2018. augusztus 30., csütörtök

Máté portfólió: 2018. augusztus


Júliusban sem vásárlásom, sem eladásom nem volt, ezért sem tettem közzé a szokásos havi portfólió jelentést. A jelenlegi piaci szinteknél már nagyon megfontolom, hogy vásároljak - e még részvényt, ugyanis a kedvező széljárás bármikor könnyen megfordulhat. Az amerikai alapkamat emelkedő pályán van, a FED fokozatosan csökkenti a kint lévő pénzmennyiséget, és ezzel a likviditást. A tőzsde korábban nem látott rekordokat döntöget, ahogy a világban felhalmozódó adósság is. Tehát számomra ezek mind sűrűsödő kockázatokat jelentenek, ugyanakkor persze ez nem azt jelenti, hogy itt a nyakunkon a válság, szó sincs róla. De az óvatosság nálam egyre nagyobb hangsúlyt kap. Ettől függetlenül 2 német részvény keltette fel a figyelmemet, az egyik a Bayer, a másik a Südzucker.
Bayer: Jó ideje húzódott az amerikai mezőgazdasági és biotechnológiai óriás a Monsanto megvásárlása körüli felhajtás, ami Júniusban sikeresen lezárult és a Bayer tulajdonába került bizonyos feltételek mellett. Nem ünnepelhette sokáig a Bayer a sikeres tranzakciót, ugyanis Augusztus elején robbant a hír, hogy a Monsanto egyik legismertebb terméke a Roundup gyomirtó egyértelműen összefüggésbe került rákos megbetegedésekkel. És ez csak egy a várhatóan megindításra kerülő több ezer bírósági perből. Ennek köszönhetően a 96 EUR-os árfolyamról gyorsan 80 EUR alá hullott az árfolyam. Szeptember 5-én teszik közzé a 2. negyedéves jelentést, ami már minden bizonnyal tartalmaznia fogja a Monsanto eredményeit is. Nem gondolom, hogy rossz vétel lenne a Bayer 80 EUR alatt, viszont mindenképpen meg akarom várni a jelentést a döntésemmel.
Südzucker: 2015-ben már rendelkeztem Südzuckerrel, de rövid (pár hónap) tartást követően kicsivel több mint 20%-os nyereséggel hamar megváltam tőle. A cukor világpiaci ára a 2016-os felpattanást követően az elmúlt 2 évben jelentős mértékben csökkent, 2008-ban és 2015-ben volt ilyen alacsony, így látok esélyt arra, hogy erről a mélypontról ismét emelkedésnek indulhat az ára. 10 EUR körül már vásárolnék belőle.
2018. júliusi/augusztusi vásárlások:
Mtel: 390 forintos árfolyamon bővítettem meglévő csomagjaimat. Nagyon jó Q2-es jelentést tett közzé, az Árbevétel 9,3 %-al magasabb a tavalyi hasonló időszakhoz képest, Üzemi eredmény 4,4%-al, a profit pedig 33 %-al. A piac már a közzétételt megelőzően jó negyedéves jelentést árazott, hiszen 390-ről egészen 416-ig menetelt az árfolyam. Ez a hurráoptimizmus azonban hamar elolvadt, és az árfolyam újra 400 forint közelébe süllyedt vissza (08.30-án már ismét 415-ön zárt). Jelenleg úgy gondolom, hogy aki egy kielégítő osztalékhozamot nyújtó defenzív papírt akar tartani, az nem hoz rossz döntést, ha Magyar Telekomot vásárol.
Ismét vásároltam némi kincstárjegyet, immáron 2,5 %-os kamatszelvénnyel.
Augusztusban sem volt eladásom.
Júliusban/Augusztusban kapott osztalékok: Corecivic, Sberbank, General Electric, General Mills, AT&T, OHI, Kinder Morgan, Hyundai, Gazprom, Zwack.
Eszközök aránya a portfólióban:

Jelenleg tartott részvényeim:

