,6 milliárd $ adóssággal rendelkezik, úgy hogy a várható bevételei ennek csak kb. a harmada. Az elkövetkező pár évben biztonságban van a Seadrill, mivel az adósság jelentős része csak 2022-től válik esedékessé (3. ábra), véleményem szerint viszont ez csak látszólagos biztonság. A ciklikusan működő olaj piac a 2016-os mélypontot követően jelenleg felívelő szakaszban van. Ugyanakkor az is látható, hogy a fúrótornyok jelentős része még mindig kihasználatlan (2. ábra), nagyon lassú és hosszadalmas az alkalmazkodás folyamata, valamint az integrált olajvállalatok megrendelései/beruházásai is csak nagyon lassan kezdenek el bővülni. Ami pozitív lehet a jövőre nézve (ha és amennyiben az olaj ára nem zuhan le ismét mondjuk egy globális recesszió következtében, mint 2008-ban), az az, hogy a Seadrill rendelkezik a legkorszerűbb, és legfiatalabb fúró flottával, ami adhat némi előnyt a többi fúró társasággal szemben. Számomra ez azonban mégis kevés ahhoz, hogy vásároljak az új részvényekből leginkább a továbbra is fennálló jelentős adósság miatt. Ettől persze a következő években még lehet nagyon sikeres a cég, ahogy mondani szokták, az idő majd eldönti, hogy aki most vásárol, az jó üzletet köt vagy sem.
Saját érintettség:
2015-ben figyeltem fel a vállalatra, amikor már az olaj ára jelentős esésen volt túl. Ennek hatására a cég árfolyama is zuhanó repülésbe kezdett 30 EUR-s árról gyorsan 10 EUR-ig esett (ahogy az a 4. ábrán látható). Egy apró kitérő: azért EUR-ban mutatom az árfolyamot, mert a Frakfurt parkettről vásároltam a részvényeimet EUR-ban, és nem az NYSE-ről vagy az OSE-ről. Első körben 2 részvénycsomagot vettem, egyet Júniusban 10 EUR-ért, egyet pedig Júliusban 8 EUR-ért. Az akkori magánnapló bejegyzésemben így írtam róla:
2015.06.15.: A másik céget már régóta figyelem, Seadrill, 5 milliárd EUR kapitalizációval rendelkező mélytengeri olajfúró cégről beszélünk. ROE-ja kiemelkedő, ami viszont egyszeri bevételnek köszönhető, ugyanis 2014-ben leválasztották a Seadrill Partners-t a cégről (dekonszolidálták), amiből keletkezett egy nagyobb bevétel. Ennél a cégnél nem mondható el az alacsony adósság, sőt kifejezetten magas, ezért az óvatosság mindenképpen ajánlott. 0,6-os p/b-nél vásároltam belőle.
Már ekkor látható volt, hogy bizony hatalmas adósság nyomja a vállalat „vállát” és kérdéses, hogy képes lesz-e időben teljesíteni a hitelezők felé. 2016-ban 1,5 mrd $, 2017-ben pedig 2,9 mrd $ adósság járt le, amit a cég sajnos nem tudott időben visszafizetni (5. ábra). Persze vásárláskor vállaltam ennek a kockázatát. Amit nem vettem figyelembe (sok egyéb mellett), hogy az olaj mélyrepülése sokkal tovább fog tartani a jelentős túlkínálat miatt, és ezt legjobban a nagy adóssággal rendelkező olajszolgáltatásban működő cégek fogják megérezni.
Következő napló bejegyzésem a cégről:
2017.02.02 – Az utóbbi napokban jelezte a Seadrill, hogy az adósságrendezéssel kapcsolatos tárgyalások csúsznak, Április 30-án esedékes egy nagy összegű adósság lejárata, aminek a nem fizetése már csődesemény lehet. Ennek hatására az árfolyam pár nap alatt feleződött, a 3,5 eur-ról egészen 1,5 –ig esett. 1,5 eur árfolyamon vettem egy viszonylag kis csomagot, ami már a 3. csomag. Meglátjuk, hogy elbukom az egészet, vagy megmentik a céget, és feltámad. Jelenleg 1,7% a tőkémhez képest a részesedésem benne.„

