2019. január 24., csütörtök

Tőkejövedelem kiegészítése opciós ügyletekkel

A bejegyzés szakmai lektoráláson átesett, de a szerző a bejegyzés írásakor nem él az opciós piac lehetőségeivel.

"Kamat, osztalék, árfolyamnyereség" - gondoljuk azonnal, ha a tőkejövedelem fő formáira gondolunk. Részvényportfóliónk birtokában azonban még egy módon gyűjtögethetjük a zsét, mégpedig azzal, ha részvényre vonatkozó vásárlási vagy eladási szándékunkat - ígéretként - áruba bocsájtjuk. Bármilyen furcsán hangzik is, ennek számszerűsíthető piaci értéke (és egyben kockázata) van. A bejegyzésben néhány szót ejtek erről.

Egy pár hátrány, amivel gyorsan elveszem a kedved:
- Az opciós piac elsősorban külföldi szolgáltatónál érhető el. KBC-seknek európai börzén keresztül elérhetőek opciók, de jelenleg nem ismerek olyan személyt, aki jártas lenne az elérhető termékeket illetően.
- Magyar részvényeknek valószínű nincs opciós piaca.
- 100 db-os részvénycsomagokra lehet ügyletet kötni, tehát ha valamiből 50 db-al üzletelnénk, akkor arra nem tudunk opciót kötni. (A DB keresőjére ez lehet, hogy nem vonatkozik.)
- Az ellenérdekű fél - pl. egy árjegyző bank - úgy alakítja az ajánlatát, hogy neki megérje.
- Az opció egyes esetekben korlátozza az árfolyamnyereséget, ami opció nélkül egyébként létrejöhetne.
- A fedezetlen opció korlátlan kockázattal járhat, de a bejegyzésben csak fedezett opcióról írok.

-------

1. eset:
Tegyük fel, hogy vásárolnánk 100 db AT&T részvényt. Az árfolyama 30.6$, most NEM vesszük meg, de hajlandóak vagyunk a piacnak megígérni, hogy 50 napon belül (2019. márc. 15-i lejárattal) 28$-ért megvesszük. Mennyit ér a piacnak ez az ígéretünk?

Az opciós piac nyelvére lefordítva ebben az esetben 1 db PUT opciót írunk ki (short put) 28-as strike-al, márc 15' 19 lejárattal. 
Az ajánlati könyvben jelenleg 26$ ennek vétele, azaz 26$-t ér a piacnak ez az ígéretünk. Ezt kapjuk meg azonnal prémiumként, ha az opciós üzletet nyélbe ütjük. Az üzlet piaci értéke azonban folyamatosan változik, legfőképp a jelenlegi árfolyamtól, a lejáratig hátralévő időtől függ. Nem kell megvárnunk a lejáratot, az ígéretünket visszavonhatjuk úgy, hogy más ígéretét vesszük meg a piacon.
Az opciót az opció vevője bármikor lehívhatja, ekkor 28$-ért 100 db AT&T-t kell megvennünk tőle. Ez akkor éri meg neki, ha az árfolyam jelentősen 28 $ alá megy.

A következő kimenetelek történhetnek:
1. A részvényárfolyam nem megy 28$ alá annyival, hogy a vevő lehívja az opciót. 26$ zsebünkben, és nem kényszerültünk az AT&T megvásárlására. Ekkor új opciót írhatunk ki, hiszen továbbra is megvennénk ezt a remek részvényt.
1.b. Ha például az árfolyam emelkedik 20%-ot, akkor nem keletkezett 20% árfolyamnyereségünk (kb. 600$), mert nem vettük meg a csomagot. Ehelyett 26$ prémiummal kell beérnünk.
2. Az árfolyam jóval 28$ alá megy (ITM, "in the money" lesz), a vevő lehívja az opciót, vagyis meg kell vennünk tőle a részvénycsomagot 28$ akkor is, ha lehíváskor az azonnali árfolyam 22$. A 26$ egyébként ekkor is a miénk, és megvettük olcsóbban a részvényt, amit eredetileg is meg akartunk venni. A részvény birtokában pedig egy másféle opció kiírásával kereshetünk pénzt. 
3. Az opciónkat lejárat előtt zárjuk azzal, hogy ugyanezt az opciót megvesszük a piacon. Ha ezt 15$-ért vesszük, mert épp annyit ér, akkor kerestünk 9$-t.

------------
2. eset:
Tegyük fel, hogy van 100db AT&T részvényünk, melyet örömmel tartunk a mostani 30.7$-ért, de 33$-nál mégis szívesen eladnánk, és erre 50 napos ígéretet is tennénk. Mennyit ér ez az ígéret?

Az opciós piacon ekkor 1 db CALL opciót írnánk ki (short call) 33 strike-al, márc 15'19 lejárattal. Az ajánlati könyvben 20$-t adnának ezért, tehát az ígéretünk 20$-t ér. Ezt rögtön megkapjuk, ha kötünk.