2018. augusztus 5., vasárnap

Jánvári Máté: Seadrill - Egy tanulságos tapasztalat


Seadrill – Egy tanulságos tapasztalat
Írta: Jánvári Máté
Bejegyzés célja:
Ha úgy általában a befektetésekre terelődik a szó (akár baráti társaságban vagy internetes portálokon), akkor inkább szeretünk dicsekedni egy-egy részvényen elért kimagasló hozamainkról, mintsem arról, hogy X, Y részvénnyel mennyit buktunk. Viszont szerintem sokkal többet lehet tanulni a negatív példákból, amikre az emberek joggal nem büszkék. A következő egy ilyen történet lesz (a veszteség pontos összegét nem teszem közzé, mert a mondanivaló szempontjából nincs jelentősége).
Tehát a fő célom, hogy azok, akik ezt elolvassák, ne a saját hibáikból tanuljanak, hanem törekedjenek körültekintő, óvatos és több szempontot figyelembevevő döntésre, ha már egyszer elkötelezték magukat az egyedi részvény befektetések mellett.
Kiegészítő megjegyzés: Szeretném hangsúlyozni, hogy egyszerű, hétköznapi befektető vagyok, nem pedig az olajpiac szakértője, így ha bárhol, bármilyen tévedés vagy hiba található az írásban, akkor az kizárólag ennek köszönhető.
Az olajszolgáltató szektor és a cég bemutatása:
Olajipari szolgáltató szektor, ami röviden és tömören azt jelenti, hogy az ebben működő társaságok olajfúró hajókat/tornyokat adnak bérbe hosszú távra lekötött szerződések keretében integrált olajvállalatoknak (Exxon, Chevron, Shell, BP, Total). Legnagyobb olajszolgáltató cégek a világon: Schlumberger, Halliburton, Transocean, Noble, Ensco, Seadrill. Az elmúlt évek a szektor konszolidálódásáról valamint összeolvadásokról szóltak, szinte mindenki kivétel nélkül a túlélésért küzdött és küzd napjainkban is. Csak néhány példa erre vonatkozóan a közelmúltból: Schlumberger felvásárolta a Cameron-t, Technip összeolvadt az FMC Technologies-al, Ensco az Atwood-al vagy a Baker Hughes a GE olaj és gáz üzletágával. Akit érdekel, az az alábbi linken bővebben is tájékozódhat róluk (angoltudás elengedhetetlen):
Érdemes vetni egy pillantást a 2. ábrára (lásd legalul), ami az aktív olajfúrók alakulását mutatja globálisan. A kitermelő tornyok száma az olaj árával szinkronban kezdett el zuhanni 2015. januártól egészen 2016. májusig (ekkor érte el a mélypontját). Hatására jelentős költségcsökkentési és beruházás visszafogási hullám indult el, a teljes olajszektorban közel 400 ezer (!) ember vált munkanélkülivé, és nagyon sok projektet leállítottak, melyek nem feleltek meg a profitabilitás kritériumának. Ugyanakkor ezek a változások mostanra azt is eredményezték, hogy összességében hatékonyabbá vált a szektor, és már jóval alacsonyabb olajár mellett is rentábilissá váltak bizonyos kitermelési projektek.
Bár az olaj ára már jelentős emelkedésen van túl idén (70$ fölötti árakkal), az aktív fúrótornyok száma még a 2009-es korábbi mélypontot sem érte el. A McKinsey által készített elemzésben látható (6. ábra), hogy az olajcégek beruházásai lassan és fokozatosan térnek vissza a „normális” szintre (átlagosan 16%-os éves növekedéssel számolnak, ami azért meglehetősen optimista). Ugyanakkor az előrejelzésük alapján még 2021-ben sem várható a zuhanást megelőző szint elérése. Ez továbbra is nagyon komoly nyomást helyez az olajszolgáltató szektor cégeire, hiszen a bevételeik nagyban függenek az integrált olajvállalatok várható beruházásaitól. Másrészről viszont a piac összeomlásakor az olajszolgáltatók jelentős árbeli kedvezményeket adtak az integrált olajcégeknek, amiket várhatóan fokozatosan visszavonnak, ami pozitív számukra, viszont negatívan fogja érinteni a globális olajvállalatokat.

Seadrill:
Mélytengeri fúrással foglalkozó 2005-ben alapított olajszolgáltató cég. John Fredriksen norvég iparmágnás befolyása alatt működik, Bermudára jegyezték be, az NYSE-n és az oslo-i tőzsdén is jegyzik a részvényeit. Az első években jónéhány akvizíciót valósított meg, Oldfjell, Eastern Drilling és Scorpion Offshore cégek kerültek a vállalat tulajdonába. 3 féle típusú olajfúróval rendelkezik, vannak az ún. mozgatható, lábait felhúzni képes Jack-up tornyok, a félig merülő szerkezetek (Semi-submersibles), és a fúróhajók (drillships).