Ekkor már szinte biztosnak látszott a csőd bekövetkezése, tehát csak idő kérdése volt, hogy mikor jelentik be. Bevallom őszintén, ennek a vásárlásnak már nem sok értelme volt, ez ugyanis nem befektetés, hanem szimplán spekuláció hiú reménnyel vegyítve. Szerencsére az összeg nem volt jelentős, illetve a tőkémre vetített teljes részesedésem a cégben sem érte el a 2%-ot, ami megóvott a jóval nagyobb bukástól. Ahogy a 4. ábrán látható, az ár nem állt meg, tovább zuhant egészen 0,15 EUR-ig. 2018. Májusában jelentőset ugrott (köszönhetően egyrészt a 70$ fölé emelkedő olajárnak másrészt a jóváhagyott adósságtervnek), egészen 0,55 EUR-ig, hogy onnan ismét visszacsússzon 0,17 EUR-ig, amin a cég régi részvényei befejezték pályafutásukat 2018. július 2-án.
Egy csődeljárás sohasem fájdalommentes. Sőt, kifejezetten rosszul érinti a részvény-tulajdonosokat, hiszen a kielégítési sorrend legvégén szerepelnek. Ami a Seadrillt illeti, ez azt jelenti (a csődegyezség alapján), hogy a korábbi tulajdonosok az „új” Seadrill-ből mindössze 1,9%-ra jogosultak. Tehát a korábbi részvényesek 0,003734 arányszámnak megfelelően 268 régi Seadrill részvény után egy új Seadrill részvényt kapnak. Mivel én nem rendelkeztem ennyi korábbi részvénnyel, ezért egyetlen egy új részvényre sem voltam jogosult. Ennek megfelelően a teljes Seadrill befektetést leírtam 0-ra.
Összefoglalás:
Nem egy új, korábban sohasem látott történetről van szó, hiszen a cég túlságosan nagy adósságot halmozott fel agresszív növekedése érdekében (megspékelve nagylelkű osztalékfizetéssel), ami végül maga alá temette az olajpiac 2014-ben kezdődő mélyrepülése során. Nem ez az egyetlen olaj cég, amelyik csődbe menekült az adósok követelései elől, az alábbi jelentés szerint 2015 és 2018 Márciusa között már több mint 160 olaj cég kezdeményezett csődeljárást Észak-Amerikában:
Amennyire külső szemmel meg tudom ítélni, a Seadrill igyekezett lehetőségei szerint mindent megtenni, hogy elkerülje a csődöt (amikor az olajpiaci trend megfordult), folyamatosan csökkentette a költségeit, kitolta a folyamatban lévő új hajók építését és az esedékes adósságok lejáratát is (lásd 2017. április 4. közzététel). Tette ezt addig, amíg már nem lehetett tovább halasztani, és az egyetlen út a csődeljárás maradt.