A következő kimenetelre számíthatunk:
1. A részvényárfolyam nem éri el a 33$-t, az opciónk vevőjének nem éri meg lehívni az opciónkat. Megtartjuk a csomagunkat, és miénk a 20$ prémium.
2. A részvényárfolyam annyival megy 33$ fölé, hogy az opció vevője úgy dönt, lehívja az opciót. Igaz, hogy 20$ prémium a miénk, de a 100 db-os részvénycsomagunkat akkor is el kell adnunk neki 33$-ért, ha az árfolyam épp 37$-on áll. A hozamunk korlátozottá vált. A lehívást azonban elkerülhetjük a 3. pontban írtak szerint, így az alapterméket nem kell eladnunk.
3. Az opciónkat lezárjuk azzal, hogy a piacon megvesszük ugyanezt az opciót az aktuális áron. Lehet, hogy ez 5$, de lehet, hogy 35$ lesz. 

--------

Az opciós piacon sokféle üzlet köthető, sokféle stratégia létezik, de elsősorban ez a kettő alkalmazható a részvényportfólió tartása során. A kockázatot az alábbiak csökkentik:
- Az idő az opció kiírójának dolgozik. 
- A kinézett részvényt put opció nélkül is megvásároltuk volna, a put lehívásával azonban olcsóbban jutottunk hozzá, mint opció nélkül.
- Call opció nélkül is eladnánk a részvényeinket, a lehívással árfolyamnyereségre is szert teszünk.
- A kiírt opciónk fedezett. Fedezetlenül a kockázat korlátlan is lehet.
- Az opciónkat idő előtt lezárhatjuk, ártól függően szerény profittal vagy szerény veszteséggel.

A bejegyzéssel nem akarok senkit sem biztatni az opciózásra, pusztán ízelítőt adtam, hogy egy részvény-orientált befektető ezt a lehetőséget is felveheti az eszköztárába, ha alapos tanulás és számítások alapján így látja jónak.

McDee hasznos gondolatai következnek alább, köszönet neki érte:

Láttam blogodon az opciós bejegyzést. Ehhez a témához néhány gondolat, egyszerűsítéssekkel és némi elnagyolással élve alább..

A PUT és CALL opciókat talán (vagyon)biztosításhoz illetve foglaló fizetésével biztosított vételi joghoz lehet legszemléletesebben bemutatni.

PUT opció:
Az opció vevője a biztosított (long opció), míg annak kiírója a biztosító (short opció). Viszonylag kicsi, de a biztosított (kötésenként 100 db stock) vagyon értékéhez képest nem elhanyagolható összegért megvehető a nyugalom, hogy a biztosított jószág elértéktelenedése (árfolyamcsökkenés) esetén kifizetésre kerül a kötési értékre megfizetett biztosítási díj fejében a kár (árfolyamveszteség). Persze a kár (veszteség) jellemzően nem a teljes vagyontárgy pusztulását (0-ig eső árat) jelenti, mint ahogy ritka a csődesemény is. Az esetek átlagos túlnyomó részében a futamidő alatt megfizetett díjakat nem éri el az értékcsökkenés (árfolyamesés). A biztosítási matematikusok feladata, hogy az odds-okat, ill. a díjat úgy határozzák meg, hogy a nap végén a biztosító nyerjen. Lehet, hogy esetenként nagyot bukik, de átlagban és hosszú távon sokat nyer. Ez  a valószínűség pusztító ereje és ugyanez dolgozik az opcióknál is,melyeket (többek között) a Black-Scholes-Merton modell alapján kalkulálnak. A biztosító az opció eladója, kiírója, a bookmaker. És bizony nem éri meg a Ház ellen fogadni, mert tudjuk, hogy a casino hosszútávon csak nyerhet.
Ezért éri meg jobban az opciót kiírni, mint megvásárolni. Vevőként rögtön hendikeppel indulsz. Az árfolyamnak jó irányba kell mozdulnia a futamidő alatt legalább a prémiumot meghaladó mértékben, hogy megérje a vevőnek a vétel.
Amennyiben PUT opciót veszünk a prompt árszintnél alacsonyabb kötési áron (OTM opció), akkor ugyan csökken az opció ára a spot szinthez képest, viszont cserébe még rosszabbak a valószínűségek. Sokszor mondják, hogy az( ATM) opció kiírása nem biztonságos. Ha opciót és különösen OTM opciót veszünk, akkor limitált a veszteségünk és távolodó OTM esetén egyre kisebb. Ezzel aztán kötésenként apránként "biztonságosan" veszítjük el az össze pénzünket. OTM PUT opció vétele hasonlítható alulbiztosított, vagy önrésszel biztosított vagyontárgyhoz. A jelenár - fizetett prémium - önrész lesz a kifizetés.