Jack-up: 16 db (+ 8 db jelenleg építés alatt áll)

Semi-submersible: 12 db

Drillship: 7 db
Ezeken kívül van még 18 db fúrótorony is, ami a cég leányvállalataihoz tartozik. Seadrill rendelkezik a legfiatalabb és technológiailag leginkább kifinomult állománnyal a szektoron belül, ami gazdasági életciklus szempontból nem hátrány, ahogy ugyanis a régebbi, idősebb tornyokat fokozatosan kivonják és leselejtezik, az időközben az új tornyok építésébe történő jelentősen csökkent beruházások miatt a fiatal tornyok jobb pozícióba kerülhetnek a piacon.
Néhány mérföldkő a cég elmúlt 4 évéből:
2014. augusztus – Nyersolaj (Brent) ára csökkenésnek indul 115$-ról (1. ábra)
2014. szeptember 18 – Utolsó osztalékfizetés időpontja
2015. január – Nyersolaj (Brent) 50$-ig zuhan
2016. január – Nyersolaj eléri a mélypontját – 28,8$
2017. január 31 – Adósság átütemezési terv megjelenése: banki hitelek 5 évvel történő meghosszabbítása (2021-2023), kötvények lejáratának kitolása 2025-2028-ra. Min. 1 mrd $ plusz forrás bevonása 2024-es lejárattal. 3. ábra mutatja a terv előtti és terv utáni lejáratok lehetséges alakulását.
2017. április 4 – Jelentős hitelállomány (közel 3 mrd $) lejáratának meghosszabbítása augusztus végéig/szeptember közepéig.
2017. május 24 – Anton Dibowitz – új CEO bejelentése (Per Wolff-ot váltotta)
2017. július 26 – Közzétett közlemény szerint szeptember 12- ig kaptak haladékot banki hitelezőktől egy átfogó adósság-átstrukturálási terv kidolgozására és a hitelezőkkel történő megegyezésre. Az átfogó terv nagy valószínűség szerint magában foglalja majd a Chapter 11-et (amerikai csődeljárás) is. A vállalat továbbá felhívja a részvényesek figyelmét arra, hogy a terv várhatóan jelentős értékvesztés elszámolásával és bizonyos kötvények részvényekké történő konverziójával fog megvalósulni, ami lényegében elhanyagolható értéket hagy a meglévő részvényesek kezében.
2017. augusztus 15 – 400-450 millió $ áprilisban augusztusra ütemezett lejáró kölcsönök további egy hónappal történő meghosszabbítása.
2017. szeptember 12 – Életbe lép a Chapter 11 - azaz csődeljárást kezdeményez a cég, melynek célja a vállalat pénzügyi helyzetének rendezése. A terv szerint egymilliárd $ új tőke kerül kibocsátásra, bankok felé fennálló közel 5,7 mrd $-os tartozások lejárata 5 évvel meghosszabbodik. Ezen felül fennálló 2,3 mrd $ kötvényállomány és egyéb tartozást részvényekké konvertálják át. A jelenlegi részvényesek pedig 1,9%-ban szereznek jogosultságot a csődeljárást követő újonnan felálló cég saját tőkéjére.
2018. április 18 – Az Amerikai Bíróság jóváhagyta az Adósságátstrukturálási tervet
2018. július 2 - Csődeljárás befejezése, régi részvények bevonása és új részvények kibocsátása, kötvények egy részének tőkésítése, kereskedés megkezdése az új részvényekkel.
Értékelés:
régi” Seadrill - csőd előtti adatok (nagyrészt 2017. éves jelentés alapján, mivel a csőd alatt nem köteles negyedéves jelentésre a kibocsátó):
  1. Rendelkezésre álló készpénz = 1,25 milliárd $
  2. Saját tőke: 6,56 milliárd $
  3. Hosszú távú adósság: 10,1 milliárd $
  4. Szerződésekben előre lekötött bevétel (backlog) = 2,4 milliárd $ (2018.03.31)
  5. Kibocsátott részvények száma: 504,5 millió piaci kapitalizáció csőd előtt (2018.06.25): 108 millió $
új” Seadrill által közzétett hivatalos információk a csődeljárás befejezését követően:
  1. Rendelkezésre álló készpénz = 2,1 milliárd $
  2. Banki kölcsön = $5,7 milliárd, első lejárat 2022-ben esedékes
  3. Újonnan kibocsátott kötvények 0,9 milliárd $ értékben melyek lejárati kezdete 2025
  4. Szerződésekben előre lekötött bevétel (backlog) = $2,3 milliárd $
  5. Kibocsátott részvények száma = 100 millió piaci kapitalizáció 20$-os árral számolva jelenleg 2 milliárd $.
  6. Következő jelentés várható ideje = 2018. november.