Nem látok a jövőbe, és nem is áll szándékomban jósolni, de az olaj ár és az olajpiac lassú helyreállását látva és azt, hogy a Seadrill visszatért a normális napi működéshez (nem mellesleg kiváló flottával is rendelkezik), úgy gondolom, hogy a következő évek prosperitásban telhetnek el, és aki mostanság vásárol a cég részvényeiből, még jól is járhat. Az elmúlt évek nagy veszteségei helyett újra pozitív eredményt termelhet az új részvényesek számára. Mivel a vállalatra továbbra is meglehetősen nagy adósság nehezedik, ezért én a vezetőség helyében mindent megtennék, hogy még egyszer ne jusson csődbe vagy csőd közeli helyzetbe, és a keletkező eredményt (teljes egészében vagy legalább jelentős részét) az adósság csökkentésére fordítanám. Jelen állás szerint 2022-től nagy összegű banki hitel válik esedékessé, így kb. 4 év múlva érdemes újra vetnünk egy pillantást a Seadrill-re, hogy tanultak-e a korábbi hibákból vagy a fenti történet megismétlődik.
Több tanulság is levonható ebből a történetből:
  • Az alacsony kitettség/diverzifikáció egyrészről megvédett a jelentős tőkeveszteségtől, ugyanakkor „el is altatott”, magyarán nem foglalkoztam komolyan a részesedés sorsával.
  • Érdemes elkerülni a nagyon magas adósságállománnyal (tőkeáttétellel) operáló cégeket, számomra ez a szempont ma már a legfontosabbak között szerepel részvények keresése/kiválasztása során.
  • Ha egyedi részvény kiválasztásos módszert alkalmazunk befektetéseink során, akkor szinte biztos, hogy előbb utóbb bele fogunk futni ehhez hasonló esetekbe. Kérdés, hogy ez milyen hatást gyakorol ránk (megfelelő helyén tudjuk kezelni a dolgot, vagy elmegy a kedvünk az egész befektetési világtól). Ez egy állandó tanulási folyamat, amit bármennyire is szeretnénk, de nem lehet megspórolni.
  • Amikor már lényegében tudható volt (2017. áprilisában) a csőd bekövetkezése, egyértelműen jobb döntés lett volna eladni a részvényeket, nem pedig megvárni a csőd lefolytatását (ezt egyébként több Seekingalpha-n található cikk is megerősítette korábbi csődesemények elemzése alapján).
  • Ben Graham az óvatos befektetőknek nem ajánlja az egyedi részvényvásárlást, sokkal inkább tanácsolja piacot/piacokat lefedő befektetési alapokba (vagy ma már oly népszerű ETF-ekbe) történő befektetést. A vállalkozó szellemű befektetők számára is csak a kiváló minősítésű kötvényeket, és elsődleges cégek részvényeit tartja megfelelőnek. Látva az olaj ár zuhanását, jó befektetésnek tartottam olajtársaságok részvényeiből vásárolni. Ezzel nem is lett volna semmi baj, hogy ha csak a nagy és integrált olajvállalatokra fókuszálok, és kihagyom a kisebb, jóval specializáltabb és bevételeit tekintve nagyon koncentrált olajszolgáltató szektor cégeit. Tehát befektetés előtt érdemes lehet (amennyiben vállalkozó szelleműnek tartjuk magunkat) alaposabban megismerni egy adott szektorban működő vállalatok sajátosságait/ specializáltságát.
Appendix:
1.ábra:


2.ábra:


3. ábra:


4.ábra:


5.ábra:


6.ábra:


2018. augusztus 2., csütörtök

Timi portfólió: 2018. július




Az elmúlt hónapban 3 vételem és 5 eladásom volt. Szerettem volna csökkenteni az európai részvények arányát a portfóliómban.

Vételek:

Armanino Foods (2018.07.13)
Bekerülési ár: 2,67 USD
Induló osztalékhozam: 3,37%

UPS (2018.07.25)
Bekerülési ár: 113,55 USD
Induló osztalékhozam: 3,21%

Penske Automotive (2018.07.26)
Bekerülési ár: 52 USD
Induló osztalékhozam: 2,77%

Eladások:

Randstad (2018.07.20)
Eladási ár: 51,52 EUR

Electrolux (2018.07.20)
Eladási ár: 206,8 SEK

Hennes & Mauritz (2018.07.20)
Eladási ár: 138,5 SEK

Fiskars (2018.07.20)
Eladási ár: 19,24 EUR

Lufthansa (2018.07.20)
Eladási ár: 20,94 EUR

Osztalékfizetések:

B&G Foods (2018.07.30)

2018. július 20., péntek

A Richter árfolyama 2018. júliusban

A Richter árfolyama a 2017. júniusi 7250 Ft-ról 2018. júliusára 4500 Ft-ig esett, a blog írásának napján jelentős napi emelkedéssel zárt 4872 Ft-on. Milyen árat indokol a számviteli teljesítménye? Az összefoglalás a bejegyzés végén található, ha uncsinak tartod ezt a sok szöveget. :)

4 éve nem követem a céget, ráadásul több évre visszatekintő számviteli adatokat sem találtam róla (pedig milyen kényelmesen elénk rakják ezt a külföldi részvények esetében), így a bejegyzésben óriási tévedés is előfordulhat, de talán néhány hasznos gondolat meríthető belőle. A BÉT honlapján elérhető néhány adatból, illetve a 2018. I. negyedéves jelentés eredménykimutatásából indulok ki. 

A mostani árfolyamon a cégértéket 850 milliárd Ft-nak mutatja a BÉT oldala. Erre jutott 2016-ban 67 mrd Ft adózott eredmény, 2017-ben pedig gyalázatos 10 mrd Ft eredmény (üzemi eredményben ugyanez 54 és 20 mrd Ft). Ha a 2018. I. negyedéve alapján (13.5 mrd) ez visszamegy 60 milliárdra, akkor 14 körüli a p/e mutató adódna, ami közepesnek mondható (jó lenne 2018-ra egy eredménybecslést látni valahol). Osztalékhozama gyenge 1.4%. 

Én a "célárat" 3 fő tényező mérlegelésével határoznám meg: 
(a) Mennyi eredmény várható a következő években, mert az nagyon nem mindegy, hogy 10 vagy 70 mrd Ft. 
(b) Mindenféle jellemzői miatt milyen kockázati diszkontot kell számolnunk a Richterre, az óriás amerikai, európai versenytársaihoz képest. Pl: kicsi a mérete és gyenge az osztalékhozama. 
(c) Mi a valószínűsége recessziónak, hiszen az a jövedelmezőségre és az árfolyamra jelentős hatással bír. 

Ha minden szempont alapján a Richter javára döntünk, azaz nem érdekel a recesszió, nem osztalékból akarunk tollasodni, nem jobb mutatókkal rendelkező külföldi gyógyszercégeket akarunk venni, és az eredmény nem 10, hanem 70 mrd Ft-hoz tér vissza, akkor a mostani 4800 Ft-os tartományt korrektnek gondolnám.  Még a 7250 Ft ár is nagyjából érthető, mert akkor 20 körüli p/e rátával bírna, nem elrugaszkodott, bár nem is igazán kedvező.

Ugyanakkor nem tündérországban vagyunk, tehát mégiscsak érdemes lenne elgondolkodni, nem találunk-e a Richter helyett jobb lehetőséget, illetve meddig is eshet ez a bizonyos árfolyam. Közepesen kellemetlen forgatókönyv szerint a piacok esnek 20%-ot, és a profit 50 mrd Ft-ra csökken. A piac külön bünteti a Richtert a csökkenő profit miatt, 13 p/e rátával, ekkor az árfolyam 3800 Ft környékére süllyedne.

Rosszabb forgatókönyv szerint 2008-ashoz hasonló válság következne be, a profit nem érné el az 50 mrd Ft-ot. Ez bőven 3800 Ft alá vinné az árfolyamot.

Ha más gyógyszercéggel akarnánk hasonlítani, 2011-13-ban az Egis-t írtam volna, melyet a piac szemtelenül alulárazott. Ezt azonban még 2013-ban kivezették. Önkényesen az amerikai, német és francia piacról nézelődöm az investing.com screenerével. Néhány példa:




A  gyógyszercégek tevékenységében gyakran óriási az eltérés. Értékeltség tekintetében elég vegyes a kép, a Richter megállja köztük a helyét. Jobb osztalékhozammal, de rosszabb P/E-vel az Abbvie-t és a Pfizert lehet érdemes választani.