CALL opció
Ha pl. lakás (stock) vételi szándékunk van és megállapodott vételi árra (kötési, strike ár) foglaló (opció prémium) fizetését követően beköltözhetünk a lakásba (élvezzük az árfolyamnyereséget), akkor kontrolláljuk a vagyontárgyat (100 db stock-t ellenőrzünk kötésenként). Ha a vételár megfizetéséig eltelt idő alatt a lakás (stock) ára a megfizetett foglalót (prémiumot) meghaladó mértékben növekszik, akkor megvesszük a lakást (lehívjuk az opciót, vagy eladjuk azt a pillanatnyi árfolyamon). Ha viszont az eltelt idő alatt a lakáspiac összeomlott (tőzsdepánik volt), hagyjuk veszni a foglalót (megfizetett prémiumot) és megvesszük a szomszéd, vagy ugyanazt a lakást (stock-ot) féláron. Ez persze szélsőséges scenario. Az esetek többségében nem fog annyit emelkedni az ár, hogy a prémium+kötési ár fölé menjen, veszteségünk keletkezik. Ez az analógia azzal a megkötéssel érvényes, hogy a foglaló nem képezi a vételár részét, azon felül van.  


Az opciók árazása alaposan kidolgozott elméleti alapokon nyugszik, ami természetesen nem jelent tökéletességet. Mint minden modell, ez is egyszerűsítésekkel él, ami félreárazást eredményez. A távoli, LEAPS opcióknál ez különösen szembetűnő tud lenni. Gyakran felülárazottak ezek az eszközök a természetes emberi (algoritmusi 😉) veszteségtől való félelem miatt.

Európai tőzsdékre bevezetett opciókkal nincs tapasztalatom, de félő, hogy a mögöttes termék alacsony likviditása miatt ezeknél sem értelmezhető a forgalom. Ennek következménye lehet a széles bid/ask spread vagy, hogy az árjegyző kiáll a tranzakcióból, ha retail ajánlat érkezik. Ha jól tudom, KBC-nél nem lehet opciókat kötni, még ha a kereső fel is dobja (mint ahogy Limited Partnership is kizárt, de erről sehol nem írnak). Ezt le kell ellenőrizni.

Visszatérve US piacra. 
Retail operátorként lehetsz opciónak kiírója és vevője egyaránt. A tranzakció másik oldalán az esetek túlnyomó többségében egy Árjegyző - Market Maker - áll. Ő köteles a meghirdetett áron elfogadni az ajánlatodat. Ha viszont az algoritmus érzékeli, hogy egy opcióra megnövekedett az eladási , vagy vételi kereslet, akkor rosszabbá teszik ajánlatukat (szélesítik a bid/ask spread-et), esetleg nem tudsz középáron újabb opciót bekötni.
Retail szereplőként annyi előnyünk van MM-el szemben,hogy azonos árfolyamértékű ajánlat esetén, ha érkezik túloldali párosítható ajánlat, azt a miénkkel párosítják. MM-nek ugyanis rengeteg elég előnye van (kvázi ingyen köt, BID-n tud venni és .ASK-n eladni, meglévő készletével tud gazdálkodni, stb.).

A kockázatról.
Naked PUT kiírása korlátlan veszteségpotenciált jelent, mindaddig, míg a stock árfolyam eléri 0-t. Ez a "korlátlan" veszteségpotenciál egyenlő részvénybirtoklás veszteségpotenciálja - kapott prémium, tehát kisebb, mint a részvénybirtoklásé. A short PUT kifizetési grafikonja egyébként elméletileg (és praktikusan is) tökéletesen megegyezik a konzervatív stratégiának tartott covered call-lal.
Ha naked short CALL-t nézzük, az valóban problematikus tud lenni, hiszen az árfolyammozgásnak felfelé nincs elméleti korláta.

A lehívásról.
A tranzakció másik oldalán legtöbbször naked long opciót birtokolnak. Nem azért vesznek tehát pl. long PUT-ot. mert el akarják adni meglévő x*100 db stock-jukat (persze lehet/van ilyen is). Azért veszi meg a MM, mert egy retail szereplő el akar adni (ekkor az MM nyeresége nem más mint a bid/ask spread).  Ezért inkább kizárják az opciót. Ha opció kiírójaként nem veszed vissza azt ITM-mé válás esetén lejáratig, akkor kikényszerített lehívásról beszélhetünk. Többször feltűnt ez az eljárás az európai GDPR szabályozás kapcsán, amikor kiderült, hogy nem lehet amerikai ETF-ket vásárolni. Erre megoldás lehet az opció kikényszerített lehívása. Ha DITM PUT opciót írsz ki a kívánt ETF-re, akkor az lejáratkor jó eséllyel lehívásra kerül. Ha nem akarod mindet megtartani, akkor tetszés szerinti mennyiséget már akár a következő kereskedési napon eladsz.

A letéti követelményről.
A naked short opciók fedezetéül kb. a kötési árfolyam 25-30%-t kell rendelkezésre bocsátani. Konkrét, egzakt képlete van, de elégedjünk most meg ennyivel.
A letét nem kerül levonásra a brókerszámládról, az a cash továbbra is ott marad, de nem látod többé, elkülöníti a bróker. A kapott prémium viszont növeli a cash mennyiséget. Ez is felhasználható letétként a továbbiakban. Ha kizárod az opciót, a letét természetesen ismételten láthatóvá válik. Ettől ugyan a P/L pozíció nem változik, de a rendelkezésreálló cash igen.
A covered call stratégiának nincs többlet letéti igénye. Ha megvan a részvény, további letét nélkül eladható rá a call opció.