Általában elmondható, hogy egy csődeljárás, és a vele járó átszervezés fő célja, hogy a cég „tiszta lappal” folytassa működését, és ne a ránehezedő adósság finanszírozásával kelljen foglalkoznia (hiszen az elől menekült csődbe). Ezért meglehetősen furcsa és számomra érthetetlen az a helyzet, hogy a cég a csődeljárás befejezését követően – ahogy a fenti kevés közzétett adatból látható - is több mint 6,6 milliárd $ adóssággal rendelkezik, úgy hogy a várható bevételei ennek csak kb. a harmada. Az elkövetkező pár évben biztonságban van a Seadrill, mivel az adósság jelentős része csak 2022-től válik esedékessé (3. ábra), véleményem szerint viszont ez csak látszólagos biztonság. A ciklikusan működő olaj piac a 2016-os mélypontot követően jelenleg felívelő szakaszban van. Ugyanakkor az is látható, hogy a fúrótornyok jelentős része még mindig kihasználatlan (2. ábra), nagyon lassú és hosszadalmas az alkalmazkodás folyamata, valamint az integrált olajvállalatok megrendelései/beruházásai is csak nagyon lassan kezdenek el bővülni. Ami pozitív lehet a jövőre nézve (ha és amennyiben az olaj ára nem zuhan le ismét mondjuk egy globális recesszió következtében, mint 2008-ban), az az, hogy a Seadrill rendelkezik a legkorszerűbb, és legfiatalabb fúró flottával, ami adhat némi előnyt a többi fúró társasággal szemben. Számomra ez azonban mégis kevés ahhoz, hogy vásároljak az új részvényekből leginkább a továbbra is fennálló jelentős adósság miatt. Ettől persze a következő években még lehet nagyon sikeres a cég, ahogy mondani szokták, az idő majd eldönti, hogy aki most vásárol, az jó üzletet köt vagy sem.
Saját érintettség:
2015-ben figyeltem fel a vállalatra, amikor már az olaj ára jelentős esésen volt túl. Ennek hatására a cég árfolyama is zuhanó repülésbe kezdett 30 EUR-s árról gyorsan 10 EUR-ig esett (ahogy az a 4. ábrán látható). Egy apró kitérő: azért EUR-ban mutatom az árfolyamot, mert a Frakfurt parkettről vásároltam a részvényeimet EUR-ban, és nem az NYSE-ről vagy az OSE-ről. Első körben 2 részvénycsomagot vettem, egyet Júniusban 10 EUR-ért, egyet pedig Júliusban 8 EUR-ért. Az akkori magánnapló bejegyzésemben így írtam róla:
2015.06.15.: A másik céget már régóta figyelem, Seadrill, 5 milliárd EUR kapitalizációval rendelkező mélytengeri olajfúró cégről beszélünk. ROE-ja kiemelkedő, ami viszont egyszeri bevételnek köszönhető, ugyanis 2014-ben leválasztották a Seadrill Partners-t a cégről (dekonszolidálták), amiből keletkezett egy nagyobb bevétel. Ennél a cégnél nem mondható el az alacsony adósság, sőt kifejezetten magas, ezért az óvatosság mindenképpen ajánlott. 0,6-os p/b-nél vásároltam belőle.
Már ekkor látható volt, hogy bizony hatalmas adósság nyomja a vállalat „vállát” és kérdéses, hogy képes lesz-e időben teljesíteni a hitelezők felé. 2016-ban 1,5 mrd $, 2017-ben pedig 2,9 mrd $ adósság járt le, amit a cég sajnos nem tudott időben visszafizetni (5. ábra). Persze vásárláskor vállaltam ennek a kockázatát. Amit nem vettem figyelembe (sok egyéb mellett), hogy az olaj mélyrepülése sokkal tovább fog tartani a jelentős túlkínálat miatt, és ezt legjobban a nagy adóssággal rendelkező olajszolgáltatásban működő cégek fogják megérezni.
Következő napló bejegyzésem a cégről:
2017.02.02 – Az utóbbi napokban jelezte a Seadrill, hogy az adósságrendezéssel kapcsolatos tárgyalások csúsznak, Április 30-án esedékes egy nagy összegű adósság lejárata, aminek a nem fizetése már csődesemény lehet. Ennek hatására az árfolyam pár nap alatt feleződött, a 3,5 eur-ról egészen 1,5 –ig esett. 1,5 eur árfolyamon vettem egy viszonylag kis csomagot, ami már a 3. csomag. Meglátjuk, hogy elbukom az egészet, vagy megmentik a céget, és feltámad. Jelenleg 1,7% a tőkémhez képest a részesedésem benne.„

Ekkor már szinte biztosnak látszott a csőd bekövetkezése, tehát csak idő kérdése volt, hogy mikor jelentik be. Bevallom őszintén, ennek a vásárlásnak már nem sok értelme volt, ez ugyanis nem befektetés, hanem szimplán spekuláció hiú reménnyel vegyítve. Szerencsére az összeg nem volt jelentős, illetve a tőkémre vetített teljes részesedésem a cégben sem érte el a 2%-ot, ami megóvott a jóval nagyobb bukástól. Ahogy a 4. ábrán látható, az ár nem állt meg, tovább zuhant egészen 0,15 EUR-ig. 2018. Májusában jelentőset ugrott (köszönhetően egyrészt a 70$ fölé emelkedő olajárnak másrészt a jóváhagyott adósságtervnek), egészen 0,55 EUR-ig, hogy onnan ismét visszacsússzon 0,17 EUR-ig, amin a cég régi részvényei befejezték pályafutásukat 2018. július 2-án.
Egy csődeljárás sohasem fájdalommentes. Sőt, kifejezetten rosszul érinti a részvény-tulajdonosokat, hiszen a kielégítési sorrend legvégén szerepelnek. Ami a Seadrillt illeti, ez azt jelenti (a csődegyezség alapján), hogy a korábbi tulajdonosok az „új” Seadrill-ből mindössze 1,9%-ra jogosultak. Tehát a korábbi részvényesek 0,003734 arányszámnak megfelelően 268 régi Seadrill részvény után egy új Seadrill részvényt kapnak. Mivel én nem rendelkeztem ennyi korábbi részvénnyel, ezért egyetlen egy új részvényre sem voltam jogosult. Ennek megfelelően a teljes Seadrill befektetést leírtam 0-ra.
Összefoglalás:
Nem egy új, korábban sohasem látott történetről van szó, hiszen a cég túlságosan nagy adósságot halmozott fel agresszív növekedése érdekében (megspékelve nagylelkű osztalékfizetéssel), ami végül maga alá temette az olajpiac 2014-ben kezdődő mélyrepülése során. Nem ez az egyetlen olaj cég, amelyik csődbe menekült az adósok követelései elől, az alábbi jelentés szerint 2015 és 2018 Márciusa között már több mint 160 olaj cég kezdeményezett csődeljárást Észak-Amerikában:
Amennyire külső szemmel meg tudom ítélni, a Seadrill igyekezett lehetőségei szerint mindent megtenni, hogy elkerülje a csődöt (amikor az olajpiaci trend megfordult), folyamatosan csökkentette a költségeit, kitolta a folyamatban lévő új hajók építését és az esedékes adósságok lejáratát is (lásd 2017. április 4. közzététel). Tette ezt addig, amíg már nem lehetett tovább halasztani, és az egyetlen út a csődeljárás maradt.
Nem látok a jövőbe, és nem is áll szándékomban jósolni, de az olaj ár és az olajpiac lassú helyreállását látva és azt, hogy a Seadrill visszatért a normális napi működéshez (nem mellesleg kiváló flottával is rendelkezik), úgy gondolom, hogy a következő évek prosperitásban telhetnek el, és aki mostanság vásárol a cég részvényeiből, még jól is járhat. Az elmúlt évek nagy veszteségei helyett újra pozitív eredményt termelhet az új részvényesek számára. Mivel a vállalatra továbbra is meglehetősen nagy adósság nehezedik, ezért én a vezetőség helyében mindent megtennék, hogy még egyszer ne jusson csődbe vagy csőd közeli helyzetbe, és a keletkező eredményt (teljes egészében vagy legalább jelentős részét) az adósság csökkentésére fordítanám. Jelen állás szerint 2022-től nagy összegű banki hitel válik esedékessé, így kb. 4 év múlva érdemes újra vetnünk egy pillantást a Seadrill-re, hogy tanultak-e a korábbi hibákból vagy a fenti történet megismétlődik.
Több tanulság is levonható ebből a történetből:
  • Az alacsony kitettség/diverzifikáció egyrészről megvédett a jelentős tőkeveszteségtől, ugyanakkor „el is altatott”, magyarán nem foglalkoztam komolyan a részesedés sorsával.
  • Érdemes elkerülni a nagyon magas adósságállománnyal (tőkeáttétellel) operáló cégeket, számomra ez a szempont ma már a legfontosabbak között szerepel részvények keresése/kiválasztása során.
  • Ha egyedi részvény kiválasztásos módszert alkalmazunk befektetéseink során, akkor szinte biztos, hogy előbb utóbb bele fogunk futni ehhez hasonló esetekbe. Kérdés, hogy ez milyen hatást gyakorol ránk (megfelelő helyén tudjuk kezelni a dolgot, vagy elmegy a kedvünk az egész befektetési világtól). Ez egy állandó tanulási folyamat, amit bármennyire is szeretnénk, de nem lehet megspórolni.
  • Amikor már lényegében tudható volt (2017. áprilisában) a csőd bekövetkezése, egyértelműen jobb döntés lett volna eladni a részvényeket, nem pedig megvárni a csőd lefolytatását (ezt egyébként több Seekingalpha-n található cikk is megerősítette korábbi csődesemények elemzése alapján).
  • Ben Graham az óvatos befektetőknek nem ajánlja az egyedi részvényvásárlást, sokkal inkább tanácsolja piacot/piacokat lefedő befektetési alapokba (vagy ma már oly népszerű ETF-ekbe) történő befektetést. A vállalkozó szellemű befektetők számára is csak a kiváló minősítésű kötvényeket, és elsődleges cégek részvényeit tartja megfelelőnek. Látva az olaj ár zuhanását, jó befektetésnek tartottam olajtársaságok részvényeiből vásárolni. Ezzel nem is lett volna semmi baj, hogy ha csak a nagy és integrált olajvállalatokra fókuszálok, és kihagyom a kisebb, jóval specializáltabb és bevételeit tekintve nagyon koncentrált olajszolgáltató szektor cégeit. Tehát befektetés előtt érdemes lehet (amennyiben vállalkozó szelleműnek tartjuk magunkat) alaposabban megismerni egy adott szektorban működő vállalatok sajátosságait/ specializáltságát.
Appendix:
1.ábra:


2.ábra:


3. ábra:


4.ábra:


5.ábra:


6.ábra:


2018. augusztus 2., csütörtök

Timi portfólió: 2018. július




Az elmúlt hónapban 3 vételem és 5 eladásom volt. Szerettem volna csökkenteni az európai részvények arányát a portfóliómban.

Vételek:

Armanino Foods (2018.07.13)
Bekerülési ár: 2,67 USD
Induló osztalékhozam: 3,37%

UPS (2018.07.25)
Bekerülési ár: 113,55 USD
Induló osztalékhozam: 3,21%

Penske Automotive (2018.07.26)
Bekerülési ár: 52 USD
Induló osztalékhozam: 2,77%

Eladások:

Randstad (2018.07.20)
Eladási ár: 51,52 EUR

Electrolux (2018.07.20)
Eladási ár: 206,8 SEK

Hennes & Mauritz (2018.07.20)
Eladási ár: 138,5 SEK

Fiskars (2018.07.20)
Eladási ár: 19,24 EUR

Lufthansa (2018.07.20)
Eladási ár: 20,94 EUR

Osztalékfizetések:

B&G Foods (2018.07.30)