Összefoglalás:

A legtöbb azon múlik, hogy mennyi lesz a Richter profitja 2018-ban és 2019-ben, és hogyan alakul a nemzetközi piaci hangulat. Recesszió (erre idővel egyre nagyobb az esély), csökkenő profit esetén 3500-5000 Ft körül nem lesz ritka az adásvétel.
Ha a hangulat megmarad, és 60 milliárd Ft fölötti profitot ér el, a 6-7000 Ft-os árfolyam is reálisnak (ám nem alulértékeltnek) tekinthető. Utóbbi esetben én több részletben 5000 Ft alatt venném, és igyekeznék 7000 Ft alatt nem eladni (ez semmiképp nem befektetési tanács). 

2018. július 2., hétfő

Timi portfólió: 2018. június



Az elmúlt hónap nem volt túl eseménydús. Egy részvény eladás és egy vásárlás történt a hónapban, főleg a beérkezett osztalékokat könyvelgettem. A portfólió értéke csökkent, melyet a forint dollárral és euróval szembeni gyengülése valamelyest kompenzált. 

Részvény eladás:
2018.06.11: Marine Harvest: 30% körüli nyerőt realizáltam rajta, Eladási ár: 168,95 NOK

Részvényvásárlás:
2018.06.20: Starbucks: Bekerülési ár: 53,16 USD; Induló osztalékhozam: 2,25%

Osztalékfizetések:
2018.06.01: Intel
2018.06.06: Valeo
2018.06.08: Amgen
2018.06.08: Lufthansa
2018.06.18: LyondellBasell
2018.06.25: Computer Services
2018.06.29: Infosys

2018. június 29., péntek

Máté portfólió: 2018. június

2018. júniusi vásárlások:
Ismét bővítettem kamatozó kincstárjegy készletemet. Még mindig jobb ebben tartani a pénzt, mint egyszerűen a számlán parkoltatni. Másrészt különböző időpontokban, rendszeresen vásárolva ez később lehetőséget, és egyben biztonságot is ad, ugyanis így egy hosszabb idő alatt kialakuló recesszió alkalmával képes leszek elnyújtva vásárolni részvényeket a lejáróakból. 
Gamestop: 2. csomagot vásároltam idén ebből a cégből. Az elsőt még Januárban 18$-on, ezt pedig 13$-on. Ez a video játékokat és más elektronikai eszközöket forgalmazó kiskereskedelmi cég jelenleg a könyv szerinti értékéhez képest 35%-os diszkonttal kapható. Osztalékhozama megközelíti a 11%-ot, úgy hogy közben a kifizetési arány (payout ratio) az elmúlt években bőven 50% alatt volt. Hosszú távú adóssága számomra kedvezően alacsony szinten áll, így a mutatói alapján jó vásárlásnak tartom és meglehetősen túlzónak érzem a piac jelenlegi negatív ítéletét. Ugyanakkor szeretném felhívni mindenki figyelmét, hogy ez nem a kezdők terepe. A cég árfolyam meglehetősen volatilisen mozgott az utóbbi időben, és aki nem tudja megfelelő nyugalommal ezt kezelni, annak nem való ez a részvény. 
Mtel: 405 és 400 Ft-on bővítettem már meglévő csomagjaimat, ezzel a 3. legnagyobb arányú részvényé vált a portfóliómban. 

2018. júniusi eladások:
EON: Az utolsó Béta piacon vásárolt cégtől is megszabadultam, igaz nem nyereséggel. Ezt a csomagomat (volt belőle több is) napra pontosan 3 évvel ezelőtt vásároltam 3900 Ft-ért még 2015-ben és most megváltam tőle 3000 Ft-on. 

Júniusban kapott osztalékok: Exxon Mobil, Uniper, Shell, Gamestop. 

Eszközök aránya a portfólióban:


Jelenleg tartott részvényeim: